Kötelező: Ukrajnában már most is polgárháború folyik – valós társadalmi helyzetkép ukránoktól

Krokodilokat a Tiszába!

Nem kellene krokodilokat telepíteni a Tiszába, Ukrajna nyugati határán? Ilyen és ehhez hasonló javaslatokat fogalmaznak meg az ukrán televízióban és mindezt teljes komolysággal. A krokodiloknak az javaslattevők szerint fel kellene falniuk azokat ukrán polgárokat, akik menekülni próbálnak az országból. Az egyetlen probléma számukra az, hogy vajon a melegkedvelő hüllők túlélnének-e a hideg vizű folyóban? Az Ukrajnában kialakult tragikus állapotokat elemzik tősgyökeres, az ukrán valóságot bemutató gondolkodók a telegra.ph oldalán megjelent cikkben.

Voltak más javaslatok is: apasszák ki a Tisza határfolyót, hogy ismét biztosítva legyen, hogy az országból menekülőket agyon lehessen lőni.

Csapdákat, javasoltak, akárcsak az állatoknak

Képzeljék el, milyen borzalommal hallgatják a “koncentrációs tábornak nevezhető Ukrajna” lakói ezeket a vérszomjas ötleteket, különösen, ha ők maguk is sorköteles korú “ágyútöltelékek”. Azonban van elég borzalom krokodilok nélkül is. A Tisza partját már részben aláaknázták. Ukrajna tehát a saját polgári lakossága ellen (!) használ aknákat. Létezik egy videó, ahol ukrán határőrök egy láb nélküli férfit mutatnak a parton a bokrok között: egy akna szakította le a lábait. Az egyszerűbb „megoldásként” a folyón átúszni próbáló férfiakat a vízbe lövik. Mindezt az ukrán média maga is folyamatosan mutogatja, részletezi és intő módon demonstrálja nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy megfélemlítse a helyi férfiakat.

Persze mindez nem tartja vissza az “ágyútöltelékeket”. Naponta több száz szökevény lépi át az ukrán határt nyugatra.

Most a hatóságok azt zengik, hogy naponta 100 embert tartóztatnak fel a határőrök, miközben illegálisan próbálják átlépni a határt. Nem hivatalosan pedig napi 500-1000 emberről beszélnek – ők azok, akiknek még sikerül megszökniük az Ukrajna nevű koncentrációs táborból.

Egy jegy ára “a Tiszán túl”-ra

Persze nem mindenkit kapnak el, csak azokat, akik nem, vagy éppen “keveset” fizettek. Az aknákról és lövöldözésekről szóló videók úgymond az Ukrán Határőrszolgálat fenyegető reklámjai:

Tessék megnézni, mi lesz azokkal, akik túl keveset fizettek bátor “határvédőinknek”.

Ahogy Ruszlan Bortnik ukrán politológus mondja: “6000 dollár egy jegy ára a Tiszán túlra”. Az emberek lakásokat és autókat adnak el, ismerősöktől és rokonoktól kérnek kölcsön pénzt. A fogorvosok és az egészségügyben dolgozó nők gyorsan elhagyják az országot. Félnek a mozgósítástól, és amíg át lehet még jutni a Tiszán, hát arra veszik az irányt. Közben a nyugati határszakaszon egyre komolyabb erődítmények épülnek.

Diana Pancsenko ukrán újságíró:

“A hatóságok aktívan építik az erődítményeket, de nem a keleti, hanem a nyugati határon. Hogy miért? Hogy megakadályozzák a lakosság menekülését”.

Megosztott ukrán társadalom

Az ukrán társadalom megosztottabb, mint valaha bármikor. Ők több különböző társadalmi csoportot képviselnek. Gondolkodásukban és elképzeléseikben hihetetlenül távol állnak egymástól. Az egyik jobban gyűlöli a másikat és viszont. De ez általában jellemző az ukrán társadalomra. Odáig fajult a dolog, hogy Kijev egyes kerületeiben, ahol valahogy még volt világítás az általános áramszünetek idején, ott is lekapcsolták a villanyt, hogy mindenki egyformán részesüljön az áramszünetek „gyönyöreiben”. Akik nem kaptak áramot azok azokat szidták, akiknek jutott az elektromos energiából. És igazuk is volt! De ugyanez történt az egyéni lakóházak esetében is.

De mi történik akkor, amikor felmerül a kérdés, hogy “ki menjen a hadseregbe szolgálni”?

