Így választ Amerika – Trump vagy Harris – kihelyezett mesterlövészek, megerősített választási helyiségek

A közvélemény-kutatások az Egyesült Államok történetének egyik legszorosabb versenyét mutatják.

Az amerikaiak az urnákhoz járulnak, hogy Donald Trump republikánus volt elnök és Kamala Harris demokrata alelnök között válasszanak a 2024-es Fehér Házért folyó versenyben. A felmérések szerint Harris és Trump országosan, valamint a kulcsfontosságú ingadozó államokban holtversenyben áll egymással, és a közvélemény-kutatók az Egyesült Államok történetének egyik legszorosabb elnökválasztási versenyét jósolják.

Hétfő reggelre már több mint 78 millió amerikai adta le szavazatát az előrehozott szavazás során a Floridai Egyetem választási kutatóintézetének adatai szerint. Harris és Trump a kampány utolsó teljes napját azzal töltötte, hogy az úgynevezett „csatatér” államokban végső erőfeszítéseket tegyen, és az ország jövőjéről alkotott, merőben eltérő elképzeléseiket megosszák a választókkal.

Harris későn szállt be a versenybe, azután biztosította a demokrata jelöltséget, hogy Joe Biden elnök júliusban befejezte kampányát, miután a Trump elleni vitán katasztrofális teljesítményt nyújtott, amelyben zavartnak tűnt, nehézkesen tudta kifejezni magát, és olykor a mondatait sem tudta megfelelően elmondani.

Az amerikai elnökválasztást az elektori rendszer dönti el, ami azt jelenti, hogy lényegében a szavazáson alulmaradó jelölt is megnyerheti a versenyt. Az 538 elektori kollégiumi szavazatból a győztesnek 270-et kell megszereznie az elnökség elnyeréséhez.

Kamala Harris a hétfői napot kampányolással töltötte Pennsylvaniában, egy olyan csatatérállamban, ahol 19 fontos elektori kollégiumi szavazatot lehet megszerezni. Trump volt elnök eközben négy nagygyűlést tartott Észak-Karolinában, Pennsylvaniában és Michiganben.

Vasárnap Trump egy pennsylvaniai nagygyűlésen azt hangoztatta, hogy 2021 januárjában „nem kellett volna elhagynia” a Fehér Házat. A volt elnök soha nem ismerte el, hogy elvesztette a 2020-as választást Biden ellen, és azt mondta, hogy az Egyesült Államok „bukott országgá” vált a demokraták alatt.

Trump támogatói, akik eltökéltek abban, hogy megakadályozzák a választás Biden javára történő hitelesítését, végül 2021. január 6-án megrohamozták az amerikai Capitoliumot, amit a demokraták „lázadásnak” minősítettek.

A Floridai Egyetem választási intézetének adatai szerint hétfő reggelig mintegy 78 millió amerikai adta le szavazatát. A korai szavazók többsége (54%) nő volt. akik közül mintegy 41% volt regisztrált demokrata, míg 39%-uk republikánus.

A választások előtti szavazatok közül 42,6 millióan személyesen adták le a szavazólapokat, míg 35,3 millióan levélben szavaztak.

Az NBC News vasárnapi utolsó felmérése szerint Harris és Trump egyaránt 49%-on állt, és a válaszadók mindössze 2%-a volt még bizonytalan a választásban. Ha az arányok olyan szorosak lesznek, mint ahogy azt a felmérések előre jelzik, az NBC News arról számolt be, hogy „akár egy hétbe is beletelhet”, mire a Decision Desk nevesíti a győztest.

„A győztes előrejelzésének napjai magának a választás éjszakáján szinte biztosan véget értek” – írta a csatorna.

Trump azonban azt jósolta, hogy a választás éjszakáján győztest fognak hirdetni, és az ABC híradójának azt nyilatkozta, hogy „jelentős az előnye” Harrisszel szemben.

PRESIDENTIAL RACE TIED, FINAL NBC POLL SAYS pic.twitter.com/PGnl9HlpKU

— NewsWire (@NewsWire_US) November 3, 2024

„Biztonságos” választás, mesterlövészek a háztetőkön

Az amerikai választási irodák megerősítették biztonsági intézkedéseket, és a média arról számolt be, hogy sokan „de-eszkalációs taktikákra” képezték ki a személyzetet az esetleges erőszakos cselekmények esetére. A jelentések szerint több száz irodát erősítettek meg golyóálló üveggel és acél ajtókkal.

Az arizonai Maricopa megyében Russ Skinner seriff azt mondta, hogy a Washington Post szerint szükség esetén mesterlövészeket helyeznek el a háztetőkön. Egyes államokban állítólag pánikgombokat is kiosztottak a szavazóhelyiségekben dolgozóknak.

Közben az egyik pennsylvaniai bíró nem volt hajlandó megakadályozni az X-tulajdonos és Trump támogatója, Elon Musk által elindított választási adományozási akciót, amiben naponta 1 millió dollárt adnak egy olyan ingadozó államban élő lakosnak, aki aláír egy petíciót, amelyben a volt elnök által képviselt értékrendet támogatja

A The Hill szerint Angelo Foglietta egyoldalas, indoklás nélküli végzésben jelentette be a döntést, hozzátéve, hogy az indoklást külön írásban fogják majd közölni. Korábban a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a Musk elleni pert felfüggesztette, amíg a szövetségi bíróság mérlegeli, hogy egyáltalán foglalkozzon-e ezzel az üggyel.

Joe Rogan amerikai podcaster Donald Trumpot támogatta, miután megjelentetett egy háromórás interjút Elon Muskkal. Az X-en közzétett bejegyzésében Rogan azt írta, hogy a Tesla vezérigazgatója „szerintem a legmeggyőzőbb érvet hozza fel Trump mellett, aminek minden részletével egyetértek”.

„A teljesség kedvéért: igen, ez Trump támogatása” – tette hozzá.

Will Trump’s Joe Rogan Interview Help Win White House? Analysts’ Verdicts – Newsweek https://t.co/803kdXzSgO

— Joe Rogan Podcast (@joeroganhq) November 4, 2024

Tim Walz minnesotai kormányzó, akit Kamala Harris alelnök-jelöltjének választott, csalódottan nyilatkozott arról, hogy a Fehér Házért folyó verseny ennyire szoros.

A The Late Show with Stephen Colbertnek adott interjújában Walz azt mondta, hogy a Harris és republikánus riválisa, Donald Trump közötti ellentét nem is lehetne szembetűnőbb. „Azt hiszem, ez kiábrándít, mert szerintem a választás nagyon éles, de ez nem meglepő” – mondta, utalva arra, hogy az Egyesült Államok „tényleg megosztott”.

Donald Trump meggyőződésének adott hangot, miszerint megnyeri az elnökválasztást, mivel szerinte „jelentős előnye” van Kamala Harrisszel szemben. Az ABC Newsnak adott interjújában ugyanakkor Trump elismerte, hogy „rossz dolgok is történhetnek”, és veszíthet.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: Donald Trump volt elnök gyűlést tartott az észak-karolinai Raleigh-ben, mielőtt Kamala Harris alelnök beszélt támogatóival a pennsylvaniai Scrantonban, hétfőn, 2024. november 4-én. (REUTERS/Brian Snyder/Kevin Mohatt)