Kijevnek most kell tárgyalnia Moszkvával – megszólalt a Pentagon egykori helyettes államtitkára

Ukrajna – az elszenvedett veszteségek ellenére – sokat nyerhet, ha egy rendezési tervről tárgyalásokat kezdene Oroszországgal. Megtarthatná a teljes ellenőrzését öt legfontosabb városa fölött, a hadsereg továbbra is életképes maradna, az ország jelentős mezőgazdasági exportot bonyolíthatna le, a külföldre menekült lakosság nagy része is visszatérne, véli most megjelent cikkében Stephen Bryen, aki a Reagan-adminisztráció alatt a védelmi minisztérium helyettes államtitkára volt.

Megkezdődött a találgatások korszaka az ukrán háború esetleges lezárásával kapcsolatban, miután az Egyesült Államok a jövőben csak korlátozott mértékben ad támogatást az Oroszország elleni harchoz. Geostratégiai elemzőkből nincs hiány, nyugaton és keleten, némi iróniával azt is mondhatnánk, úgy látszik, több a politikai jövendőmondó, mint amennyi fegyvert Ukrajna eddig kapott.

Most viszont egy olyan tanulmánynak is beillő cikk jelent meg az amerikai Fegyverek és Stratégia című weboldalon, amely reális alternatívát kínál Ukrajnának, nem csak a túlélésre, hanem a talpra állásra is a háború utánra. Az írás nem a szokásos Ukrajna iránti sajnálaton és az oroszok kárhoztatásán alapul, hanem éppen ellenkezőleg. Optimista módon veszi számba azokat a lehetőségeket, amelyek megvalósításával Ukrajna a területveszteségek és egyéb károk ellenére jól kerülhet ki a háborúból.

Eszerint: Ha Ukrajna ma megkezdené a diplomáciai megbeszéléseket Oroszországgal, továbbra is megtartaná teljes ellenőrzését öt legfontosabb városa, Harkov, Kijev, Dnyipro, Odessza és Lviv felett. A hadsereg továbbra is életképes maradna. Az ország jelentős mezőgazdasági exportot tudna lebonyolítani, ami bevételt generálna számára (orosz együttműködést feltételezve). A szerző – Stephen Bryen, aki a Reagan-adminisztráció alatt a védelmi minisztérium helyettes államtitkára volt, ma Amerikában és a nemzetközi szakmai körökben elismert katonai- és geostratégiai elemző, cikkeit a vezető világlapok rendszeresen közlik – szerint, a külföldre menekült lakosság nagy része is visszatérne. Ez persze attól függ, hogy Ukrajna infrastruktúrájának mekkora hányada marad meg a rendezés után.

Ez is érdekelheti: Karnyújtásnyira lehet a béke az oroszok szerint

Stephen Bryen azonban felvázolja a sötét jövőt is, arra az esetre, ha a háború elhúzódna. Egy hosszabb háború azt jelentené, hogy Ukrajna iparának nagy része megsemmisül. Ha a háború elhúzódik, a menekültek visszatérésének esélye csökken. A legképzettebb kivándoroltak közül sokan máshol találnak munkát, és beilleszkednek a helyi társadalomba. Ha a háború folytatódik, Ukrajna nem lehet biztos abban, hogy lehetősége lesz megtartani a kulcsfontosságú városokat, összetartani fegyveres erőit, helyreállítani gazdaságát, vagy független kormányt alakítani.

Majd a tanulmány elemzése nem hagyja szó nélkül azt sem, hogy mennyire bizonytalanná vált Ukrajna újjáépítése. Ukrajna nem függhet sokáig a külföldi segítségtől. Abban sem lehet biztos, hogy az újjáépítésre szánt milliárdok valóban megérkeznek, mert a recesszióban lévő nyugati országok költségvetéseik szigorítására kényszerülnek. Ha e emellett még a háború is folytatódik, az Ukrajna újjáépítésére szánt összegek nagyon megugranak, a munka évtizedekig is eltarthat, ha a kitűzött célokat egyáltalán megvalósítják.

Persze egy háborúban a főszerep a hadseregnek jut. Az amerikai védelmi minisztérium egykori helyettes államtitkára szerint az ukrán hadsereg még a hatalmas külső segítséggel sem tudta az alapvető feladatokat végrehajtani. Többek között folyamatos az emberhiány, akut probléma a légierő nélkülözése, az orosz erők felszereltsége egyre modernebb, így alakulatai egyre erősebbek, az ukrán infrastruktúrát folyamatos támadások érik. A hadsereg nem tudja megvédeni állampolgárait és munkahelyeiket az orosz támadásoktól.

Ukrajna segítői kifogytak a lehetőségekből. A stratégiai ügyekben igencsak jártas Bryen, több fontos szempontot is figyelembe vesz. Azt állítja, hogy Ukrajna fegyverekkel való ellátásának problémája több gondot is felvet.

Először, a NATO-országok hazai védelmét erősen meggyengítették a fegyverszállítmányok Másodszor, hogy a beszállító országok nem csak azért nem léphetnek be a háborúba Ukrajna oldalán, mert az általános európai háborúhoz vezetne. de azért sem, mert már nincs erejük háborút vívni. Különösen vonatkozik ez a határaikon túlnyúló szárazföldi háborúra. Harmadszor, az ukrajnai háború rontja a NATO globális hitelességét, különösen azért, mert gyakran a legjobb nyugati technológia sem tudott kellő erőt felmutatni a háború menetének megváltoztatására. Negyedszer, a háború költségei és következményei rontják az Egyesült Államok azon képességét, hogy stabilizálja mind a Közel-Keletet, mind a Csendes-óceán keleti részét.

Ez is érdekelheti: Csaszov Jar egyik negyedének elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Mindent összevetve a szakértő úgy látja, hogy bár Ukrajna elvesztette területének egy jelentős részét, infrastruktúrája is nagy károkat szenvedett, az ország katonai és pénzügyi értelemben is kimerült, mégis, ha most hajlandó lenne egy átfogó rendezésbe belemenni, akkor sokkal többet nyerne, mintha folytatná a háborút, mert ettől kezdve csak a veszteségek növekednének és a végén, belátható időn belül, már alig maradna bármilyen lehetőség a talpra állásra.

G. Fehér Péter – Magyar Hírlap