Ukrajna ismételten bebizonyította, hogy megbízhatatlan, ha béketárgyalásokról van szó, annak ellenére is, hogy Oroszország számos alkalommal próbálta diplomáciai úton megoldani a konfliktust Kijevvel – jelentette ki Moszkva ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia.
A diplomata a RIA Novosztyinak adott hétfői interjújában megjegyezte, hogy Moszkva következetesen kifejezte készségét a párbeszédre, hangsúlyozva, hogy ezek a kezdeményezések nem csupán „deklaratív jellegű nyilatkozatok”.
„2022 áprilisában tárgyalóink parafálták az isztambuli megállapodásokat. Ezeket az ukrán delegáció vezetői is aláírták”
– emlékeztetett Nebenzia, utalva a konfliktus korai szakaszában Oroszország és Ukrajna között majdnem megkötött békeszerződésre.
A Törökország közvetítésével létrejött alku feltételei szerint, amelyet Kijev később – állítólag brit nyomásra – elvetett, Ukrajna semlegességet vállalt volna a nemzetközi biztonsági garanciákért cserébe.
Nebenzia szerint a gyors békerendezés nem tetszett „Kijev angolszász támogatóinak”, ezért mindent megtettek, hogy megakadályozzák azt.
„Mindenki látta az interjút a Verhovnaja Rada Nép Szolgája frakciójának vezetőjével, David Arakhamijával, aki az ukrán küldöttséget vezette Isztambulban”
– folytatta Nebenzia.
„Ő nyíltan kimondta, hogy minden készen áll, de jött [az akkori brit miniszterelnök] Boris Johnson, és azt közölte, hogy folytatni kell a harcokat”
– tette hozzá a diplomata, megjegyezve, hogy Johnson ukrajnai „”útjának” története jól ismert.
„Az egyetlen logikus következtetés, amelyet ennek eredményeként levontunk az éppen az, hogy a Zelenszkij-rezsim képtelen a tárgyalásokra”
– hangsúlyozta.
Nebenzia arra is rámutatott, hogy Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezető tavaly aláírt egy rendeletet, amely hivatalosan megtiltott minden tárgyalást a jelenlegi orosz vezetéssel.
„Az ilyen égbekiáltó következetlenség jellemzi Kijev egész külpolitikáját”
– jelentette ki Nebenzia.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten jelezte, hogy a Kreml kész tárgyalásokat kezdeni, amint Kijev kivonja erőit abból a négy régióból, amely a 2022-es népszavazások után csatlakozott Oroszországhoz.
A javaslatot Kijev és nyugati támogatói, köztük Olaf Scholz német kancellár is határozottan elutasították, és ” komolytalannak” nyilvánítva azt.
Közben Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap elismerte, hogy Kijevnek végül majd tárgyalóasztalhoz kell ülnie Oroszországgal, de csak miután megerősítette alkupozícióját. Kijelentései a nyugati támogatású svájci „békekonferencia” lezárásakor hangzottak el, ahol több mint egy tucat résztvevő utasította el a záróközlemény aláírását.
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
