KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

kossuth bankó

Kónya-Hamar Sándor: 1848. március 15. igazi hátteréről

 

Az alább olvasható cikk, a Nemzeti InternetFigyelőn (NIF) 2021. március 21-én megjelent írás szerkesztői változata

 

A nemzeti jegybank függetlenségéről, történelmi körülményeiről, lehetőségeiről és következményeiről

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc igazi oka, valóban az önálló magyar jegybank és pénznem megteremtése volt! Mert a nemzetközi pénzkartell már akkor a dunai birodalom politikai színpadán – nem látható rendezőként -, végezte feladatát, s az Osztrák Nemzeti Bank magántulajdonosaként ellene szegült Kossuthék önálló nemzeti jegybankot követelő törekvéseinek. Az is igaz, hogy Kossuthék a Habsburg-ház adósságtörlesztő kötelezettségéből sem kívántak részt kérni!

S hogy mennyire hasonló pénzügyi-politikai helyzetben található ma is Magyarország! Hiszen pénzügyi eszközökkel történő újragyarmatosításról van szó ma is, s ezért kell az Orbán-kormánynak is megvívni pénzügyi szabadságharcunkat!

Annak mostmár minden bizonyítéka a kezünkben van, hogy 1848-49-ben a nemzetközi pénzkartell bécsi részlege, konkrétabban már a Rothschild tulajdonban lévő Osztrák Nemzeti Bank (ONB) robbantotta ki a fegyveres konfliktust a bécsi udvar és a magyar kormány között. Mert ez utóbbi független közpénzrendszert, valamint nemzeti bankot és valutát követelt. Pontosabban, annak bizonyítékát is ismerjük, hogy a Grand Orient szabadkőművesség azóta is, állandóan beavatkozott az európai történelem “átrendezésébe”. Hiszen napjainkig és azóta is, ennek az egész Európát érintő “átrendezésnek” az eszmei és politikai eszközei voltak a felvilágosodás, a humanizmus, a modernizáció, a társadalmi haladás, a fasizmus, a szocializmus, a kommunizmus, s a világszabadság nevében indított szellemi és politikai mozgalmakban.

Lehet, hogy ezért kellett elmitizálni a Márciusi Ifjak forradalmi szerepét is, de az Ellenzéki Kör tagjaiként, valójában Kossuth kérésére tették, vállalták történelmi szerepüket! Nem tagadva viszont azt, hogy a Magyar Március 15., a háttérerők nemzetközi manipulációi ellenére is, – megmaradt az emberi méltóság és a nemzeti függetlenség tiszta forradalmának!

De, ha nem ismerjük a mindenkori történelmi-politikai-gazdasági és társadalmi valóságot, akkor továbbra is játékszerei maradunk a háttérből mozgató szabadkőművességnek és a vele szövetkező nemzetközi pénzkartellnek. Mint Széchenyi is, aki csupán gazdasági úton akart nemzetén segíteni, de tervei kivihetetleneknek bizonyultak, mert egy “rejtelmes akadály” gátolta megvalósításukat. S ezt a “rejtelmes akadályt”, mert akkori közjogi helyzetünk is lehetővé tette, éppen az a Kossuth Lajos ismerte fel, aki pénzügyminiszterként azt is átlátta, hogy az álcázott ONB nem véletlenül akadékoskodik, mert irányítani szeretné a magyar közjogi helyzet rovására, csakis saját eszközeivel, pénzügyi függőségünket.

Ez is érdekelheti:  Sokasodnak a kétes figurák, gyanús alakok Magyar Péter körül

Ezért mondta el március 3-án, a pozsonyi országgyűlésen a magyar történelem egyik legmélyebb, – s ma is érvényes – értelmű beszédét, amely lényegében a bécsi és magyar forradalom közvetlen elindítója lett. Hiszen, hogyan is fogalmazták meg tömören a bécsi és a pesti polgárok a beszéde lényegét? “Bécsben új alkotmányt, Pesten nemzeti bankot!”

Viszont, (miközben a felelős Batthyány-kormány üres államkasszát és megbénított üzleti életet vett át, s az udvar adósságának résztvállaló törlesztési parancsát), amikor Kossuth létrehozta az önálló, egyelőre magántulajdonban álló magyar jegybankot, és az önálló magyar pénznemet (s elutasította az adósságtörlesztő kötelezettséget is), nyomban megkezdődött a politikai nyomás és a katonai ellenakció, éppen annak a királynak, V. Ferdinándnak a parancsára, aki azelőtt és végül 1848. április 11-én szentesítette azokat a törvényeket, amelyek Magyarország kapitalista modernizációjának alapjait rakták volna le. A pénzügyi törvények királyi jóváhagyása tehát hiábavalónak bizonyult, s ennek következményeként a Batthyány-kormány lemondott. Kossuth azonban tovább kereste a jogszerű megoldásokat az államjegyek kibocsátására, s erre őt az országgyűlés is felhatalmazta. S következett, a kezdetben kedvezőtlen, fegyveres összecsapás, majd a sikeres tavaszi, felszabadító hadjárat, majd 1849 áprilisára beérett a pénzügyi szabadságharc győzelme is. Ugyanis, akkorra már mind az osztrák, mind a magyar hadsereg, valamint mindkét kormány hivatalai, és belföldi szállítók, magyar pénzt, Kossuth-bankókat fogadtak el és használtak Magyarországon, annak ellenére, hogy a császári hatalom a megszállt területeken mindent elkövetett a magyar pénz ellen.

Kossuth tehát bebizonyította, hogy ha egy öntudatra ébredt társadalom a saját kezébe veszi és tartja is a pénzhatalmat, akkor ércfedezet nélkül is, és külső magas kamatozású hitelek nélkül is, gazdasági fellendülés indul be. Mert, ha egy nemzet képes saját kezébe venni és társadalma egésze szolgálatába állítani a pénz hatalmát (akár bankadókkal és újabb, általános közteherviseléssel), akkor annak nem a megjósolt pénzügyi összeomlás, hanem gazdasági és társadalmi fellendülés, virágzás lesz az eredménye.

Éliás Ádám, a kossuthi pénzrendszer kutatója szerint is: „ …ma újra időszerű a pénzügyi szabadságharc Magyarországon. A szabadságküzdelemnek immár csak ez a formája időszerű, mert a gyarmatosítás napjainkban nem katonai, hanem pénzügyi eszközökkel történik.”

Ez is érdekelheti:  Szijjártó Péter: a brüsszeli külügyes bürokrácia a békemisszión köszörüli a nyelvét

Ezért helyes és jó irányú az Orbán-kormány nemzetközpontú politikája is!

Mert valóban, az uniós nemzetközi pénzkartell, a nemzeti központi bankok „függetlenné” követelésével, és saját magánellenőrzése alá vételével épült be az EU-s országok politikai rendszerébe, mint új és ellenőrizhetetlen hatalmi ág. Ám ez a hatalmi ág nemzetek fölötti, és hierarchikusan épül rá a kormányokra, s kemény pénzügy kényszerítő eszközökkel rendelkezik. Így Kossuth példáján okulva, Orbán Viktor és kormánya ma sem tehet mást, mint, hogy azért harcol, hogy a magyar pénz a magyar társadalomé s honpolgároké maradjon. Tudjuk, hogy az euroatlanti politika ezzel szemben azt támogatja, amit a magánpénzrendszer irányítói szeretnének, mert éppen az illik bele az egy központból irányított világ képébe.

Ezért kellett a kívánságukra már az 1990-es években megkezdeni az addig Magyarországon működő közpénz kiszorítását, a nyugatról érkező magánpénzzel. Ezért szüntette meg akkor az MNB a belföldi váltók leszámítolását, amely pedig biztonságos (állami fedezettel) és olcsó hitelmechanizmus volt a gazdálkodók egymás közötti kapcsolatában, s ugyanezért számolta fel az export hitelezését, valamint az elmúlt évtizedekben létrehozott kereskedelmi bankok refinanszírozását. Ezzel az MNB megteremtette a feltételeket a magyar cégek tönkremenéséhez, s a belföldi tőkehiány tartós fennmaradásához.

Hát ezért követelték a nemzeti központi bankok „függetlenségét” Brüsszelből. Szerencsére, hogy az Orbán-kormány ennek is ellenállt, s mindmáig vitatja is azt. De ezzel az is bebizonyosodott, hogy a pénz fölötti hatalom visszaszerzése nélkül nem lehet senki szabad!

Tehát, újra meg kell vívni, és nem csak Magyarországnak, a pénzügyi szabadságharcokat is! Mára már, ez ilyen egyszerű és szükségszerű, és időszerű is!

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Kónya-Hamar Sándor: 1848. március 15. igazi hátteréről

  1. „ …ma újra időszerű a pénzügyi szabadságharc Magyarországon. A szabadságküzdelemnek immár csak ez a formája időszerű, mert a gyarmatosítás napjainkban nem katonai, hanem pénzügyi eszközökkel történik.” Nos ehhez képest a „nagy szabadságharcos” a devizacsapda áldozatai helyett a bankokat mentette meg, családok tízezreit lökve a hiénák elé.
    ” Orbán Viktor és kormánya ma sem tehet mást, mint, hogy azért harcol, hogy a magyar pénz a magyar társadalomé s honpolgároké maradjon.”
    Hogyan lehet leírni ekkora marhaságot? Orbán azért harcol, hogy a „magyar pénz” a saját, és strómanjai, oligarchái zsebébe kerüljön. (Igaz, ők is „honpolgárok”.)
    Az eddig ellopott, elsikkasztott, elherdált pénzekből, idegen kézre játszott nemzeti vagyonból Ausztriai szintű, független köztársaságot építhetett volna a 13 év alatt.
    Legyen átkozott!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük