KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Mondjuk ki végre az igazságot, a „véres csütörtök” eseményeiről!

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Örömmel vettük Gégöl Géza cikkét és levelét, amelyben az 1956-os véres csütörtökön történt eseményekről ír. Gégöl Géza évtizedek óta próbálja mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény elé tárni az igazságot, a kommunisták által lemészárolt ártatlan és védtelen magyarok számát, de a legkisebb vidéki laptól a legelszántabbnak tűnő nemzeti médiumig, sokan elutasították írásainak megjelentetését. A hivatalos, állami, 56-os kiadvány adja meg erre a válasz, amelyben még mindig hamis vagy meghamisított adatok, téves összegzések olvashatók. Ez persze érthetetlen… legalábbis az ember nehezen tudja elfogadni 33 évvel a rendszerváltásnak nevezett népámítás után. Gégöl Géza egyik cikkét, valamint pontokba szedett véleményét is közreadjuk, hiszen az igazság, a nemzet múltját tisztázza és jövőjének egyik sarkköve – lenne. Hazugságokra viszont akkor sem lehet jövőt építeni, ha azt nemzeti kormány idején terjesztik…

Magyar Hazánkért – 1956.

Akármennyire elfoglalnak mindig is jelenlévő bajaink, ha azt mondjuk október, mint közelmúltunkat és jelenünket meghatározó történés, élő valóságként rengeti meg lelkünket az 1956 -os forradalom és szabadságharc emléke. Az összefogás, a testvéri összetartozás példája; a tizenéves és minden korosztálybeli hazáért harcoló hősök és az ártatlan, fegyvertelen vértanúk emléke.

Elszomorító, hogy 66 év után ma sem gyászolhatjuk igazsággal a sortüzekben meggyilkolt honfitársainkat. Az ország 74 helységében sortüzekkel ontották ártatlan, fegyvertelenek vérét hatalmukat féltő, elvetemült gyilkosok. Ezekről még ma sem lehet az igazságot teljesen föltárni; leginkább vonatkozik ez az okt. 25-i Parlament előtti napra, a VÉRES CSÜTÖRTÖKRE.

 

Október 25-én délelőtt több irányból embertömegek vonultak a Parlament felé. A legnépesebb az Astoriától, két szovjet harckocsi kíséretében, barátságban a szovjet katonákkal. Az emberek a testüket-lelküket megnyomorító gonosz diktatúrától való szabadulás érzésétől bódult örömben semmiféle veszélyt nem éreztek, pedig volt. Fél 11 óráig vagy 30 ezer ember gyűlt a térre: asszonyok, férfiak, gyerekek. Erre számított az uralmat bitorló kommunista vezetőség. Az Államvédelmi Osztály /ÁVO/ főnöke, Piros László belügyminiszter, már 23-án este és 24-én titokban, a Kossuth teret körülvevő öt épület tetőire ávósokkal lőállásokat, gépfegyver fészkeket telepíttetett. Régi partizánokat is hívtak „harcba”. 23-án este, az országban nagy fölháborodást keltő Gerő Ernő (a Rákosit váltó diktátor) beszéde után a szentendrei „Híradó és Műszaki Tiszti Iskola” másod- és harmadéves 310 növendékét vezénylik párt és kormányzati épületek védelmére, egy kis egységet a Parlamentbe is.

Ez is érdekelheti:  Politico: Komor a hangulat Zelenszkij hivatalában

 A párt Központi Vezetőség Katonai Bizottságot választ. Elnökének, Apró Antalnak 25-én reggel teljhatalmat ad katonai akciókra is. 25-én reggel a szentendrei tiszti iskola növendékei az idős „bevonult partizánoknak fegyverismereti előadásokat tartottak. Bemutatták a tárolás módját, ismertették a géppisztoly és karabély működését”. /Idézet: Jelentés az 1956. október 23-át követő időszakról. – Magyar Néphadsereg Híradó és műszaki tiszti isk. Szentendre./

Az iskola növendékei a rádiós összeköttetést is biztosították a Katonai Bizottság és a tetőn /Földművelésügyi Minisztérium épülete/ elhelyezkedő ávósok és partizánok közt. /A „rádióállomás kezelő növendéke, Matcsekievics növ. könnyebben megsérült”. -Id. mint a fentebbi h./

 25.-én kora délelőtt ávós egységek és partizánok a tetőkre! Mindent előkészítettek tehát a „dolgozó nép” vezetői a dolgozó nép elleni gyilkos merényletre. A tüntetők békés szándékkal, fegyvertelenül érkeztek a parlament elé. Gerő és Piros belügyminiszter lemondását, az ÁVO, a diktatúra megszüntetését követelték. A tömegből kivált három ember parlamenterként, fehér zászlóval kért bebocsátást a Parlamentbe. A szentendrei tiszti főiskolások kis egységének parancsnoka szólt az egyik növendéknek: „Árpi! Végy magad mellé két embert, és hozd be őket!” Amint a három tiszti iskolás elindult, egy civil ruhás – valószínűleg ávós – csatlakozott hozzájuk. Befelé menet ez a civil ruhás odaszólt a parlamentereknek: „Most megkapjátok a magatokét! Elintézünk benneteket!” Erre Árpi növendék: „Állj!” – és a fenyegetőző felé szólt: „Ezeknek az embereknek a biztonságáért én vagyok felelős. Értve? – Indulj!”

