Levédia krónikása: Romulusz és Rébusz

Mottó: Már megint a vezérkari főnök. Mint 1941-ben is…

Rhea Sylvia ikreit – Romulust és Remust – egy anyafarkas táplálta. A mi Romuluszunkat láthatóan sok ordas farkas táplálta. Egy távoli NATO katonai kurzuson. Táplálta. Bele, nekije. Táplálta bele azt, hogy a globális liberálfasizmus érdekei előbbre valók a Haza érdekelnél.

E sorsdöntő időkben kiváltképpen. Amikor a Nyugat Oroszország ellen vívott háborújának további sorsa forog kockán.

 

I.

Csak kibújt a szög a zsákból – ahogy én azt már a múltkor is feltételeztem. Ám az, hogy Ruszin-Szendi Romulusz „TELJESEN ELSZABADULT” – az sokkal súlyosabb gondolatokat vet föl bennem, mint ahogy az első látásra tűnhet.

Lévén, hogy az áruló Trump – aki saját megfontolásaiból kiindulva, meg hogy üzletelhessen vele – mindenképpen magához akarja édesgetni azt a csúnya, gonosz, agresszor és tömeggyilkos Oroszországot. Amiért is ez az áruló nem engedi, hogy Ukrajna a NATO tagja lehessen.

Az átkozott, gonosz vénembere azonban olyan, mint a macska. Hét élete van. Pedig már kétszer is rálőttek, mégsem fogja a golyó.

Addig is kell azonban valamit kezdeni. Ha már Ukrajna nem lehet a NATO tagja, akkor vegyük fel, legalább, gyorsan az Európai Unióba.

Előbb azonban még egy apró megjegyzés.

A „SZLAVA UKRAJINYI!” / „DICSŐSÉG UKRAJNÁNAK!” köszöntés valójában a második világháborús német megszállókkal együttműködő ukrán nacionálfasiszta (banderista) félkatonai alakulatoknál volt szokásban. Ma ezt a hagyományt az ő politikai-szellemi örököseik tartják életben, teszik mindenki számára kötelezővé Ukrajnában.

A “Szlava Ukrajinyi!” után egyébként ilyenek következnek:

● Herójam szlava! (“A hősöknek dicsőség!”

● Szmerty vorogam! (“Halál az ellenségre ”)

● Ukrajina ponad usze! (“Ukrajna mindenek / mindenki felett!” – lásd még: “Deutschland über alles!”)

 

Életkép a kijevi Majdan idejéből, 2013/14 fordulójáról:

(A szónok: Oleg Tyagnyibok, a Nemzeti Radikális Párt vezére. Róla az Európai Unió megállapította: nemzetközi összehasonlításban is az egyik leginkább megveszekedett antiszemita. Ez okból, még 2012-ben, az Unióban mindenkit eltanácsoltak a vele való kapcsolattartástól.)

Szűk két évvel később, a Majdanon ácsolt emelvényen, viszont Tyagnyibok mellett ott állt “mindenki, aki az Európai Unióban számít”)

Jelzem: a folytatás 2014. február 22 után országszerte ilyen volt. Sőt, még, sőt sokkal “ilуenebb”.)

A leváltott, áruló vezérkari főnök tehát azokkal a náci különítményekkel, illetve azzal a kijevi rezsimmel rokonszenvezik, amelynek országában ez a hoholnáci köszöntési forma hivatalos, sőt, KÖTELEZŐ. Bírósági ítéletek kezdődnek, hivatalos beszédek végződnek azzal, hogy “Szlava Ukrajinyi!”

(Megéri, persze, a pénzét az az Európai Unió is, amelynek hivatalos eseményein ukrán náci köszöntések hangozhatnak el. Ráadásul még csak nem is egy ukrán, hanem egy másik nemzetbeli – történetesen egy magyar – ember szájából. Ne mondja nekem senki, hogy Brüsszelben nem tudják: mi az, mit takar az, hogy “Szlava Ukrajinyi!”)

Madarat tolláról, embert barátairól!. Magyar(ellenes) / Brüsszeli Pétert, leendő hadügyminiszterét – Brüsszel egész magyarországi ötödik hadoszlopát – a barátaikról. Ezekről itt, ni.

 Nos, hogy tetszik? Szabad-e ilyeneket támogatnunk?

 

II.

De mégis, mit jelent az, hogy „teljesen elszabadult”?

Ez azt jelenti általában, hogy úgy érzi: szabad a pálya. Akihez – hite szerint jó érzékkel – csatlakozott. Lám, Magyar(ellenes) – alias Brüsszeli – Pétert főnöke, Manfred Weber felkente Magyarország fiókdiktátor – egyelőre még csak – jelöltjének, akinek keze alatt Ruszin-Szendi Romulusz minimum hadügyminiszter lesz.

Ám én tartok tőle, hogy nem annyira egyéni ambíciói végett „szabadult el teljesen”.

Pontosabban: minden jel szerint SZÁMÁRA NAGY DOLGOK VANNAK KÉSZÜLŐBEN. (Mondhatnánk: A DOLGOK A FORRÁSPONTHOZ KÖZELEDNEK.)

Aki azt nagyon szeretné, az most örömmel konstatálja: (nagyon) érik – már az a “pesti Majdan”. Mármint hogy nagyon érlelik.)

● Financial Times: “Ideje eltávolítani Orbán Viktort, Putyin bábját az Európai Unióban”

● “Strasbourgi csörte”: Orbán orosz ügynököket szabadít rá Európára

● “444”: Szijjártó Péter nemcsak hogy beengedte, de egyenesen beinvitálta az orosz titkosszolgálatokat a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe. Ezáltal elárulta NATO szövetségeseinket.

● Jens Stoltenberg, a NATO akkor még főtitkára legott Budapesten termett, hogy biztosítson minket: ha egy NATO tagállamot súlyos kibertámadás ér, a szövetség kész életbe léptetni az 5. cikkelyt – beleértve a katonai segítségnyújtást is.

 

És akkor jöttek a provokációk

● Pedagógus tüntetésen a molinó hátsó oldala: “A diktátort MEGÖLNI nem kell félnetek.

● Hídlezárások Budapesten. Szabadság-híd: “Akasszuk fel Orbánt !”

● “Lánchídi csata”. A melegfelvonulás betiltása = a gyülekezési jog eltiprása.

● Összetűzések provokálása a rendőrséggel

● Magyar(ellenes) Péter ordítozó demagógiája, uszítás a kormányváltás kikényszerítésére

És a legújabb provokáció: “magyar titkosszolgálati akció leleplezése” Kárpátalján. Amikor is a magyar titkosszolgálat – „nyilván oroszországi együttműködő partnerének (cinkosának) a megbízásából” – ukrán katonai titkok után szimatolt

Úgymond: kell-e ennél meggyőzőbb bizonyság arra, hogy az orosz és a magyar titkosszolgálat – Orbán fedezete mellett – összedolgozik a NATO, az Európai Unió ellen? Kell-e ennél meggyőzőbb bizonyság arra, hogy a kárpátaljai magyarság eszköz az oroszokkal összedolgozó magyar titkosszolgálat kezében?

Onnantól kezdve, hogy “Orbán korrupt, fasiszta diktatúrája az orosz titkosszolgálatok szuronyain nyugszik” – “logikusan” jutottunk el idáig. E logika szerint Budapest, Moszkva parancsára, gáncsolja Ukrajna euroatlanti integrációját. E célból pedig szándékosan okoz nehézségeket, problémákat Ukrajnának.

Nos hát, ettől – MINDETTŐL- “szabadult el” Ruszin-Szendi Romulusz. Azt követően, hogy Budapesten járt főnökének főnöke, Manfred Weber.

Az a bizonyos, aki Strasbourgban kinyilatkoztatta: “Orbán a múlt. Magyar Péter a jövő”.

És, úgy látszik, nem a levegőbe beszélt. Csakugyan “nagy dolgok vannak készülőben”. Úgy tűnik: A DOLOG ELHATÁROZTATOTT, A DÖNTÉS MEGSZÜLETETT. És Manfred Weber Strasbourgban felkente Brüsszel magyarországi fiókdiktátorának jelöltjét.

Akinek hadügyminiszter-jelöltje pedig a Batthyány téri gyűlésen coming out-olt. Vagyis leleplezte magát. Miszerint kétszer is meghívta már a minket, brüsszeli parancsra / áldással bármikor megtámadni kész ellenséges hadsereg vezérkari főnökét, Valerij Zaluzsnijt.

Aki vezérkari főnökből utóbb Ukrajna londoni nagykövete lett. A kijevi rezsimet képviseli abban az országban, amely – a baltiakat és a lengyeleket leszámítva – Oroszország legádázabb ellensége. Amely élen jár az oroszellenes provokációk, intrikák szervezésében.

Amely ország katonai szakértői segítik az ország belsejéből Beregszászra telepített különleges egység tagjainak képzését.

Amely ország MI6 nevű titkosszolgálatának hivatalosan is ügynöke lett Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök, amikor pár éve, Londonban járva másfél órás látogatást tett, kifejezetten a szervezet székházában.

Amely ország korábbi miniszterelnöke, Boris Johnson kisiklatta az orosz és ukrán fél között Isztambulban már elért fegyverszüneti megállapodást. Amely ország titkosszolgálata, ennek érdekében, megszervezte a véres bucsai provokációt.

Hátrakötött kézzel agyonlőtt áldozatok Bucsa utcáin. A karjukon a fehér karszalag jelzi, hogy az oroszokkal rokonszenveztek: humanitárius segélyt fogadtak el tőlük. Ezért kellett lakolniuk.

Miniszterelnökünket azzal vádolják, hogy szítja a magyar szeparatizmust Kárpátalján, bomlasztja a nemzeti egységet Ukrajnában. Ezt itt, ni:

 

Szijjártó Pétert, szegényt, meg azzal vádolták meg, hogy katonai támadást szervez Ukrajna ellen.

Kering egy ilyen rajz. Még nem tudom, hogy nekem szóló baráti figyelmeztetés-e, vagy ellenségeink fenyegetése. Mindenesetre, az üzenet láthatóan nem csak nekem szól. Hanem, gondolom, mindenkinek, aki rajta van egy ukrán feketelistán.

 

III.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU – a mai Ukrajnában egyszerre a Gestapo és az Abwehr) két feketelistát is vezet Ukrajna határon belüli, illetve kívüli „ellenségeiről”. Hírek szerint az utóbbiak likvidálására különleges akciócsoportokat hoztak létre. Más szóval, aki például rákerül a „Mirotvorec” („Béketeremtő” – a temető békéjét teremtő?) elnevezésű feketelistára, arra az ukrán titkosszolgálat felhívja az illetékes ukrán állambiztonsági, bűnüldöző, rendvédelmi – ügyészi – szervek figyelmét „az illető állampolgárra”.

Nem feltétlenül UKRÁN állampolgárra. A jenki bábállam – hogy kárpótolja magát önnön megalázó, frusztrációs helyzetéért – ELŐSZERETETTEL IGYEKSZIK KITERJESZTI JOGHATÓSÁGÁT MÁS ÁLLAMOKRA ÉS AZOK POLGÁRAIRA.

Hivatalos, Ukrajnában nyilvános feketelistán van Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor és külügyminisztere, Szijjártó Péter. Mint valami bűnözők.

(Hogy tényleg azok-e, annak eldöntése kizárólag a mi dolgunk kell, hogy legyen! Ahhoz másoknak semmi közük! Még Brüsszelnek sem!

 

IV.

Tagság a NATO-ban? Tagság az Európai Unióban? Majdnem mindegy! Sőt, teljesen mindegy! Ember legyen ugyanis a talpán az, aki meg tudja mondani: mostanra mi olyan lényeges különbség van a NATO és az Európai Unió között.

Ez idő szerint semmi! Aki a NATO-ba törekszik, az az Európai Unióban is megtalálja mindazt, amit a NATO-ban keres.

Sőt! A NATO sohasem merészelt nyilvánosan kimondani olyat, amit Josep Borrel, az Európai Unió “külügyminisztere” 2021 októberében kimondott: “OROSZORSZÁGOT A HARCTEREKEN ÉS NEM A TÁRGYALÓASZTALOKNÁL KELL LEGYŐZNI.”  Mondta ezt az Unió fődiplomatája.

Csókol anyád, Lajos!

És ezt megismétlik minden adandó alkalommal, minden lehetséges fórumon.

Vagyis, az Európai Unió “külügyminisztere” 2021 októberében – velünk például nem egyeztetve – hadat üzent Oroszországnak.

Következésképpen: UKRAJNÁT AZÉRT KELL SÜRGŐSEN FÖLVENNI AZ EURÓPAI UNIÓBA, HOGY HIVATALOSAN IS TAGJA LEHESSEN AZ OROSZORSZÁG ELLEN HADAT VISELŐ BRÜSSZELI VÉD- ÉS DACSZÖVETSÉGNEK. Aminek, ez idő szerint, a hazája érdekeit védő Orbán Viktor az egyik legfőbb akadálya.

Ezért kell őt mindenképpen eltávolítani. Minél előbb eltávolítani.

Ehhez a leginkább kézenfekvő indok, egyben ürügy is: Orbán az orosz tégla – Putyin téglája – az Atlanti Falban.

Az utóbbi időben igen veszedelmes állítások, vádak hangoztak el. A minapi kárpátaljai incidens során a magyar titkosszolgálatokat azzal vádolták meg, hogy az ukrán légierő helyi aktivitásáról, infrastruktúrájáról gyűjtenek információkat. No, és kinek a részére? Az SZBU ukrán titkosszolgálat csupán egy találatra ad lehetőséget…

Mindezen előzmények után rukkolt elő Ruszin-Szendi Romulusz azzal, hogy neki megvannak a szükséges telefonszámai az ellenséges hadsereg vezérkari főnökségénél. AMIKET FELHÍV, HA ELJÖN A PILLANAT.

• – Milyen pillanat?
• – Mire kellenek neki ezek a telefonszámok?
• – Kiknek a telefonszámai vannak meg neki?

Mondanám én is: rács mögé az árulóval! Már csak azért is, hogy az arra illetékesek föltegyék neki ezeket a kérdéseket.

De, sajnos, nem lehet!

Ezek, ugyanis, pont erre számítanak. EZÉRT A PROVOKATÍV KIJELENTÉS. Hogy (a hazaáruló) Ruszin-Szendi Romuluszt a magyar hatóságok őrizetbe vegyék.

Ha efelől kétségeim lennének, akkor álljon itt a Neue Zürcher Zeitung munkatársának korszakos felfedezése: Orbán és Putyin, úgymond, titokban megállapodott: ORBÁN SZABAD UTAT NYIT AZ EURÓPA ELLEN FELVONULÓ OROSZ HADAKNAK.

Ruszin-Szendi Romulusz esetleges őrizetbe vételével – folytatva e gondolatmenetet – az orosz titkosszolgálatok szuronyain terpeszkedő fasiszta diktátor hozzálátna ahhoz, hogy – Moszkva utasítására – félreállítsa azokat, akik Magyarországon készek lennének szembeszállni a nyomuló orosz veszedelemmel.

Ez pedig, úgymond, óriási veszély “Európa” számára.

E tétel sulykolásával viszont fel lehet lázítani a magyar társadalom Orbán- és oroszellenes részét, egymásnak lehet ugrasztani Orbán táborát és ellenfeleit. És máris itt vannak a magyar társadalmon belüli (akár fegyveres) összetűzések. Itt a polgárháború – ami alkalmas lenne arra, hogy Orbánt megdöntsék, elkergessék.

Vagy éppen alkalmat adna arra, hogy külső fegyveres beavatkozással “mentsék meg a magyarországi demokráciát” az oroszbarát diktátortól.

Kell-e ennél meggyőzőbb indok ahhoz, amire éppen a brit “Times” egyik írásának címe szólít fel: “IDEJE ELTÁVOLÍTANI ORBÁN VIKTORT, PUTYIN BÁBJÁT AZ EURÓPAI UNIÓBAN.”

Mely Európai Unió éppen átvállalni készül a NATO-tól az Oroszország elleni háborút. Mely NATO-ba Trump nem engedi fölvenni Ukrajnát – nehogy a Nyugat teljesen elvadítsa magától Oroszországot.

Mert ez keresztbe tenne neki a “Tegyük újra naggyá Amerikát!” elnevezésű, bonyolult geopolitikai játszmájában.

Márpedig Trump igen morcos tud lenni, ha valaki (vagy valami) megzavarja a játékát.

Nos hát minderről véleményt mondunk, amikor Ukrajna uniós felvételéről szavazunk. IGEN, VAGY NEM AZ OROSZORSZÁG ELLENI HÁBORÚRA?

Igen, vagy nem arra, hogy az áruló, halálos ellenségünkkel, a kijevi rezsimmel lepaktált (volt) vezérkari főnök a mi férjeinket, fiainkat is elküldhesse a véres oroszországi húsdarálóba? Oda, ahol egy messziről kilőhető termobárikus rakéta pillanatok alatt végez akár egy egész katonai menetoszloppal.

Igen, vagy nem arra, hogy mi is fizessük Brüsszel Oroszország elleni háborúját, annak költségeit. Külön még az Ukrajnába küldendő magyar honvédek fegyverzetét, menetfelszerelését. Mi is szálljunk-e be Ukrajna már most mintegy 500 milliárd dollárra becsült helyreállítási költségeibe. (Most még az Ukrajna esetleges tagságával összefüggő “rendes” kiadásokat nem is említve.)

Itt viszont megkérdezném: van-e azért bennünk annyi nemzeti önbecsülés és szolidaritás – akármit is gondoljunk Orbán Viktorról, erről az egész NER-ről -, hogy “NEM”-et mondjunk az uniós tagságára annak az Ukrajnának, amely feketelistázza hazánk miniszterelnökét és külügyminiszterét.

Támogassuk-e annak a Brüsszelnek a törekvését Ukrajna mielőbbi felvételére, amelynek mindehhez egy szava sincs. Amelyik kisujját sem mozdítja, amikor tennie kéne valamit értünk. (Sőt! Inkább csak keresztbe tesz nekünk.) Amelyik most elszipkázni készül tőlünk mindazt, amit eddig nyújtott.

Amelyik most Amerika, a NATO helyett taszigál minket egy Oroszország elleni háborúba. Egy nukleáris világháborúba.

A végére még egy videó, hogy jobban értsük; miről is van itt szó.

Írta: Levédia krónikása

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kiemelt képen: Ruszin-Szendi Romulusz és Valerij Zaluzsnij / Fotó: facebook