Mi történt ma? – visszatekintő, évforduló

Ismét két fontosabb személyt emelnénk ki a sok-sok lehetőség közül:


  • Ezen a napon született Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, Nemzeti  Himnuszunk szövegének írója.

Tizenkét éves korára árva lett, kisgyermekként himlő következtében bal szemére megvakult; e csapások magányossá, érzékennyé tették. 1796–1809 között a debreceni kollégium diákja. 1808-tól levelezett Kazinczyval, elküldte neki verseit, tőle tanulta a klasszicizmus emelkedettségét és választékosságát. 1810 elején Pestre ment joggyakorlatra, itt megismerkedett Kazinczy pesti híveivel, közülük Szemere Pállal kötött barátságot. 1812-től Álmosdon, 1815-től Csekén gazdálkodott. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság tagja lett. 1829-től Szatmár megye aljegyzőjeként, 1832–34-ben országgyűlési követeként részt vett a politikai életben; barátság fűzte Wesselényihez; az országgyűlésen az ellenzék vezérszónoka volt. Mivel a kormány nyomására Szatmár megye a követeinek reformellenes utasítást adott, Kölcsey Ferenc lemondott. Ellenzéki tevékenységével nem hagyott föl: utolsó hónapjaiban a perbe fogott Wesselényi védelmén dolgozott. Egy hivatalos útján megfázott, megfeszített munkában legyengült szervezete a betegségnek nem tudott ellenállni.
Szemerével készítette a Felelet a Mondolatra című pamfletet. Költészetének első csúcsteljesítménye Rákos nymphájához című ódája. Másik jelentős verse, az Elfojtódás, annak a fájdalmas megrendülésnek szülötte, amely a közösségért harcba induló, személyes boldogságáról lemondó embert eltölti. Már Csekén hozzáfogott Töredékek a vallásról című történetfilozófiai írásához, amellyel kijelölte a reformkori ideológiai eszmélkedés irányát. Szembefordult a forradalmi változással, a dogmatizmussal, a szektarianizmussal. Herderrel vitázva, de fölismeréseiből okulva a fejlődés elvét vélte a történelem mozgatójának. Fölismeréseit az irodalmi gyakorlatában kevésbé érvényesítette: kritikáiban súlyosan tévedett. Mégis: e bírálatok (Csokonai, Kis János, Berzsenyi költészetéről) úttörő szempontokat is tartalmaznak. Kritikáit nem fogadta egyetértés, ez is siettette elszakadását Kazinczytól. Ezután évekre elhallgatott. A minél több emberhez eljutó nemzeti irodalom megteremtését tűzte föladatul maga elé. Ennek mintáját a népdal egyszerűségében találta meg.
1823-ban a tetőző nemesi ellenállás idején írta a Himnuszt [Hymnus]. Az alcímben (A magyar nép zivataros századaiból) kifejeződő szerepszerűség népivé és nemzetivé fokozza a verset, közösségivé teszi a vádat és panaszt, könyörgést és emlékezést. 1844-től a költemény Erkel Ferenc megzenésítésében nemzeti himnuszunk. A Himnusz sajátos párdarabja a Vanitatum vanitas (1823). Eszménykutatását megtagadva a valóságra hivatkozik benne a költő.
