Megfontolandó szempontok a 21. század háborús viszonyaihoz igazodó magyar véderő-rendszer sürgős kiépítéséhez
- Fejezet
Előrebocsátom , hogy nem vagyok katonai szakértő, hanem csak egy körültekintően gondolkodó, az államtudományokban, a közügyekben és a nemzetközi viszonyokban is jártas, a legégetőbb nemzeti kihívásainkra értelmes és racionális megoldásokat kereső magyar hazafi, aki Szent László ország-mentő és ország-építő példáját követve nincs és nem is lehet tekintettel az ésszerű cselekvését „ monopolizálni „ akarók – pártpolitikai sablonokba öltöztetett – haszontalan tunyáira sem! ( Hej ráérünk arra még…) Magától értetődik hogy ha eddig ez egy uralkodó trend volt, akkor ez a helyzet ezután sem lesz másképpen. Mindez nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy a mi létfontosságú nemzeti érdekeinkért konokul és következetesen cselekedjünk és minden lehetséges módon protestáljunk is.
A politikával még köszönő viszonyban sem levő egyszerű magyar paraszt ember is tudja, hogy hazánk nemzeti önvédelmének a kiépítése a mai világ kaotikus és háborús viszonyai között nem aktatologatást és halogatást, vagy egymásra mutogatást, hanem hatékony és gyors cselekvést, ha tetszik „Sas behívót” követel meg minden felelősen gondolkodó magyar ember részéről, mégpedig halaszthatatlanul! Ezért igen határozottan azt vallom, hogy ezzel a súlyos és megoldatlan önvédelmi haderő-rendszerrel nem tanácsos átgondolatlanul ötletelni és főleg késlekedni egyetlen politikai tényezőnek sem.
Túlságosan is sok az ellenségünk ahhoz, hogy katonai felkészületlenségünket egymásnak is ellentmondó nyilatkozatokkal tegyük számukra még vonzóbbá, miközben éppen az ellenkezőjére kellene törekednünk! A józan észt követve, legelőször számba kell vennünk a kialakítandó véderő-rendszer oldaláról a mi valós adottságainkat , hogy kristály tisztán feltérképezhessük egy új ,és hatékony alapokon álló 21. századi magyar véderő-rendszer használható alapjait. Ezekre az alapokra akkor is tekintettel kell lennünk ha azok nekünk tetszenek, és akkor is ha nem. A teljesség igénye nélkül vegyük először számba ezek közül a legfontosabbakat:
1./ Igen fontos, lényeges alapadottságunk a magyar népesség brutális fogyása és elöregedése.
2./ A testileg és szellemileg is egészséges fiatal katonaköteles korosztályok tagjainak tömeges kivándorlása és végleges letelepedése zajlik a magasabb életnívót nyújtó országokba. És ez százezreket érint, a rokonságukat is érdekeltként ide sorolva, ennek akár a többszörösét is.
3./ Az itthon maradt katonaköteles korosztályok jelentős hányadának a katonai szolgálatra való alkalmassága erősen vitatott kérdése volt egykor a közéletnek és az maradt máig is. Többek között ez a tapasztalat is ihletője volt a hivatásos hadsereg létrehozásának a magas technikai tudást igénylő harci eszközök megjelenésének és kezelésének a korában. A hivatásos hadsereg létrehozásának az ügye a baloldalinak egyáltalán nem tekinthető népi- nemzeti oldal sarkalatos politikai tétele volt már 1989-1994-ig tartó korszakban is. Ennek a koncepciónak a helyességét és szükséges voltát egyáltalán nem lehet vitatni. Más kérdés az, hogy a sorkatonaság megszüntetésével egyidejűleg nem hozták létre a hivatásos magyar haderő elengedhetetlenül szükséges ütőerejét sem. Lenézett és sokat ócsárolt tényezői lettünk a környező országok magyar ellenes erőinek is.
4./ Az itthon maradt hadköteles fiatal korosztályok példátlanul alacsony jövedelmi viszonyai, megélhetési és otthonteremtési problémái, az esetek jelentős részében depresszióra való hajlamosságot és ennek következményeként közömbösséget váltottak ki a haza védelme iránt is.
5./ Magyarország általános népegészségügyi mutatói – köztük a hadköteles fiatal korosztályoké is – hosszú idő óta negatívak.
6./ Az ország reménytelenné vált eladósodottsága ugyancsak hazafiságot rontó és nem építő körülmény. A közpénzeknek fontos védelmi szempontokat is háttérbe szorító hányaveti eldorbézolása pedig eleve az állam ellenes indulatok szülőanyja lett. ( Pl. ha nem tetszik egyeseknek a mi kisvasutunk megépítése , akkor még tovább építjük akár „ Etyekig „ stb. is. Ilyen egoista nyilatkozatokra egy demokratikus berendezkedésű országnak nincs szüksége )
7./ Az elmúlt évtizedekben a haza katonai szolgálatához nélkülözhetetlen magyar néplélek áldozatvállalási készségének a megőrzéséhez szükséges hazafias nevelés feltételeit a közoktatásban és a közélet számos területén jelentős mértékben felszámolták illetve mint ósdi szempontot kiüresítették. A társadalmi önszerveződésekben ( Pl. Magyar Gárda ) rejlő hazafias cselekvőkészség kezdetleges csíráit pedig hazug és sértő ideológiák kreálása ürügyén és mentén hatalmi eszközökkel üldözőbe is vették! Évtizedek kellenének ennek az alapjaiban helyes és hasznos – néhai Für Lajos által is patronált – igazi közösségi akaratnak, önszerveződésnek az hiteles újjáépítéséhez is.
8./ Végezetül egy ütőképes és a lehetőleg minél szuverénebb magyar véderő rendszer kiépítéséhez a magyar hadiipari ágazatok ( lőszergyártás, szervízrendszer stb.) újraépítésének a feladatai is hozzátartoznak, másképpen lenullázható még egy jól felépített magyar önvédelmi rendszer is. Példának okáért, a Magyar Néphadsereg által használt lőszereknek a nagy részét anno Csehszlovákia gyártotta, a legfejlettebb páncélos erők fedélzeti géppuskáit pedig a magyar kisiparosok állították elő és szállították le a Varsó Szerződés tagállamai részére a KETI útján, amely világelső termék volt. Ma tehát a vázolt honi szükségletekhez kell igazítani a magyar véderők biztonságos lőszer és egyéb ellátását is.
2. Fejezet.
Az előző fejezetben számba vett alapadatokból kiindulva ma már nem lehet Magyarországon a sorkötelezettségre épülő véderő-rendszert újra bevezetni. Ebből csak súlyos társadalmi feszültségek és veszélyforrások keletkeznének. Mi tehát a megoldás ebben a kaotikus kül-és belpolitikai kényszerhelyzetben. A válasz egyszerűbb és kézenfekvőbb, mint azt bárki hinné. Az egykori Magyar Gárda progresszív és áldozathozatalra mindig és minden helyzetben kész önkéntes fiaira és leányaira ,mint magyar betonalapra kell újra felhúzni – a politikai vírust terjesztő ideológiákat okosan távol tartva – a hivatásos magyar hadsereg támogatására alkalmas ,regionális alapon –megyénként ! – szervezendő új kiegészítő /!/ haderőt a Magyar Bandériumokat. A Bandériumnak, mint újszerű és mozgósító erejű névhasználatnak a szükségességét két szemponttal indokolom :
Az első : A 19. század megyei lovas díszegységeinek, a Bandériumoknak csodálatos vagyis igen megnyerő és lelkesítő leírása lelhető fel a 19.század első felében kiadott szakkönyvekben lokálpatrióta öltözetüket, zászlójukat illetően is . És ez egy igen fontos , a mai ifjúságot is mobilizáló szempont! Az adott megye Bandériumának a tagjává válni minden korban hatalmas megtiszteltetés volt egy magyar ember számára. Ma sem lenne másképpen. Ebben biztos vagyok.
A második: A gárda szónak Bandérium szóvá való kicserélése elhárítja e regionális megyei szervezetekről azt a támadási felületet, amelyet ideológiai manipulátoraink mesterségesen és hazug módon anno a Magyar Gárda minden tagjának nemes egyszerűséggel a nyakába vartak. A velük szemben alkalmazott legutálatosabb kommunista ideológiai módszer vérig sértett minden becsületes, a hazáját önzetlenül szolgálni kész magyar embert. E Gárda egykori törvénytisztelő becsületes és hazafias tagjai a Bandériumok révén végre elégtételt is kapnának a nekik okozott oktalan sérelmekért. Ezt oldaná fel a Bandériumokon belül az apák és nagyapák részére létrehozandó Senior tagozat példamutató és mozgósító jelenléte is. Sőt hatástalanítaná azt a rossz és idegen szájízt is , ami a szovjet Gárdák múltja miatt még fennmaradt. ( Ha magyarnak születtél, hát legyél magyar ! ) A megyénként szerveződő Bandériumok lokálpatrióta szellemiségét és áldozatkészségét szabad névválasztással is lehetne színesíteni és fokozni, például így: Somogyi Betyárok Bandériuma, Béri Balog Ádám Bandériuma ( Vas megye) stb.
A hivatásos magyar haderővel együtt ezzel végre teljessé válna a magyar nép által régóta óhajtott , ám szellemi támogatást eddig még nem kapott két pólusú magyar véderő rendszer a maga népszerűvé fizikai és érzelmi tölteteivel együtt. Létrehozásuk során célszerű lenne felhasználni a Svájcban bevált kiképzési szempontokat is.( sportos lőgyakorlatok ) A technikai műszaki haladás katonai vonatkozású termékeivel való megismerkedés lehetősége a Bandériumok tagjai számára feleslegessé tenne mindenféle ideologizáló magyarázkodást. Az önvédelemre képes lokálpatrióta ember nimbusza lenne végre a meghatározó!
Összegezve, ma már csak a lokálpatriotizmus képes elvezetni a mai fiatal katonaköteles korosztályainkat a kirekesztés mentes hazaszeretethez és a honvédelméhez szükséges közösségi társadalom létrejöttéhez, ( Minden magyar felelős minden magyarért ! ) ami honvédelmi oldalról immár az egyetlen és az utolsó lehetősége a hatékony önvédelemre képes magyar katonapolitikának. Merjünk már egyszer nagyot alkotni! Vessük már el a taszító idegen sablonokat! Ámen. Hajrá!
Kereszt a hűségünk – Kard a becsületünkKelt Budapesten 2020. január hó 19. napjánÍrta és kiadmányozta:Dr. Nagy László sk.Rendi kormányzóEmail: dr.nagy@t-online.huNemzeti InternetFigyelő (NIF)
Még is csak nem oly kétségbeejtő a jövönk. Hál”Istennek van nekünk Dr. Nagy László Rendi Kormányzó úrunk. Gondolom, a Vitézi Rend-el karöltve gyors effektiv eredményeket lehet elérni. Na, és a Magyar Gárda legitim felélesztése. Ha a rendfernntartó , és Hazavédelmét hivatott fegyveres alakulatok Parancsnokai, állománya valóban a hazafiasság(patriatizmus) PÉLDAKÉPE, akkor nem fogják vakbúzgó meggondolatlansággal igyekezni végrehajtani a magyaridegen haszon politikusok utasitásait…
v.Kövér György.