KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Megérkeztek az iskolákba a spongyabobos ostorok és mellcsipeszek – NIF kommentárral

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
Kósa-korbács
Kósa-korbács

A Kósa Lajos-i irányelveknek megfelelően kezdődhet a Nemzeti Ütlegelés Rendszere (NÜR) az iskolákban.

Úgy tűnik, nem csupán retorikai fordulat volt Kósa Lajos debreceni polgármester tanévnyitó beszédének azon mondata, mely szerint „A jó gyerekek, ha ütik őket, jól teljesítenek”. Több iskolából is jelzést kaptunk, hogy teherautókkal szállítják a SpongyaBobos, Hófehérkés és Én Kicsi Pónimos ütlegeket és gyermek szado-mazó nevelési eszközöket.

A tanárokat hamarosan kiképzik, hogy miként kell az ostorokat, szájpeckeket és mellcsipeszeket használni a nebulókon. A NÜR részét képezi egy „jó gyerek” felismerő rendszer is, hogy csak azok kapjanak a megfelelő biztatásból, akiknek tényleg szükségük van rá. A NÜR alapszetthez Hupikék Törpikés dominók is járnak, amik Pantone színekben mutatják meg a tanároknak, hogy hol és milyen árnyalatot kell elérni a tanulókon…

A szülők kérhetnek felmentést gyerekük ütlegelése alól, ha az otthonukban adottak ehhez a körülmények, és orvosi látlelettel tudják ezt bizonyítani a tanárnéniknek.

Forrás: Hírcsárda

NIF kommentár:

Komolyra fordítva.

Azt hisszük, Kósa úr elérte a Zenitet, innen már csak a hanyatlás jöhet! Önteltségében, nagyképűségében, beképzeltségében Kósa úr mindenképpen a csúcspontra jutott! Már évekkel ezelőtt (akkor még taknyos kis kezdő volt) kijelentette, hogy Ő Debrecenben nem tud elkésni, ha nem akar! Magyarul, olyan gyorsan megy, ahogy akar. Aztán már nem csinált belőle problémát, ha százan várták, simán késett fél órát,… Aztán egyszer a fogyatékosoknak is beszólt egy „kedveset”. Ma pedig gyakorlatilag olyan magaslatokba ereszkedett, ahova normális ember már nem merészkedik! Innen már csak egy irány és végcél van (a szabadesés törvénye szerint), éspedig a Nadir.

Őszintén reméljük, hamarosan zuhanó repülésben éri el a mélypontot!

Kérem, olvassák el az alábbi cikkel, ami ugyan a NOL-on jelent meg, de – SAJNOS – hiteles! (Híradmin – NIF)

Íme az évnyitón elhangzottak:

Kósa Lajos tanévnyitója: Ezért volt az összes hajcihő

Én a Kossuthba jártam, és minden tanévnyitón fogadásokat kötöttünk arra, hogy hány diák fog elájulni. Általában néggyel megúsztuk – közölte Kósa Lajos Debrecenben. De mondott cifrábbakat is. Cikkünkben a beszéd teljes szövege olvasható, s elérhető a videófelvétel is.

Kósa évnyitó

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz ügyvezető alelnöke hétfőn reggel a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban (TÁG) nyitotta meg az idei tanévet. Tizenhat perces beszéde (amelyet papír nélkül, fejből mondott el) szokatlanul őszintére sikeredett, valószínű, hogy a jelen lévő pedagógusok és meghívott intézményvezetők döbbenten hallgatták a politikust. Kósa ugyanis szólt arról, hogy a TÁG vezetése két éve nem mert neki ellentmondani, mert „azt nem szokás csinálni, hogy azt mondják, hogy nem”. Őszinteségi rohamában elárulta azt is: amit az oktatásban ezután mondanak, az igazából „parancs”, és „aki a rendszerben nem jól teljesít, ahelyett mást kell keresni”.

Kósa Lajos szellemeskedni is próbált, de senki sem nevetett, amikor azt mondta: egy iskolában „a kettes portás is nagyon fontos egyébként, főleg ha az ember délután akar visszamerészkedni az iskolába valami különös oknál fogva”. Akkor sem aratott sikert, amikor megdicsérte a TÁG diákjait, mondván, hogy beszéde alatt még senki sem ájult el.

