Miért térdelt le Obama Kínában?

Kanossa-járásnak nevezzük a megalázkodó diplomáciai kényszer-műveletet IV. Henrik német-romai császár 1077. évi vezeklő zarándoklata után. A császár megaláztatása szinte semmiség Obama kínai megalázkodásához viszonyítva. Obama ugyanis könyörögni utazott Kínába, ki szerette volna sírni a kínaiak elnéző és kedvező döntését a közeljövő várható gazdasági összeomlásának elodázása okán.

Az USA katasztrofális módon eladósodott ország. A 2002-2006 években a dollár értéke óriásit zuhant, és az összeomlását a kínai pénzügyi segítség akadályozta meg. Az USA kincstárjegyeinek 70%-át felvásárolta, így minden egyes USA állampolgár 5.000 dollárral adós Kínának. Ez a felvásárlás nem valamiféle jótékonysági művelet volt, hanem a kínai árucikkek korlátozás nélküli beáramlásának az ára. Kínának ekkor még a legjobb üzletfele az USA volt, ezért érdekében állt a fizetőképes kereslet fenntartása az Államokban. Az akkori USA vezetés biztosította a kínaiakat a gazdaság növekvő pályára állításáról. Kezdeti sikerek után bekövetkezett a 2008 év végi gazdasági csőd, melyből a kilábalás mára már szinte lehetetlen műveletnek látszik. Ma Kína 2.3 trillió (2.3 x 1.000 milliárd) dollár USA kincstárjeggyel rendelkezik. Ez a gazdasági háborúban nem jelent kevesebbet, mint annyit, hogy a kínai vaskéz szorítja az USA torkát. Mindig csak annyira, amennyit az érdekeik megkövetelnek.

Ez így egy kényelmes pozíciót biztosított a kínai kereskedelem számára, nem kellett tartaniuk semmiféle protekcionista intézkedéstől. Ma se lenne gond akkor, ha a nacionalizmus erősödése nem gyakorolna nyomást a kínai vezetésre. – Miért mi tartjuk el az amerikai kapitalista bandát? – teszik fel sok milliónyian a kellemetlen kérdést, melyet híres közgazdászok alátámasztanak azzal, hogy ha újra zuhan a dollár árfolyama, nagyobb lesz Kína vesztesége, mint amennyit a gazdasági szektorban nyerhet. Komoly tanulmányokat nyújtottak be a gazdasági vezetésnek, mely azzal a végső megállapítással zárul, hogy az USA minden körülmények között össze fog omlani. A kínai vezetés -melytől szintén nem idegen a kérdések nemzetérdekű megoldása- komolyan fontolgatja a dollár-kincstárjegyek beváltását, eladását.

Ha ez a töménytelen kincstárjegy rövid időn belül kerülne piacra, a dollár heteken belül csak tüzelőanyagként jöhetne számításba. Nyilván magával rántaná az Eurót is, és a nyugati kapitalizmus totális vereség állapotába kerül. Egy-két héten belül vége lenne a III. Világháborúnak, és az Atlanti Szövetségnek. Mindenki igyekezne menteni a menthetőt, senkit nem érdekelne az Unió alapelve. Csak a saját érdek számítana.

Ez a forgatókönyv az USA számára kész katasztrófa lenne, mert a belső rend órák alatt összeomlana, és rövid időn belül a totális anarchia állapotába kerülne a társadalom. Emlékezzünk Los Angeles-re és New Orleans-ra. Egy áramkimaradás és egy árvíz hetekig tartó anarchiát, helyi polgárháborút okozott, pedig a kiváltó ok mindkét esetben semmiség volt a várható gondokhoz képest. Obama mindezzel teljes mértékben tisztában van, és nincs már más megelőzési lehetősége, mint a könyörgés, letérdelés, rimánkodás. Ez volt az igazi Kanossa-járás! Ezzel párhuzamosak az USA-t lényegében felajánlotta a kínaiaknak. Csakhogy erre Kínának nincs semmi hajlandósága. Kinek is kellene egy szemétdomb? Egy olyan ország, mely a világtörténelem legnagyobb munkanélküliségi hulláma előtt áll. Meneküljön mindenki – elv kezd terjedni, a zsidók már keresik is az új támaszpontot. A Bank of Israel eladta valutáért a dollárhoz kötött pénzét, a sékelt. Ők már nem fognak nagyot hasalni. (Minden izraeli állampolgár 6.000 dollár értékben érdekelt ebben az akcióban.)

Putyin és Medvegyev után Kínában is kiadták Obama útját. Diplomáciai selyempapírba csomagolva, a protokoll szabályait betartva, átadták neki a nagy semmit. Hogyan tovább, Obama?

V.

Jövőnk.info

Nemzeti InternetFigyelő