Lavrov: A második világháború óta nem látott, veszélyes helyzet van kialakulóban

Még hollandiai gyakorlóbázisán járatják az amerikai fejlesztésű, kétéltű páncélozott harcjárművet, ám hamarosan útnak indul a kelet-ukrajnai frontra. Kétszáz ilyen harckocsit és lőszerek ezreit küldi Hollandia Ukrajnának.

Kijevbe látogatott az észt miniszterelnök. Kaja Kallas kijelentette: Ukrajna az Európai Unió és a NATO tagja lesz, és meg fogja nyerni a háborút.

„Ahhoz, hogy béke legyen Európában, a NATO-ban kell tudnunk Ukrajnát” 

– fogalmazott a kormányfő.

GDP-arányosan Észtország nyújtja a legnagyobb katonai segítséget Ukrajnának: az 1,3 millió lakosú ország tüzérségi eszközöket, rakétákat, lőfegyvereket és légvédelmi fegyvereket szállított az ukrán védelmi erőknek.

Folyamatosan áramolnak a nyugati fegyverek Ukrajnába: Spanyolországból vasárnap indult el hat darab Leopard-2 harckocsi a frontra. Amerikai szakértők azonban figyelmeztetnek: a legfejlettebb tankok sem tudják megfordítani a hadiszerencsét Ukrajnában. A mostani háború egyik legfontosabb tanulsága ugyanis az, hogy a tüzérségi- és légierő jelentette fölény minden másnál fontosabb.

A moszkvai védelmi minisztérium közlése szerint az orosz Iszkander rakétarendszer 15 ukrán hadifelszerelést pusztított el, és mintegy 60, Ukrajnában harcoló grúz fegyveressel végezett. A szóvivő szerint 24 óra leforgása alatt 280 ukrán katona vesztette életét Donyeck megyében.

Közben az Egyesült Államokba látogatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter: Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral ült tárgyalóasztalhoz. A Fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodással kapcsolatban egyeztettek. Moszkva ugyanis figyelmeztetett: ha a G7 -országok teljes exporttilalmat rendelnek el Oroszországgal szemben, kilépnek az egyezményből.

A tárgyalások azonban nem jártak sikerrel. A külügyminiszter kijelentette:

bár a főtitkár javaslattervezetét még tanulmányozzák, egyelőre nem sikerült egyezségre jutniuk.

Szergej Lavrov felszólalt az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt is. Kijelentette: a második világháború óta nem látott, veszélyes idők köszöntöttek világunkra.

„Mint a hidegháború idején, rendkívül veszélyes, sőt, talán még annál is veszélyesebb határkőhöz érkeztünk. A helyzetet csak rontja a nemzetközi kapcsolatok bénultsága. A Nyugat pénzügyi és gazdasági agressziója tönkreteszi a globalizáció előnyeit. Az Egyesült Államok hátat fordított a diplomáciának és azt követeli, hogy a harctéren tisztázzuk kapcsolatainkat” 

– mondta Szergej Lavrov.

Mindeközben óriási port kavart a diplomáciában Kína párizsi nagykövete. A diplomata egy tévéinterjúban megkérdőjelezte Ukrajna függetlenségét és integritását, s kijelentette: a poszt-szovjet államok státuszát nem garantálja semmilyen egyezmény.

A kijelentést követően az Európai Unió számos tagállama felháborodásának adott hangot. A balti államok behívatták a kínai nagyköveteket, hogy magyarázatot követeljenek a kijelentésért.

Végül a kínai külügyminisztérium tett pontot a kérdésre. Elhatárolódott a nagykövet kijelentéseitől, s szóvivője útján kijelentette: Kína tiszteletben tartja a posztszovjet államok szuverenitását.

„Jó hír, hogy Kína világossá tette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban”

– reagált az Európai Unió külügyi főképviselője. Josep Borrell védelmébe vette az EU tervét, hogy egymilliárd lőszert biztosítson Ukrajnának.

Kijelentette: az oroszok az agresszorok, az ukránok csupán önvédelmet folytatnak, amit támogatni kell.

hirado.hu

Kiemelt képen: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (AP)