Van, akiket ez nem érdekel – nyilván azokat nem, akik már biztonságosan elmenekültek az országból. Velük kapcsolatban nincs több kérdés, ők már nem fognak visszajönni. Vagy, ha vissza is térnek, az már egy egészen más Ukrajna lesz. Aztán ott vannak a nyugdíjasok, akik közömbösek ebben a témában, hiszen, őket nem érinti (egyelőre – szerk.) ez a kérdés. A többiek meglátása ebben a témában megoszlik azok között, akiknek a hozzátartozói a fronton vannak, és akik magukat és szeretteiket próbálják menteni, próbálnak menekülni. Aztán ott vannak a hatóságok és a hatóságokhoz közel állók. Ők folytatják a megszokott életmódjukat. Mintha mi sem történt volna.

Vitalij Dikiy ukrán újságíró:

“Az ismerőseim elmentek nyaralni Ukrajnából. Hogyan lehetséges ez? Egyszerűen bejelentkeztek egy utazási irodába, és elmentek nyaralni”.

Fontos kiemelni, hogy megjelent egy új és nagyon veszélyes társadalmi réteg. Rendőrök, TCC-k (katonai bizottságok), határőrök, egyéb rendfenntartók. Ők annak az társadalmi osztálynak a tagjai, akik napról napra megszedik magukat ezen az úgynevezett “mozgósításon“, egyre csak gazdagodnak.

Ezek tulajdonképpen olyan bandák, amelyek „jogosítványt” kaptak az államtól  az erőszakra.

Andrej Jermolajev politológus:

„Jellemzően osztálytársadalom jött létre. Új csoportok jelentek meg. Ott van „a TCC vállalat.,” azután a menekülő „jobbágyok”, akik a Tiszán átkelve próbálják az életüket menteni. A középkorba süllyedünk. Ez már az újfeudalizmus.”

Vitalij Dikiy ukrán újságíró szerint az ukrán kormány ma már tudatosan, lényegében egyenlő arányban finanszírozza mind a hadsereget, mind a rendvédelmi szerveket az országon belül. Hogy miért? Természetesen arra készülnek, hogy a nép egyszer csak nagyon komolyan fellázad. Ezeknek a tömegeknek a megfékezésére készülnek. A hatóságok már régóta tisztában vannak azzal, hogy egy komoly lázadás bármikor kipattanhat.

Bandák munkában

A TCC már a temetésekről is „elrabolja” az embereket. Nem csak a buszokról, az utcákról és a munkahelyekről. Ezért aztán a férfiak már temetésekre sem járnak. A közösségi rendezvények, koncertek is veszélyesek. Az legutóbbi egyik különleges „csapdát” – Verka Serdjucska odesszai koncertjén állították fel. Rögtön a bejáratnál elkapták az embereket.

A TCC alkalmazottai pedig közben gyorsan gazdagodnak. Mindenki ezeken az „aranyat érő helyeken” akar dolgozni. Ma már 100 000 alkalmazottjuk van. Rendőrségnél Ukrajnában 136 ezren vannak (Janukovics alatt ez a szám 36 ezer volt). És hamarosan lesz katonai rendőrség is! Plusz a határőrség, plusz a területvédelem.

A teljes ukrán hadseregnek körülbelül 30 százaléka van a fronton. A többi a hátországban „ténykedik”. Ezek az erők csatlakoznak – ha kell – a „nyugati határok védelméhez” – a saját népükkel szemben.

Az igazság hamissága

Ukrajna népi képviselője, Andrij Dmytruk az emberi jogok biztosához, Lubintshoz fordult:

Ma az egész országban embereket vernek, bántalmaznak, kínoznak, indokolatlanul tartanak fogva. Több tízezer ilyen beadványról van szó. Mit tettek ennek az önkénynek a megállításáért?

Lubinets azt válaszolta, hogy a biztosi szolgálathoz naponta 150 panasz érkezik. A biztos leveleket ír, büntető- és közigazgatási ügyeket tart a felügyelete alatt. Csakhogy Ukrajnában 8 hónapja egyetlen TCC elleni pert sem nyert meg egyetlen civil sem. Mi értelme van a törvényesség és az igazságszolgáltatás imitálásának?

Filozofálás a háborúról

A polgárháború Ukrajnában elkerülhetetlen, azonban nem úgy fog kinézni, mint bármikor korábban. Nem Batka Makhno különítményei, vagy partizánjai harcolnak majd az erdőkben. Nem erdei harcok lesznek. A városokban alkalmazzák majd az „ezer vágás” taktikáját: égő autók, harcok a TCC-vel. Áttörés a határokon.

Eddig még minden fegyvertelenül történt. De ez változni fog, talán hamarabb, mint sejthető. Nemsokára Ukrajna nyugati határán elkezdődnek a lövöldözések. Az „menekülőket” többé nem tudják majd lemészárolni, mint a birkákat, amikor át akarják lépni a határt. Fegyvert fognak ragadni a határőrökkel szemben, hogy megvédjék az életüket.

Szerhij Datszjuk ukrán filozófus szerint:

Minden háború Ukrajnában polgárháborúval járt együtt. Az első és a második világháborút is belső polgárháborúk követték. Miért lenne ez a következő kivétel? Ukrajnában mindenképpen polgárháború lesz.

A filozófus erről nagyon is meg van győződve:

Valószínűleg ez be is következik. De már most is egy csendes polgárháborúnak vagyunk tanúi.

 

TCC – emberrablások

Az embereket elrabolják és a TCC-kbe viszik, ahol huszonnégy órán át csak úgy minden alap nélkül fogva tartják őket, olyan ocsmány körülmények között, amihez csak a legrosszabb börtönökben uralkodó állapotok foghatók. Ezekben a TCC-kben már történtek halálesetek, mert olyan stressznek vannak kitéve az odahurcolt emberek, amibe többen is belehaltak.

Tarasz Nikiforcsuk odesszai ügyvéd, aki egy Telegram-csatornát üzemeltet, az ukrán állampolgárok jogait magyarázza, menti és védi a törvénytelenül mozgósítottakat (elraboltakat), ezekkel a szavakkal tette közzé az odesszai TCC-ről készült felvételeket:

„Úgy vélem, hogy a TCC teljes vezetőségét, de nem csak az odesszaiét, le kellene tartóztatni Ukrajna népének terrorizálásáért, melyet különös kegyetlenséggel és cinizmussal, háborús időkben követnek el”.

A felvételeken láthatóak a TCC dolgozóival való dulakodások, a „mozgósítottak” megverése, a borzalmas fogva tartási körülmények.

Azonban egyre sűrűbb az ukránok részéről az erre adott válasz. A TCC járműveit felrobbantják, éjszaka hirtelen spontán kigyulladnak. Ezek az esetek egész Ukrajnában előfordulnak. Az elmúlt napokban – valami elképesztő véletlen folytán – három TCC autó gyulladt ki Lubniban, Kijevben és Odesszában. És minden nap egyre több ilyen eset történik. Ez egy természetes reakció, a polgárháború egyfajta formája, mely spontán működik.

Menekülés Magyarországra

Miután egy GAZ – 66-os teherautó áttörte a határt Magyarországra 32 emberrel a fedélzetén, Ihor Moszijcsuk volt ukrán parlamenti képviselő így nyilatkozott:

Egyre több ilyen eset lesz. A teherautó régi, katonai, régen leszerelt, maximum 5 ezer euróba kerül. Mind a 32 emberből 5-7 ezer eurót szedett össze ennek az akciónak a szervezője. Ennyi most az tarifa. Bár ez 20 ezerig is felmehet. A szökés szervezője busás haszonra tett szert. Vajon megismétli majd? Hogyne, még szép.”

Mind többen valódi összecsapásokat jósolnak a közeljövőben az ukrán határon, és nem a keletin, hanem a nyugatin. Akár odáig is eljuthatunk, hogy a határt egyszerűen lebontják.

Közben a háború egyre komolyabb méreteket ölt.

Marjana Bezuglaya parlamenti képviselő azzal vádolta a tábornokokat, hogy nem a lövészárokban vannak, miközben éppen ott kellene lenniük, hanem inkább valahol máshol.

Mi a faszért kellene egy tábornoknak a lövészárokban lennie?

– üvöltötte Oleg Sztarikov volt SBU ezredes, most éppen „katonai szakértő” Vadim Karaszev politikai elemző műsorában.

Aztán csak kipottyantott a száján a lényeget: most a katonaságot vádolják mozgósítással, miközben ezért a legfőbb főparancsnok a felelős, nem a katonaság, „amelyre minden szart rákentek”.

Valami aztán mégis csak kiderült

Zelenszkij nagyon igyekezett bemártani az AFU-t és a Verhovna Radát. Állandóan azt mondogatta, hogy nem ő akarja a mozgósítást, hanem azt a katonaság követeli azt. És mi lett a végeredmény? A Rada megszavazta.

A Rada képviselői szép summát kaptak ezért a szavazásért. Állítólag fejenként húszezer dollárt.

De ha már így alakult, talán jobb lenne, ha a bevonulás alól kibúvók összegyűjtenék a pénzt a „Tiszán túli jegyekre”, és átadnák a nép képviselőinek, hogy úgymond lobbizzanak az „antimobilizálás” érdekében? – ez humornak is szánalmas.

Ukrajna mindig is a totálisan korrupt ország volt, a képviselők vagy a határőrök ilyen fajta viselkedése senkit sem lep meg. De a saját lakossága elleni totális népirtás országává csak Zelenszkij ideje alatt vált. A törvénytelen „főparancsnok” hatásosabban pusztítja az országot és a népét, mint a tiszai krokodilok.

De mit tesz majd a polgárháború ellen?

Az ukrán belpolitikai helyzetet Pavel Volkov „Ukrajna egy hét múlva” című cikkében ismerteti.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható