„Kiokosodtak a megbízók„ – Magyar Pétertől, Káslerig… – interjú Stoffán György íróval

Nemrégiben megjelent Czeglédi Andrea, Stoffán Györggyel készült interjúkötete. Megvettem. Belelapozva azon vettem észre magam, hogy már a negyvenedik oldalnál tartok. Magával ragadott az, amit és ahogyan Stoffán György e könyvben elmond… Nem akarok Czeglédi Andrea igazán kiérdemelt babérjaira törni, de magam is felkerestem az írót, hiszen gondolatai, a mai zavaros világban segítik a tisztánlátást és iránymutatóak is.

– Hogyan és miért született meg Hatvanhat év történelem című interjúkötet? – tettem föl az első kérdést.

– Évek óta nyaggatott Czeglédi Andrea azzal, hogy magamról is írjak, mert szerinte érdekes életet éltem, élek… Én nem szeretem reklámozni magam. A szolga végezze a dolgát, és majd Aki megbízta, a végén döntse el, hogy jól végezte vagy rosszul. Majd azzal állt elő, hogy ő beszélget velem és abból ír egy kötetet. Kicsit ellenkeztem, de gondoltam, ha már tanítvány, akkor próbálja ki magát. Belementem a hosszú interjúba. Ám az infarktus, megfűszerezve egy kis tüdőembóliával félbeszakította a hosszú beszélgetést. Így lett a hatvanöt év történelemből hatvanhat év történelem…

– Én két és fél nap alatt kiolvastam a könyvet. Ám, most a Czeglédi-kötetet akarom méltatni, bár annak az élményét később megosztom az Olvasókkal. Ma, inkább a jelenlegi magyarországi bel-, és külpolitikáról kérdezném, ha szabad…

– Ezért jött, ha jól sejtem!

– Magyar Péter jelenség?

Tudtam! Ma ez slágertéma, és mindenki csapnivalóan kezeli az ügyet. Az én megítélésem szerint ez az ember felbérelt ember. Arra nem tudtam még rájönni, hogy voltaképpen ki bérelte föl, de hogy adatokkal rendelkezik minden megyét és települést illetően, ez nem saját kútfő vagy saját kutatás. Ezt a kezébe adják. Persze, közben van rágalmazás, vádaskodás, gyűlöletkeltés, fenyegetőzés, keresztényellenesség… mindenütt tűpontosan az, amivel az adott hallgatóságot meg lehet fogni, el lehet hülyíteni. Tehát, ebben az az ördögi, amit eddig a politikában nem tapasztaltam idehaza, és amire Jézus hívja fel a figyelmünket először: „Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani.” (Mt 10,24.) Ma, Magyar Péter által a magyar lélek elpusztítása kezdődött meg. Kiokosodtak a megbízók… Találtak egy olyan embert, aki kellően nagyravágyó, nárcisztikus, hatalmas bosszúvágy fűti, szereti a jólétet, és ismeri a kulisszák mögött zajló eseményeket, az egyházakat, s stikliket. Ezekhez még hozzáhazudik, és a hallgatóság, a mindig rosszkedvű és elégedetlen köznép őrjöngve ünnepli a saját tönkretételét… Közben ordítozza, hogy nem fél… pedig, a kutya sem bánja. A köznép, önmaga tapsolja meg azt, hogy elveszti a saját és a gyermekei jövőjét, szabadságát, családtámogatásból épített házát, autóját stb… mert hisz ennek az embernek, aki a WHO-szerződésről, a nyugati erkölcsi és értékleépülésről nem beszél, a keresztényellenességről szót sem ejt és éljenzi a Nyugatot pont úgy, ahogy Dobrev és a többi hazaáruló. A magyar már csak ilyen. Ha jól él, elégedetlen lesz, és a kapzsisága, az irigysége révén jobbat, mást akar… de minden alkalommal keményen megbánja.

– Ön, az egyik előadásában azt mondta, hogy ez az egész a kormány bűne is.

– Nem csak most mondom, hanem évek óta mondom: Két óriási hibája van a mai vezetésnek. Az egyik, hogy a médiája csapnivalóan primitív. A másik, hogy a személyi politikája hasonlóan rossz, elégedetlenségre ad okot, bizonyos személyeket illetően. Nem fényezni akarom magam, de orbánistaként ezerszer leírtam, már évekkel ezelőtt, hogy nagy baj, ha nincs egy országban szakemberek által irányított oktatási minisztérium, ha nincs önálló egészségügyi minisztérium, hogy be kellene fejezni az uram-bátyám állásszerzés lehetőségét. A kutya sem hallgatott rám, noha itt vannak a cikkek… nézze… 2012-től folyamatosan. Én időben igyekeztem szólni – és nem csak én. Ma mit harsog Magyar Péter a kormány ellen? És nézze meg, hogyan reagál a jobboldali média erre a felbérelt kisjuhászra? Sehogy! Továbbra is mennek a kádári jelszavak, a „mi megvédjük” „mi ezt meg azt nem csináltuk”, „mi továbbra is segítjük…”, „Magyar Péter nadrágszíja”, „Magyar Péter a nőverő”… stb. Ugyanaz az alacsony proli színvonal, mint a balosoké. Sokkal többre mennénk hozzáértő médiaszakemberekkel, olyanokkal, akik a nép között járnak és ismerik a néplélek minden rezdülését és nem felülről látják az egyszerű emberek problémáit. Nem lehet ezreket figyelmen kívül hagyni és bagatellizálni egy gyűlöletkeltő ámokfutását. Ma viszont hagyják, bagatellizálnak, és oda-vissza, megy a hazudozás. A cinizmus és az önteltség rossz tanácsadó. Ma csak ezt tapasztaljuk. A magyar jobboldali médiát, volt kommunista és liberális csapat irányítja. Ez látszik is. Sokszor olyan, mintha direkt le akarnák járatni a kormányt… azonban egy-egy politikus is hasonló stílustalanságban szenved a mi oldalunkon is… Mindegy beszéljünk másról!

– Azért hadd kérdezzem meg, Ön kire szavaz az uniós választásokon, ha a Fideszre ennyire haragszik?

– Magának is szövegértési problémái vannak? Én nem haragszom, hanem igyekszem pozitívan bírálni, mert erre a keresztény, nemzeti szemléletet valló pártra adtam a voksomat. Tehát, ha erre adtam az ő ígéreteik alapján a voksomat, akkor elvárom, hogy az az irány maradjon meg, és normális vezetés legyen! Ne félhülye, hozzá nem értő rokonok kerüljenek felelős pozíciókba, hanem szakemberek, és ne pillanatnyi ostoba elképzelések szerint irányítsanak gazdasági, oktatási vagy egészségügy kormányzatokat, kutatóintézeteket, szakirányú oktatási rendszereket, hanem azokat is szakemberek, pedagógusok vezessék. Akármerre nézek ma, mindenütt kupleráj, bizonytalanság, be nem tartott törvények, egyfajta félelem uralkodik. Pedig, nem kellene! Orbán Viktor jó vezető, elismert politikus. És védi az ország érdekeit. És ez nem jó. Ugyanúgy árt, mint a cinizmus és az önteltség. Mi, Horthy hatalomátvétele óta, mindig félünk valamitől: „mit szól a Nyugat”, „nem kapunk pénzt”, „csak erre vár az ellenzék”… Pedig, a magyar nem volt mindig ilyen beszari nép. Most nekünk kellene azt ordítozni, hogy nem félünk… mert a másik félnek, ennek a Magyar-féle társulatnak igazán nincs mitől félnie ebben az országban. Sajnos! Tohonya, nemtörődöm, a jóléttől eltunyult, kapzsi és irigy lett mindenki. Sajnos, ma mindennek a fokmérője a politikai elit körében, hogy milyen óra van a kezén és mennyibe került a táskája… és ez szánalmas. Kire szavazok? Akire eddig… minden hibája és bűne ellenére, a Fideszre. Mert amikor bírálok, akkor is a saját érdekünkben teszem, ha hallgatnak rám, ha nem. Segget viszont, én nem csinálok a számból, ahogy oly sok ma már melldöngetős jobboldali, egykori liberális és kommunista tette az elmúlt évtizedekben, pénzért és jólétért, hatalomért… és az elveimből sem tudok engedni. Én a születésem óta az vagyok, ami. Keresztény és magyar.

– Ön már nyugdíjas. Van valamilyen hivatalos megbízása vagy állása, támogatása a Nemzeti Napló blog működtetéséhez? Hiszen kézzelfoghatóan védi a kormányt, a kormányfőt, a rendszert.

– Én a hazámat védem. Utálom a pártokban gondolkodást! Viszont, ma nincs választási lehetőség jó és még jobb között. Ma vagy a Fideszre szavaz az ember, mert az egy logikus, állandóságot és viszonylagos biztonságot jelent, vagy a programok és elképzelések nélküli, gyűlölködésből élő, külföldről fizetett vegyes társulatra. Nincs alternatíva. A Fidesz, a maga bűneivel és hibáival még mindig összehasonlíthatatlanul jobb választás, mint bármelyik pénzéhes hazaáruló politikai csürhe. Egyébként, soha nem kaptam egy fillért sem senkitől. Kétszer kértem, de egyszer az NKA dobta vissza a pályázatomat, egyszer meg a mindenhez is értő Kásler. A harmadik „visszautasítás” Tamás József püspök úr munkámra vonatkozó kérése után volt. A Bethlen Gábor Alap tudomást sem vett a püspök úr leveléről. Akkor éppen Erdélyben, egy ferences gasztronómiatörténeti könyvhöz gyűjtöttem anyagot. Azóta ez a könyv, a Bethlen Gábor Alap támogatása nélkül is, már háromszor megjelent és nagy siker volt. Egyedül Csík vármegyében, mintegy ötszáz darab fogyott el. A visszautasítások és be nem tartott ígéretek okán világossá vált számomra is, hogy hányadán állunk a keresztény, nemzeti értéket hordozó kiadványok támogatásával. Igaz, eddig sem pénzért csináltam, amit csináltam. 93 ezer forint a nyugdíjam… Azért ennyi, mert az életemet úgy éltem le, hogy ahol kellett, ott szolgáltam külsős újságíróként, háborúban, forradalomban. És mindig volt kellő mennyiségű ellenségem is, akik keresztbetettek különböző hazudozásokkal, mocskolódásokkal… szakmai féltékenység és egyéb okok miatt, természetesen a hátam mögött Viszont, ez sem érdekel már. Megszoktam a gerinctelenségeket. Persze, segget nyalni sem voltam képes soha előmenetelért vagy bármi más haszonért.

Tudja, amikor az ember a lét és a nemlét között lebeg, teletűzdelve csövekkel meg elektromos kütyükkel, és egy kórházi ágyon végiggondolja életét, attól kezdve elég sok dolgot másképpen lát, mint azelőtt… és utána nem tart semmitől, mert beleszagolt valami egészen másba…

– Mik a tervei?

– Tele vagyok tervekkel… Most éppen Zadravecz István püspök születésének a 140. évfordulójára, a Zadravecz-passiót adnám ki, de még az is kérdéses. A Magyarságkutató Intézet Kásler-féle új vezetése szerződést szegett, nem adta ki a Zadravecz-könyvet.

A keresztény kiadványokra ebben az országban, még egy hatalmas költségvetéssel működő intézetben sincs pénz. Ma a legnagyszerűbb keresztény és magyar példaképek sem kellenek… noha, fontosabb lenne az erkölcsi útmutatás, mint néma királyaink csontjainak azonosítása. Most ismét koldulok – mint már annyiszor –, hogy megjelenhessen ez az életrajz, az új és eddig ismeretlen kutatási eredményekkel. Aztán meglátjuk mi, hogyan alakul. Magyar, keresztény íróember vagyok, tehát a mai világban lehetetlen a leállás… csak, ha az Úristen is úgy dönt…

Közreadja: Szépe Áron

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Stoffán György író, újságíró otthonában