Annak érdekében, hogy ne vádolhassanak minket összefüggéseiből kiragadott idézetekkel, az alábbiakban az elejétől a végéig, teljes terjedelmében közöljük Kósa Lajos tanévnyitó beszédét. (A polgármester tanévnyitója a vagy.hu felvételén videón is megtekinthető ezen az oldalon).

„Mindenkit arra kérek, hogy egy kicsit olyan jó kedvvel nézzen az ősz elé”

„Kedves vendégeink, nem tudom, ki hogy van vele, én, amikor szeptember volt, és kezdődött az iskola, soha nem szomorkodtam. Egyrészt mert találkoztam a barátaimmal, másrészt mert a nyár az akkor jó, ha jó idő van, lehet menni a strandra, süt a nap, rossz időben a nyár az nem ér semmit. Ilyenkor már rossz idő van, aztán ilyenkor mindig vártam, hogy valami más is kezdődjön, mert a végén már egy kicsit untuk a nyarat, mert egy csomó minden történt az iskolában, az osztályban, amiért érdemes volt odamenni.

Úgyhogy kedves Pintér Aranka, aki a vendégünk, a Klebelsberg intézet vezetője, kedves Pappné Gyulai Katalin, kedves Fenyősné Kircsi Amália igazgató asszony, kedves intézményvezetők, diákok, én mindenkit arra kérek, hogy egy kicsit olyan jó kedvvel nézzen az ősz elé. Tudom, hogy furcsa, amit mondok, de szerintem iskolába járni jó. Nem azért, mert szerettük a tanárokat, némelyiket szerettük, másokat nem, nem azért, mert szerettünk felelni, vagy dolgozatot írni, hanem egy csomó minden jó dolog történt velünk, amit akkor is jónak éltünk meg, aztán a későbbi életünkben visszatekintve az iskolára meg végképpen pozitívan emlékeztünk vissza rá.

Ez is érdekelheti:  Társadalmi és politikai demencia a kegyelmi ügyben…

Debrecenben aztán pedig szerintem tényleg van okunk a jókedvre, először is, talán kevesen tudják, hetvenezer diák kezdi meg az iskolát szeptemberben, ebben még az óvodások nincsenek benne, az is oktatási intézmény, az még plusz hétezer. Tehát ebből aztán mindenfajta fenntartó van most már, egyházi, állami, önkormányzati, egyetemi, alapítványi, ez a sokszínűség ez egyáltalán nem baj, viszont az biztos, hogy ha valaki Debrecenben nem találja meg az igényeinek megfelelő intézményt, na, ott komoly baj van. És nem Debrecennel.

De hetvenezer diák megtalálja. És hát gondolom főleg megtalálja az a jónéhány száz diák, aki vagy itt folytatja, a Tóth Árpádban, a tanulmányait, vagy itt kezdi el. Őket külön szeretném köszönteni. Egy viszonylag fiatal iskolába járnak a TÁG-osok, de ez ne tévesszen meg senkit. Ha valaki visszaemlékszik az iskola előtörténetére, ugye a megnövekedett igények miatt kellett a TÁG-nak kiválnia annak idején a Csokonaiból, és létrejött egy új iskola, viszont az a helyzet, ugye, hogy Debrecenben nem könnyű öreg iskolának lenni, mert a legöregebb iskola négyszázhetvenöt éves, azt nehéz befogni, ez ugye a református kollégium.

„A kettes portás is nagyon fontos egyébként”

Viszont még mindig itt van a lehetőség, hogy a legjobb iskola legyen valaki. Az sokkal elérhetőbb célkitűzés, és azt kell mondjam, hogy a TÁG, mert hát ki nevezi Tóth Árpád Gimnáziumnak. Értelmes ember nem. A TÁG-ot mindenki TÁG-nak hívja. Tehát a TÁG az ország egyik legjobb intézménye. És én ehhez külön szeretnék gratulálni igazgató úrnak, aki most úgy döntött, hogy nem igazgatóként, hanem ööö… ööö… Szilágyi Szabolcs úr… igen, tanárként folytatja itt a munkáját ebben az iskolában. A tanároknak szeretném megköszönni ezt a teljesítményt, és a gyerekeknek is, a fiataloknak, akik ide járnak, mert azt lehet mondani, hogy egy iskola teljesítménye a kettes portástól az igazgatóig egy közösség teljesítménye. Persze kinek-kinek más-más a része, a kettes portás is nagyon fontos egyébként, főleg ha az ember délután akar visszamerészkedni az iskolába valami különös oknál fogva.

De azt kell mondjam, hogy a TÁG az elmúlt néhány évtizedben fantasztikus teljesítményt nyújtott, mert az ország legjobb iskolái között van, és azt a versenyt szerintem megnyeri, hogy a legfiatalabb legjobb iskola. És hogy ez így is maradjon, igyekszünk ezért mindent megtenni. Most már a Klebelsberggel közösen, de két évvel ezelőtt, amikor… Emlékszem jó néhány arcra… Amikor azzal az ötlettel jöttünk ide, hogy meg kell csinálni a nemzetközi érettségi programot, akkor… hogy is mondjam… a lelkesedés nem volt hatalmas, ellenben senki nem merte kifejezni az ellenérzését, mert akkor mi voltunk a fenntartó, és azt nem szokás csinálni, hogy azt mondják, hogy na, ezt nem. De remélem, az idő minket igazol.

Aki nem tudja, annak szeretném a figyelmét felhívni arra, hogy a nemzetközi érettségi program, ez egy hatvanas években akkreditált, svájci központú oktatási program. Az értékéről, a minőségéről csak annyit, hogy aki a nemzetközi érettségi programban eredményes érettségi vizsgát tesz, annak nem kell külön felvételizni a világ háromszáz legjobb egyetemébe. Hanem egyszerűen az a teljesítmény ott elismert. És felvételi nélkül télleg Oxfordtól a Yale-ig nyugodtan mondhatni a világ legjobb egyetemeibe azonnal be tud kerülni. Tehát nagyon nagy presztizsű ez a program, jellemző, hogy Magyarországon a TÁG a második, aki ezt meg tudta csinálni, és hozzáteszem vidéken az első. Ugye a Karinthy Frigyes Pesten az, aki még tudta akkreditálni magát.

„Leginkább csak a hátsónkat tudják nézni”

Úgyhogy… Hát kedves tanárok, kedves diákok, igazgató asszony, becsüljék meg ezt a programot, ez is annak a sok-sok dolognak a része, amit mind azért csináltunk, hogy azt tudjuk mondani, hogy Debrecenben van mindenképpen az ország egyik legjobb középiskolája, és kapaszkodjanak a többiek, hogy ha utol akarnak érni bennünket, de leginkább csak a hátsónkat tudják nézni reményeink szerint.

Ugye itt is megint kezdődik tehát ez a program, meg folytatódik az összes többi, amit a Tóth Árpád csinált, a számtalan tagozatos képzési rendszer, az Arany János tehetséggondozó program, ami minden évfolyamban egy osztály, de most fogjuk megcsinálni az Öveges-programban azt a természettudományos oktatás követelményeinek speciálisan megfelelő osztálytermet és infrastruktúrát, ami ezt az oktatást is segíti, sőt ha minden igaz, most már az uszoda is rendben van, ugye elég sokat kínlódtunk azon, hogy a víz rendben legyen az iskolában.

Ez is érdekelheti:  Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

És hát miután itt a visszajelzések is igazolják azt, a tavalyi tanévben és az azt követő tanulmányi versenyeken egészen kiváló eredményeket értek el az iskola tanulói, ezek is visszaigazolják azt, hogy érdemes befektetni a munkát a minőségbe, és azt szeretném kérni, hogy… kevésbé a diákoktól, mert ha minden igaz, és jól csináltuk a dolgot, akkor az egész oktatási átszervezésből a diákok nem vesznek észre semmit. Nem is kell, hogy észrevegyenek. Ha jól csináljuk a munkánkat, akkor most jön csak a java. Ezt inkább a kollegáknak mondom, intézményvezetőknek, tanároknak.

„Parancs!”

Ugyanis napnál világosabb volt, hogy az egész átszervezést azért kellett csinálni, hogy egy egységes állami fenntartási-működtetési rendszerben tudjuk támogatni azt, hogy minden gyereknek legyen esélye jó színvonalú oktatást elérni, és ezen belül azokat a kifejezetten a minőséget támogató programokat tudjuk csinálni, amely – innentől most már – valahogy úgy, ahogy annak idején mi csináltuk a nemzetközi érettségivel – parancs!

Tehát nem arról van szó, hogy lebeszéljük a fenntartót, hogy kevés a pénz, hogy jó nekünk itt a langyos víz, hanem kifejezetten azt kell csinálni, hogy a korábbi kialakult oktatási rendszert egy kicsit módosítsuk, ugye talán mindenki ismeri a kollegák közül, a diákoknak is érdemes erről tudni, ha 1990 óta nézzük a magyar oktatási rendszer teljesítményét, akkor azt láttuk, hogy mondjuk az európai országokkal összevetve, hogy ha tíz részre osztjuk a diákok teljesítményét, a legrosszabb tizet, a svédek legrosszabb tizét a magyarok legrosszabb tizével vetjük össze, az angolok első tíz százalékát a magyarok tíz százalékával, akkor azt láttuk, hogy körülbelül 2010 tájékán a legrosszabbak között jók voltunk. A legrosszabb tíz százalék magyar diák versenyképes volt a legrosszabb tíz százalék angol, dán, német diákkal, sőt ott általában a dobogós helyet tudtuk megszerezni. És minél inkább mentünk a magasabb teljesítmény felé, annál inkább romlott a magyar rendszer teljesítménye, és sajnos a legjobb tíz dekádban pedig a legrosszabbak között voltunk.

Ez nem jelenti azt, hogy nincs olyan magyar diák, aki világraszóló teljesítményt ér el. De, persze, hogy van. Ez arról szól, hogy az elit, a legjobb tíz százalék átlagos teljesítménye hogyan viszonyul a többiekhez. És ugye azt láttuk, miután napnál világosabb mindenki számára, hogy egy nemzet versenyképességét nem a legrosszabbak teljesítménye határozza meg, hanem a legjobbaké. Ugye nem kell mondjam, hogy egy focihasonlattal éljek, nem az dönti el, hogy a Loki milyen jó, hogy a legrosszabb játékosunk mennyivel jobb mondjuk a Videoton legrosszabb játékosánál, vagy a Barcelona legrosszabb játékosánál. Az a kérdés, hogy a mi legjobb játékosunk meg a Messi hogyan aránylik egymáshoz. Az igazi teljesítmény abból jön. Ez nem jelenti azt, hogy a legrosszabbak nem olyan fontosak, vagy a leggyengébb teljesítményűek, csak eltolódott a magyar oktatási rendszer ebbe az irányba.

„A jó gyerekek, ha ütik őket, jól teljesítenek”

És nem tudtunk mást csinálni, miután a nemzet versenyképességét a legjobb tíz százalék határozza meg, igaz, ezt sokan vitatják, de szerintem nem érdemes ezen bíbelődni, mert nagyon-nagyon sok tanulmány, kutatási eredmény szól arról, hogy fantasztikusan fontos egy ország számára, hogy a legtehetségesebbekkel hogyan bánik, hogyan gondozza őket, ezért az egész átalakítást tulajdonképpen az motiválta, hogy próbáljuk meg megváltoztatni az oktatási rendszerünket, és erőnek erejével elérni, hogy a legrosszabb tíz százalék a legjobbak között legyen, meg a legjobb tíz százalék is a legjobb tíz százalék között legyen.

Na most, kedves diákok, kedves kollegák, egyelőre csak az intézményi eszközöket alakítottuk ki ehhez. Tehát a végleges munka még nem kezdődött el. Most jön majd csak igazán az, amikor reményeink szerint jön a tanfelügyeleti ellenőrzés, jön a  fenntartói ellenőrzés, és megköveteli a kollegáktól, hogy jó teljesítményt kell leadni. És aki a rendszerben nem jól teljesít, ahelyett kell keresni olyat, aki jól teljesít. Muszáj ezt csinálni, mert a tanárokon, a minőségellenőrzésen, a minőségbiztosításon, a követelményeken múlik az, hogy egyébként a gyerekek hogyan fognak teljesíteni, mert amúgy a jó gyerekek, ha ütik őket, jól teljesítenek, de e legtehetségesebb gyerek is, ha nem fogják a kezét, akkor elkallódik, elvész.

Ez is érdekelheti:  Durva lehűlés jön, húsz fokot is visszaeshet a hőmérséklet

„És még senki sem ájult el”

Tehát az igazi minőségi munka még csak most jön. Persze, jó helyen beszélek erről. Itt ez nem gond. Itt valószínűleg a legjobb tíz százalékkal nézek szembe. És még senki sem ájult el. Tehát a sportosságuk is dicséretet érdemel. Én a Kossuthba (http://www.klte-gyakorlo.sulinet.hu/) jártam, és minden tanévnyitón fogadásokat kötöttünk arra, hogy hány diák fog elájulni. De a fogadás résztvevőinek nem volt szabad elájulni, mert ez diszkvalifikálta volna őket a versenyből. Általában néggyel megúsztuk. A mostani diákok állóképesebbek.

Summa summárum, nagyon-nagyon komolyan kell azt venni, amit itt a debreceni önkormányzat a Tóth Árpádban mindig is képviselt, a magyar oktatási rendszer, akármennyit keresnek a tanárok, akárhogy érzik magukat a diákok az iskolában, ha a magyar oktatási rendszer nem fogja tudni azt, hogy a legjobb tíz százaléknyi magyar diák versenyképes legyen a legjobb tíz százaléknyi finn – egyébként ők vezetnek, a finnek –, a német, az angol, a japán, az indonéz legjobb tíz százalékkal, akkor Magyarország nem lesz képes versenyben maradni. Ez elemi követelmény.

„Akkor baj van, akkor betli van”

Ezért volt az összes hajcihő, és ez megér minden támadást, politikai konfliktust meg csörtét, mert itt nem önmagában önmagunkért küzdünk. Már régen nem. Hanem a jövőnkért. Amit mi már lehet, hogy meg se fogunk érni. Egy ilyen oktatási program, ha nagyon jól dolgozunk, húsz év alatt ér be. De be kell, hogy érjen, és abban hiszünk, hogy önökkel, meg az utódaikkal, meg a gyerekekkel, meg majd ha az ő gyerekeik is idejárnak, azt tudjuk mondani, és a következő húsz évben meg tudtuk azt csinálni, hogy 2010-től 2030-ig a magyar diákok a legjobb tíz százalékban is a legjobbak.

Itt, a Tóth Árpádban azért erőltettük, hogy ha az elitgimnnázium nem tudja akkreditálni magát egy nemzetközi érettségi programban, akkor nagyon el kellett volna gondolkodnunk azon, hogy a Tóth Árpáddal mit csináljunk, mert egyébként akkor baj van, akkor betli van, akkor kiderül, hogy a Loki legjobbja egy kicsit gyengébb, mint a Barcelona legrosszabbja. És akkor vakarhatjuk a fejünket, hogy mit kell csinálni. És én szeretnék még egyszer gratulálni az igazgató úrnak, igazgató asszonynak, a pedagógusoknak, meg mindenkinek, aki segített ebben, én nagyon örülük, hogy ez a program is elindult Debrecenben, és az országban másodikként, és első vidékiként itt van nálunk egy ilyen program.

„Ez nem csak egy ilyen wishful thinking”

Kedves diákok, kedves kollegák, szeretnék mindenkinek nagyon jó tanévet kívánni. Nem lesz könnyű tanév, mert most indul be egy új intézményrendszer, fenntartói rendszer, ráadásul miután kellően türelmetlenek is vagyunk, ezért én magam is azt forszírozom, hogy a Klebelsberg intézményfenntartó azonnal lépjen rá a gázra, és a pedagóusbéremeléssel egy időben kezdje el azt a minőségi programot, ami aztán húsz év múlva, ha kellően elszántan csináljuk, azt az eredményt meghozza, amiről beszéltem.

Mi itt ebben mindenképpen segítünk, és hogy ez nem csak egy ilyen wishful thinking, hanem tény, külön köszönöm, hogy a nemzetközi érettségi programot közösen finanszírozzuk a Klebelsberggel. Egyébként ez egyúttal csattanós válasz arra, hogy lesz-e vajon pénz a minőségi programokra, vagy az egész másról szól. Pusztán valamifajta félreértelmezett hatalmi kérdés. Súlyos tévedés. Nem. A lényeg az, amiről most beszélünk. A lényeg az, hogy ilyen programok legyenek, a lényeg az, hogy legyen pénzünk arra, hogy ne csak a leghátrányosabb helyzetűeket támogassuk, hanem a legjobbakat is. A legjobbak támogatása nélkül Magyarország elveszett. Képtelen versenyben maradni a többi nemzethez képest. Pedig egész tehetségesek vagyunk. Ezt a TÁG diákjai számtalan alkalommal bizonyították. Hölgyeim és uraim, kedves diákok, mindenkinek kívánok nagyon jó tanévet a következő évre.”

Forrás: NOL

[youtube=http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=9tm_iiUHlCI]

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

3 thoughts on “Megérkeztek az iskolákba a spongyabobos ostorok és mellcsipeszek – NIF kommentárral

  1. T.Cím! Nem tudom szó nélkül hagyni ezt a cikket, jóllehet nincs középiskolás gyerekem és szerencsémre nem Debrecenben lakom, de ha ott laknék, és ilyen polgármester uralkodna fölöttem, azonnal elköltöznék az ország valamelyik tisztességes részébe.
    Először hadd térjek ki ennek a Kósának egy határozott kifejezésére, mely szerint …”ki nevezi Tóth Árpád Gimnéziumnak? Értelmes ember nem. A TÁG-ot mindenki TÁG-nak hívja.” Ezt követően ő maga legalább tízszer (!) nevezte a gimnáziumot Tóth Áprád Gimnáziumnak, amiből arra az egyszerű következtetésre jutottam, hogy ez a Kósa eleve nem egy értelmes ember. (A kígyó a saját farkába harap. Ez is azt tette.) Viszont nem is ez probléma ezzel a Kósával, van ennél sokkal leglényegesebb dologis.Azok a középkori eszközök, amelyekkel a gimnazistákat, vagyis 14-18 éveseket akar jobb belátésra bírni. Illetve – ahogy ő fogalmazott, „A jó gyerek, ha ütik őket, jól teljesítenek.” (Most nem térek ki a helytelen nyelvtani fogalmazásra, mert az már csak természetes egy ilyen embernél, akinek az értelmi képességei igen alacsonyak.) Kérdésem: ha egy gyerek jó, akkor miért kell ütni? És egyáltalán, miért kell ütni egy gyereket? Lehet, hogy az inkvizició idején népnevelés szempontjából megfeleltek ezek a módszerek, de a XXI. században, diákoknál, akik így is túl vannak terhelve…??? Tudja mit, kedves fideszes Kósa? Meggondoltam magam. Aláírom a módszerét, vezesse be, de először próbáljunk ki magán, hogy vajon milyen változtatást okoz a korbács és a mellcsipesz. Nem kell sokáig tűrni, csak 10-10 percig mindegyiket. Jó? Utána meglátjuk a változást. De pozitív legyen ám, mert ha nem, akkor ismétlés következik és 20-20 percig fogjuk gyakorolni a maga által kiválaszott módszert. Ha esetleg felrepedne a meztelen valaga (mert a korbácsütésnek csak akkor van hatása), akkor sebaj, majd egy kis fidesz-zsírral bekeni a felesége őnagysága. Ha meg esetleg mellrákot kap a mellcsipesztől (mert nagyon könnyen előfordulhat az is), akkor szintén valami fideszes gyógyírrel kezeltesse.
    Üdvözlettel: Darley Mária

  2. Kicsit furcsa a megnyitó, nem szeretem Kósát, de pár gondolatával egyetértek. Történt egyszer gyerekek pillangókéssel böködték egymást, a férjem fejen kokizta a pillangótulajdonost, a kést elkobozta. Írásbelit kapott, 3 évig semmi kedvezmény, ped.napon kihúzva a listáról, mert tettleg bántalmazta a diákot, akinek jogai vannak…
    Lélek Sándorné

  3. Mit kell ezen szörnyülködni? Kósa mindig is egy tehetségtelen, középszerű, szervilis gazember volt, de szinte a teljes zsidesz-vezérkar ilyenekből áll, Rogántól Szíjjártóig. Talán Orbán az egyedüli kivétel: ő tehetséges gazember!
    Ám, most is érvényes a mondás: Minden nép olyan vezetőket választ, amilyeneket érdemel. Az a 15-20% (jó esetben!), amelyik nem azt érdemelné, mert még képes az önálló, analitikus gondolkodásra, és átlát a szitán, az sajnos szívja a többség ostobaságának a következményét.
    De hát ez mindig is így volt, és így is marad, amíg győzikének, pákónak és a szaporodó hasonlóknak ugyanannyit ér a voksa, mint egy négydiplomás értelmiséginek. Bár a négy diploma sem garancia, látván a mai „értelmiség” erkölcsi állapotát. Gyávaság, lapítás, megvásárolhatóság, lojalitásnak becézett szervilizmus jellemzi e réteg többségét. (Épp most vásárolják meg őket „pedagógusbéremeléssel”). Holott nekik kéne — példát mutatva— tanítani, vezetni a butácska tömegeket. Sikerült ez valaha is valahol???

    Patmosz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük