Lőttek a dollárnak? – A világ legnagyobb olajfogyasztói az USA gazdasága ellen

William Engdahl, a híres antiglobalista publicista nemrégiben tett közzé egy cikket a globalresearch.ca honlapján, amely a mélyülő gazdasági válság egy olyan pontjára irányítja a figyelmet, amiről a mainstream média nem beszél, holott itt történhet meg legkönnyebben a következő robbanás.

(V.D.)

Az arab olajtermelő országok és néhány a világ legnagyobb olajfogyasztói közé tartozó ország, mint Kína és Japán, hiteles források szerint titkosan azt tervezik, hogy az olajkereskedést többé ne dollárban számolják el. Ha ez igaz, akkor mindez a dollárra, mint a világ tartalék pénznemére és az USA globális gazdasági hatalmára halálos csapást jelent.

Amióta Washington 1971. augusztusában megszüntette a Bretton Woods- i szerződést és átment a „dollár papírtartalék rendszerbe”, az arannyal fedezett dollár helyett, azóta az Egyesült Államok, mint a világ legerősebb katonai hatalma képes volt a világra erőltetni pénzügyi rendszerét. Az USA exportpiacától függő nemzetek, mint Japán, később Kína, kötelességszerűen ruházták be kereskedelmi többletbevételüket amerikai kormánypapírokba, amivel valójában olyan háborúkat pénzeltek, mint az iraki vagy az afganisztáni, amelyeket elleneztek. Nem láttak alternatívát. Az arab olajtermelő országok amerikai katonai nyomás következtében dollárért értékesítették olajukat, ami a dollárt erősítette az amerikai gazdaság hanyatlása ellenére is. Ez most gyorsan véget érhet.

Az arab Golf országok olajtermelőitől kiszivárgott hírek szerint az utóbbi hónapokban több titkos tárgyalás zajlott a nagyobb arab olajtermelő – beleértve Szaúdi Arábiát – és a vezető olajfogyasztó országok – beleértve Kínát és Japánt – valamint Oroszország között.

Tervük, hogy csendesen véget vessenek egy 65 éve tartó vasszabálynak, miszerint az olajat dollárért értékesítik. Ahogy könyvemben, „Mit der Ölwaffe zur Weltmacht” (Az olajfegyverrel a világhatalomig) dokumentálom, az 1973-as 400%-os olajsokk után, amelyet az amerikai média szándékosan a „kapzsi olaj sejkek” rovására értelmezett, az US kincstár képviselői titokban Riyadh-ba utaztak és a szaúdiakkal keményen közölték, hogy ha amerikai védelmet kívánnak lehetséges izraeli támadások ellen, akkor az OPEC országoknak meg kell egyezniük, hogy sohasem értékesítik olajukat más pénzben, mint dollárban. Ez a „petrodollár” rendszer tette lehetővé Amerika számára, hogy hatalmas kereskedelmi hiányt teremtsen és a dollár mégis a világ tartalék pénzneme maradjon. Ez volt a kulcs ahhoz, hogy Amerika a világ pénzügyi piacait a 2007. végi válságig dominens maradjon.

A projekt résztvevői állítólag egy több pénznemből álló kosarat akarnak szerkeszteni, amely tükrözi a termelő-fogyasztó kereskedelmi viszonyokat, és amelynek szolid aranyfedezetet is szánnak. Kezdetben ez nem egy új pénznem lenne, mint néhányan gondolták, hanem egy olyan megegyezés, amely kiiktatná azt a veszélyt, amit az olaj értékesítése a fluktuáló és valószínűleg romló dollárban jelentene.

Irán nemrég bejelentette, hogy olaját euróért és nem dollárért adná el. A hírek szerint a pénznemek kosarában helyet foglalna a yen, az euro, a kínai yuan és az arany. Brazília valószínűleg termelő és fogyasztó országként csatlakozna.

A titkos tervről először a közép keleti tudósító, Robert Fisk, számolt be az angol Independent lapban. Fisk azt állítja, hogy a terv létét arab és Hong Kong-i kínai források is igazolják. Golf környéki forrásokból én is arra az eredményre jutottam, hogy a tárgyalások tényleg megtörténtek. Az olajtermelő országoknak már elegük volt abból, hogy olajukat dollárért kell eladniuk, különben amerikai megtorlással kell számolniuk. Hiszen állandó veszteségforrás számukra, hogy a dollár más pénznemekkel és az arannyal szemben gyengül. A Bush kormány 2001. szeptember 11-ei terror elleni háború nyilatkozata után a fő olajtermelő arab országok úgy látták, hogy az amerikai politika élesen ellenük irányul. Irak 2003-as jogtalan inváziója és megszállása és későbbi amerikai fenyegetések csak megerősítették ezt.

Kezdetben több a kiszivárgott tervben résztvevő kormány hivatalosan felháborodottan tagadta a terv létezését. De ez semmiképpen nem jelenti, hogy nem létezne. Ők persze tudják, hogy az Egyesült Államok, mint egy megsebzett tigris, nagyon veszélyes lehet. A terv kiszivárgása, attól függetlenül, hogy a Fisk által közölt részletek igazak-e vagy nem, tovább erősíti a dollárnak, mint a világgazdaság megbízható tartalék pénznemének a hanyatlását.

Ami nem világos, hogy mi lesz az EU két kulcsországának, Németországnak és Franciaországnak a válasza. Ha úgy döntenek, hogy sorsukat egybekötik az olajtermelő és fogyasztó országokéval, azzal hatalmas új kereskedelmi lehetőségek nyílnak meg előttük Eurázsia országaival. Ha azonban visszariadnak ettől és az angol font valamint az US dollár mellett döntenek, akkor elkerülhetetlenül elsüllyednek a dollár Titanic-kal.

Az amerikai dollár hanyatlásával együtt jár az Egyesült Államok politikai, gazdasági és pénzügyi hatalmának gyengülése. Nagyon zavaros idők jönnek és az arany ára nem véletlenül emelkedik ebben a bizonytalanságban.

William Engdahl

Fordította: Vajta Dénes

Eredeti cikk: Collapse of the Greenback? Will the Dollar get an “Arab Oil Shock”?

Nemzeti InternetFigyelő