A nemzeti költészet újjáteremtésének alapját a népköltészetben látta: „a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni”. Mohács (1826) című emlékbeszédében az új polgári nemzetfogalmat vázolta föl. A Nemzeti hagyományok című értekezése a nemzeti irodalom eszmekörének legnagyobb hatású kifejtése (1826). Közéleti tapasztalatai ihlették 1830-tól újra kibontakozó költészetét, mindenekelőtt Zrínyi dalát (1830). A nagyerejű párbeszédben a költő azzal vádolta a nemesi politika irányítóit, hogy eltékozolták az ősök dicsőségét. Huszt (1831) című epigrammájában a reformkor legfontosabb gondolatát hirdeti: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” A pozsonyi országgyűlésen a polgári nemzetté válásért s ennek föltételeként a nemzetből kirekesztett nép egyenjogúságáért küzdött. Tárgyszerű, ugyanakkor belső meggyőződéstől fűtött beszédei a szónoklat mesterművei.
Utolsó éveiben főként a fiatalokhoz fordult, bennük látta a jövő reménységét. Az ifjúságnak szánta élete erkölcsfilozófiai összefoglalását is. A Parainesis Kölcsey Kálmánnak (1834) unokaöccséhez írt szellemi-erkölcsi végrendelete.
Élete további fontosabb állomásai:
Nemesi családból származott, édesapja Kölcsey Péter, édesanyja Bölöni Ágnes volt. Apja akkor halt meg, mikor fia 5 éves volt, ezért az akkor 5 éves Kölcseyt édesanyja Debrecenbe küldte iskolába, ahol 14 éven át, 1809-ig tanult. Jobb szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette. 12 éves korában meghalt édesanyja, ezután a háztartást Panni néni, a család régi, hű szolgája vezette, s gondját viselte mind neki, mind három testvérének. A megyei hatóság az árva gyermekek gyámjául Gulácsy Antalt nevezte ki, némi anyagi támogatással ő is segített a családon.
1813-ban költészetet tanult. Még 1805-ben, Csokonai Vitéz Mihály temetésén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, akinek barátsága nagy hatással volt rá. Nagyjából ettől az időtől fogva Kazinczy legfőbb oktatója és példaképe lett Kölcseynek.
1809-ben befejezte tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban, Pestre ment törvénygyakorlatra, azonban ügyvédi vizsgára már nem jelentkezett: feladta a jogi pályát az irodalomért. 13 éves korában írta első verseit. Álmosdra vonult vissza kis birtokára, s ott gazdálkodva, egyedül tanulmányainak élt. Mindemellett gondoskodott öccseiről is.
1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. E napot 1989 óta a Magyar kultúra napjaként ünnepeljük. A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
1826-ban Pestre utazott, ahol megalapította az Élet és Literatura című folyóiratot.
Az 1829. évi tisztújításkor a megye főispánja, báró Vay Miklós Kölcseyt tiszteletbeli aljegyzőjévé tette, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága pedig Pozsonyban, 1830. november 17-én, a nyelvtudományi osztály vidéki rendes tagjává nevezte ki.
1832-ben Szatmár megye főjegyzőjévé, ugyanabban az évben november 6-án országgyűlési követté választották.
Mint politikus a reformok híve volt, küzdött Erdély és a részek visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerűsített átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért.
Hazatérése után többet politikai közszereplést azonban nem vállalt, kizárólag az irodalomnak élt. 1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság alapító tagja lett.
Utolsó nagy műve, Wesselényi védelme, melyet barátja hűtlenségi perében készített, kimerítette erejét. Rendkívüli tisztességére és megbecsültségére utalva, Wesselényi így emlékezett meg róla: „Nem közénk való volt”. Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után 1838. augusztus 24-én meghalt.

Hirdetés
  • Szintén ezen a napon született Gregor József (Rákosliget, 1940. augusztus 8. – Szeged, 2006. október 27.), világhírű magyar operaénekes (basszus).

Gregor József vegyésznek készült, de terveibe beleszólt az 1956-os forradalom. Nem akart énekes lenni, de tíz éven át tanult hegedülni. Énekére a rákosligeti katolikus templomban figyelt fel egy zenetanár, amikor Gregor a disszidált kántor helyett énekelt.
1957. február 5-én felvételizett a konzervatóriumba. 1957-1959 között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanulója, de tanulmányait három év után félbehagyta.
1959-ben felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének tanszakára, de a maga sajátos és nem mindig a jó modor diktálta stílusa miatt mindkét iskolájából, a konzervatóriumból és a Zeneakadémiáról eltanácsolták. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Rösler Endre volt a mestere. 1959-ben a budapesti Operaházba ment próbaéneklésre, de leállították, mikor Gremin áriáját énekelte.
1959-1963 között a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tagja.
1963-ben Szegedi Nemzeti Színházba ment próbaéneklésre, itt figyelt fel tehetségére és énektudására Vaszy Viktor színházigazgató, aki biztatta, hogy képezze a hangját, s azonnal szerződtette. 1964–1988 között Szegedi Nemzeti Színház énekese. Első szerepe A varázsfuvolából Sarastro.
Közben 1976-tól a Magyar Állami Operaház magánénekeseként is működött. (Kezdetben motorkerékpáron tette meg oda-vissza az utat.)
1988–89-ben a Kisfaludy Színház tagja volt Győrött.
1989–1991 között a Szegedi Nemzeti Színház operatagozatának igazgatója.
1994–1995 között a New York-i Metropolitan Opera tagja. Tizenöt éven át énekelt különböző külföldi színpadokon.
2003-ban, 63 évesen debütált rendezőként, Verdi Don Carlosát vitte színre.
Páratlan színpadi ösztönével és csalhatatlan társadalompszichológiai érzékével már hetekkel a bemutató előtt kibérelte magának a címlapokat, amikor közölte, hogy a munkát egy forintért vállalta. A Szegedi Nemzeti Színház siralmas anyagi helyzete indokolta a spórolást. A minihonor piárötletként is bevált. Így el lehetett érni, hogy egy operabemutató a műfaj iránt nem érdeklődő emberek körében is közbeszéd tárgya legyen.
A gárdonyi kis nyaralóban szívesen időzött, sokszor innen járt fellépni is, Pestre, Szegedre.
Gárdonyban nagyon szeretett tanulni. Hajnalban kiült a teraszra, nézte a kertet, memorizálgatott és élvezte a nyugalmat, a csendet.
Ez jelentette számára a legnagyobb kikapcsolódást.
Felesége Dr. Takács Mária (Marika) orvosi hivatását adta fel – már mindketten válás után voltak, amikor megismerkedtek –, hogy férjét segítse munkájában.
Lánya Gregor Bernadett színésznő.
Gregor József 2006 szeptemberében bejelentette: nem vállal több fellépést, sem színházban, sem koncerten.
Egy hónappal később, október 22-én Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetésben részesült, amelyet betegsége miatt felesége vett át.
Súlyos betegséget követően 2006. október 27-én hunyt el.
Történelmi események:
936 – Aachenben német királlyá koronázzák I. Ottót.
955 – Augsburgnál a kalandozó magyarok vereséget szenvednek I. Ottó német-római császár seregétől.
1220 – Észt törzsek legyőzik a svédeket a Lihulai csatában.
1381 – A torinói béke lezárja a velencei-magyar háborút (1372–81), a Dalmácia feletti magyar uralom megszilárdul
1605 – IX. Károly svéd király megalapítja Oulu várost (ma Finnországban).
1648 – A fellázadt janicsárok letaszítják trónjáról I. Ibrahim szultánt.
1840 – A Pesti Magyar Színház átnevezésével létrejön a Nemzeti Színház.
1908 – Wilbur Wright először repüli át a Le Mans Csatornát. Ez volt a Wright fivérek első nyilvános szereplése.
1918 – A nyugati fronton megindul az antant utolsó – őszig elhúzódó – támadása, mely eldöntötte az I. világháború kimenetelét.
1940 – Az angliai csata kezdete.
1966 – Megjelenik a Beatles együttes Revolver című albuma.
1989 – A Columbia űrrepülőgép felszáll, hogy végrehajtsa öt napos titkos katonai küldetését (STS-28)
1991 – Összedől a Varsói rádió antenna, a világ legkarcsúbb építménye.
2000 – 136 év után felszínre hozzák az amerikai polgárháború első tengeralattjáróját, a konföderációs H.L. Hunley-t.
2001 – Útjára indul az amerikai Genesis űrszonda.
2001 – Magyarország 41 fő magyar civil szakértőt ajánl fel a NATO-nak a macedóniai fegyverbegyűjtéshez és fegyvermegsemmisítéshez.
2007 – Átadják a Köröshegyi viaduktot.
2008 – Kezdetét veszi a XXIX. Nyári Olimpia Pekingben.
Ezzel egyidőben megkezdődik az m1 és az m2 csatornák digitális műsorszórása.
2008 – A grúz erők harckocsi-támadást indítanak Dél-Oszétia fővárosa, Chinvali ellen, ugyanakkor orosz harci gépek Grúzia területét támadták.
(Nemzeti InternetFigyelő – összeállítás)

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Budaházy György a Hír TV Célpontjában (videó)
Adalékok Demszky Gábor jellemrajzához
Mi történt ma? – visszatekintő, évforduló
Close