A parlamentereket rögtön vissza is kísérték, mert senki sem fogadta őket. Nem tárgyalást tervezett a Katonai Bizottság, hanem tömeggyilkossággal való megfélemlítést. Ebben teljes volt az egyetértés legfölsőbb vezetés, és az odavezényelt hóhérok közt.

A tűzparancsot a teljhatalmat kért és kapott Apró Antal adta ki rádión. A Földművelésügyi Minisztérium épületének tetején megszólaltak a gépfegyverek, majd nyomban négy más épületről is gyilkos tűz zúdult a védtelen tömegre, de lőttek a Parlament alagsorából is. Egy zöld ávós orosházi határőr egység (kb. 10 fővel) részt vett a gyilkolásban, és két újonnan érkező szovjet tank is. Az egyik, tüntetőkkel érkező szovjet tank viszont az FM épületről tüzelőket lőtte védve a fegyvertelen tömeget.

Ez is érdekelheti:  „Késhegyre a magyarokkal! Aki nem menekül el, az lesz első!” – újabb magyarellenes kirohanás Kárpátalján

A tömeget támadó szovjet tankok ágyúval is lőttek. A partizánok kézigránátokat is használtak. Az embereknek nem volt hová menekülniök. 11 órától ½1-ig tartott a kegyetlen gyilkolás. A segítségül érkező mentősöket is lelőtték. Anyjával együtt legyilkolt csecsemőtől az aggastyánig minden korosztályból találunk holtakat, és sebesülteket, de főleg tanuló, fiatal és javakorabeli férfiakat és nőket. Szemtanúk szerint a tér egyes helyein szinte lépni sem lehetett a holtak és szétroncsolt emberi testek közt; iparkodtak is azokat minél gyorsabban eltüntetni a szörnyű vérengzésért felelős komonista vezetők és hóhérok. Azóta is mindmáig folyik a felelősök védelme a tények meghamisításával, rengeteg hazugsággal. Akik megmaradtak a hatalom birtokában és utódaik, akik örökölték azt és az azzal járó jólétet ebben érdekeltek. Nem vállalták, nem vállalják tetteiket. 61 – esetleg 100 halottról beszélnek.

195 tetőről tüzelő partizán neve ismert, ehhez jönnek a kormányőr- és odarendelt ávósok, a tüntetőket támadó két szovjet tank, és még az orosházi zöld ávósok. Ennyi gyilkos gépfegyverekkel, másfél órán keresztül! Teherautókkal hordták el a halottakat, hullaszállítók nem győzték. A kettes metró parlamenti megállóhelye építésénél sok halottat elföldeltek, bebetonoztak.

Kórházban halt meg 250 – 300 sebesült. Gondos, mérlegelő számolás 1000 – 1200 halottat említ. Többségüket névtelenül temették el, de 238 név szerint ismert, temetési könyvekből. Ezek után mondhatjuk, hogy a LEGFÖLHÁBORÍTÓBB HAZUGSÁGGAL a KOSSUTH TÉRI EMLÉKHELYEN találkozhatunk, és az emlékhelyet ismertető Nemzet Főtere Füzetekben Németh Csaba írásában, neves lektorok jóváhagyásával. Ott 71 Kossuth téren meghalt személyazonosságát ismeri és le meri írni: „Hogy pontosan hogyan és milyen okból zajlott le a tömegmészárlás, talán már soha nem tudhatjuk meg.”

  Ez bizony mérhetetlen gyalázat, és nem kegyeleti emlékezés a hazájukért életüket áldozókról. Alber Camus megrázó sorai is olvashatók ebben a füzetben: „… Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha, és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.” Most sem kell messzi keresni árulókat.

Ez is érdekelheti:  Ez várhat a kárpátaljai magyarokra – kényszerhelyzetbe került Ukrajna

Gégöl Géza

***

És egy levél Gégöl Gézától…

Gratulálok Almási B. Csabának /és a Mandinernek is/ az Apró Antalról írottakhoz. (https://mandiner.hu/belfold/2022/10/apro-antal-mszmp-belfold-apro-piroska-dobrev-klara) Csak az a kérdés, hogy kinek az érdekében irt Almási B. Csaba. A nagy  gonoszságok rejtegetési módja, hogy mindenről beszélünk, csak „arról” nem. 

 

1. Apró Antal az MDP Katonai Bizottságának valóban tagja volt, mégpedig az ELNÖKE, és mint ilyen 1956 okt. 25.-én a tömegmészárlásra a tűzparancs kiadója.  A legfőbb felelőse kb.1200  /– az az ezerkétszáz –/ ártatlan ember halálának. 

2. Remélem a véres csütörtökről szóló, rövidre fogott írásomat majd szíveskedik megjelentetni a NIF.

3. Ideje lenne foglalkozniuk a Kossuth téren lévő, véres csütörtöki mártírjaink emlékét meggyalázó, földalatti hazugságművel is, és a Németh Csaba írta kis „ismertető” füzetkével.

4. Nem óhajtok igazságbajnok írókén tündökölni, de néhány apró, még mindig nyilvánosságra nem hozott 56-os részletet szívesen megosztanék valaki érdeklődő újságírójukkal. (Éljen a szabad sajtó! – de okt. 23.-a közeledtével még annyi  beleférne a szabadságba, hogy az ilyen viszketeg Bene Gábort elnevezés-mániásként ne most segítsék elterelő tüntetésszervezésben.

Kívánok jó munkát a NIF valamennyi dolgozójának, megköszönve az eddigieket! 

Gégöl Géza

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kapcsolódó:

Orbán Éva: IGAZSÁGOT ’56-nak! – 1956. október 25. a „Véres csütörtök”

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük