„Nem fogjuk a román himnuszt énekelni” – magyar színekeben folytatja az erdélyi biatlonos
Miután kigolyózták a 2010-es vancouveri olimpiai csapatból, Szőcs Emőke úgy döntött, Románia helyett inkább Magyarország versenyzőjeként küzdene a biatlonversenyeken. A csíkszeredai sportoló álma november 25-én valóra vált, a célja ugyanaz, mint a tavaly hazaigazolt alpesi síző Miklós Editnek: szeretne kijutni a 2014-es téli olimpiára.
„Az iskolában megkérdezték, ki szeretne síelni, én jelentkeztem, és ott ragadtam. Eleinte csak sífutással foglalkoztam, de Márton Simon – aki most a román biatlonválogatott edzője – javasolta, próbáljuk meg a sílövészetet. A futás mindig is jól ment, így a váltással inkább nehezítettem a saját dolgomat, hiszen a lövészet sokszor ki tud tolni velem. Ezzel csak a sportkarrieremet nehezítettem” – mesélte az [origo] megkeresésére Szőcs Emőke.
Régi álma volt, hogy magyarként magyar színekben versenyezzen, két éve pedig egy igazságtalan döntés megérlelte benne az elhatározást.
„Nem elég egy lépéssel jobbnak lenni”
A 25 éves sportoló Csíkszeredában kapta meg a magyar állampolgárságot, és mivel a magyar szövetségnél és a román szövetségnél egyaránt megértésre talált a kérése, november végén már magyar színekben állhatott rajthoz.
„Miután a magyar szövetség tárt karokkal várt, klubom pedig szintén elengedett, a Román Síszövetség elnöke azt mondta, inkább nem húzza az időt, hiába is akarná megakadályozni a lépésemet, nem tudná. Annak ellenére, ami az olimpia előtt történt, nem voltunk egyáltalán rossz kapcsolatban” – mondja, hozzátéve, hogy akkor is eséllyel pályázhatott volna a következő olimpiai indulásra, ha nem vált országot. „Persze, remény lett volna. De legutóbb is beverekedtem magam a csapatba, mégis pórul jártam, mert úgy keverik a kártyákat, ahogy nekik jó” – minősítette a román szövetség munkáját.
Szőcs szerint a román-magyar ellentétet mindig is érzékelhető volt a romániai sportéletben. „Érezzük, hogy ha tétre megy a verseny, nem elég egy lépéssel jobbnak lenni, inkább kettővel kell az ellenfél előtt járnunk. Ilyenkor a sporttársak is gyakran elszólják magukat, mindenki kimutatja a foga fehérét. De megszoktuk már, vagyunk olyan erősek, hogy kitartunk.”
Szerinte a csíkszeredai válogatott jégkorongmeccs himnuszbotránya nem ügy, semmi különleges nem történt. „Az, hogy a román válogatottban szereplő magyarok a magyar himnuszt éneklik, gyakran megesik. Szerintem jogos, amit a fiúk csináltak: naná, hogy nem fogjuk a román himnuszt énekelni. Ha ott lettem volna, ugyanezt teszem: elénekeltem volna a magyar, majd a székely himnuszt.”
Nemzeti InternetFigyelő
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
A román hymnus moldvai 1848-as, Ciprian Porumbescu-tól, Petőfi Talpra magyarja kiérzik indíttatásából. Rettenetesen hosszú, hallgassuk meg a Bukaresti Rádióban hajnalban. Egyértelműen romanista elkötelezettségű, azaz nem dacista: Traianust dicsőiti, Decebalusról szót sem ejt, de mindenki barbarosz a románokon kívül. A Hunyadiakat is beveszi a dicső ősök közé. A „deştept” (lat. desceptus) románul okosat jelent (más újlatin nyelvekben nem így mondják), az ébredés is e szóval kerül kifejezésre. Németül is az „aufgeweckt” (felébresztett) felvilágosodottat tesz, ami hasonló.
…………………………………………………………
Deșteaptă-te, române!
Deșteaptă-te, române, din somnul cel de moarte,
În care te-adânciră barbarii de tirani!
Acum ori niciodată croiește-ți altă soartă,
La care să se-nchine și cruzii tăi dușmani!
Acum ori niciodată să dăm dovezi în lume
Că-n aste mâni mai curge un sânge de roman,
Și că-n a noastre piepturi păstrăm cu fală-un nume
Triumfător în lupte, un nume de Traian!
Priviți, mărețe umbre, Mihai, Ștefan, Corvine,
Româna națiune, ai voștri strănepoți,
Cu brațele armate, cu focul vostru-n vine,
„Viață-n libertate ori moarte!” strigă toți.
Preoți, cu crucea-n frunte! căci oastea e creștină,
Deviza-i libertate și scopul ei preasfânt,
Murim mai bine-n luptă, cu glorie deplină,
Decât să fim sclavi iarăși în vechiul nost’ pământ!
Magyar fordítás [szerkesztés]
Ébredj fel, ó, román
Ébredj román, ébredj halotti álmodból,
Melybe süllyesztettek barbár zsarnokok!
Most, vagy soha, teremts magadnak eljövendő sorsot,
Melynek kegyetlen ellenséged is meghajolni fog!
Most vagy soha, bizonyítsd be a világnak
Hogy még folyik a római vér ereidben
És hogy szívünkben még őrzünk büszkén egy nevet
Csaták győztesét, egy nevet: Traianus
Nézzétek ti dicsö árnyak: Mihály, István, Mátyás király
Román nemzet, a ti dédunokáitok,
Felfegyverkezve, a ti tüzetekkel ereinkben
Mind azt kiáltjuk „Élet szabadon, vagy halál!”
Papok kereszttel az élen! Hisz a had keresztény,
A mottó a szabadság, a cél szent,
Inkább meghalunk csatában, teljes glóriában,
Mint hogy újból rabszolgák legyünk régi földünkön.
Ha pedig a melódiát hallgatjuk meg, feltűnik, hogy egy oroszos melódiáról van szó. Ha valaki további részleteket tud, tegye közzé „épülésünkre”….
Ciprian Porumbescu (14 octombrie 1853, Șipotele Sucevei, Bukowina – d. 6 iunie 1883, Stupca, ma Ciprian Porumbescu falu, Szucsava megye).
Eredeti neve Golembiovski volt, valószínűleg lengyel vagy ukrán származású. Atyja Hérakliosz keresztnevű orthodox pópa volt. Ő maga Bécsben tanult zenét t.k. Anton Brucknerrel. Ha magyarrá vált volna mint Petőfi, akkor Galambosnak hívnák.
http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Porumbescu-Golembiowski.jpg
Mivel Herakliosz (Iraclie) későbbi Putna-i apát nevét Gołe¸biowski-nak írta és maga is Porombescu-ra változtatta román íróként, lengyel származék volt. Egész Moldva össze-vissza kevert lakosság.
Olyan név u.-u., hogy Porumbescu, románul nincs.
Gratulálok az elképzeléshez,és azeddigi sikerekhez!
Szurkolok az olimpiai előkelő helyezéshez!