One thought on “Lovas István temetése”

  1. „Sokat türél már, még csak ezt, kebel,
    Csak ezt viseld el,aztán megdicsérlek,
    Azt mondom: kő vagy nem kő:vashalom,
    S vasnál keményebb gyémántszikla vagy.
    Hiszen te ösmered már,ami fáj
    Ösmered meg azt is,ami lelket öl,
    Ösmerd s viseld el,mint kell férfinak,
    S ha majd keménnyé lettél,mint vas ék,
    Hideggé,mint századok jege,
    Beléd egy szív lesz eltemetve mélyen,
    Egy szív, mely véres lángban úszva élt,
    S most,hogy kihalt,csak forró hamva van.

    ” Mi dolgunk e világon?
    Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért.
    Előttünk egy Nemzetnek sorsa áll.
    Ha azt kivívtuk a mély süllyedésből,s a
    szellemharcok tiszta sugaránál olyan magasra
    tettük,mint lehetett,
    Mondhatjuk,térvén Őseink porához:
    Köszönjük Élet! Áldomásidat,
    Ez jó mulatság , Férfi Munka Volt !”

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük