VEGYI FEGYVERT VETETTEK BE AZ UKRÁNOK

KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Horthy, Szeged, politika, migráció és egy kicsivel több…

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

„Nagy hiba, ha vezető államférfiak túl sokat rotyognak, kivált, ha minden megnyilatkozásuk fő czélja szavazatokat szerezni!”

(Horthy Miklós)

Furcsa világban élünk, olyan mintha a történelem újból és újból leckét adna nekünk, vagy talán olykor meg is ismételné magát?

Nincs meg bennem az a bölcsesség, hogy értékítéletet vonjak, így hát megmaradok egyszerű irástudónak, aki megpróbálja hiányosságait higgadtsággal és szerény alázattal pótolni.
Ami viszont bizonyos, a Tisza partjáról indult el a „szegedi gondolat” és Szegedről indult meg egykoron a Nemzeti Hadsereg.

Szeged városából, ahol még ma is csak halkan lehet kiejteni Horthy Miklós nevét.

A jó és törekvő ember ezen – napi politikától függetlenül is – elgondolkodik, és hitem szerint az én esetleges elfogultságomat félretéve, önnön maga válaszolja meg a kérdést.

Közel 25 esztendőt regnált a kormányzó, a magyar történelem negyedszázadát.

Hiszem és tudom, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós történelmi szerepéről, rövidesen a nagypolitikában is részrehajlás nélkül és objektívan beszélhetünk.

Mert egyszer minden és mindenki a helyére kerül…
Elkerülhetetlenül.

Isten legyen velünk!

Az időben 1918 legvégén járunk, amikor is újabb francia megszálló egység érkezett Szegedre. Egészen pontosan 15 tiszt és 400 katona. A „napfény városa” először látott „szerecseneket”, szpáhi (arab-afrikai) lovasokat és szenegáli (afrikai) gyalogosokat.

Ez eddig, a körülményekhez képest többé-kevésbé tisztességesen viselkedő „gall kakasosok” fegyelmezetten és tisztelettudó magatartást tanúsítottak a polgári lakossággal szemben. Az arab és gyarmati erők bevonulásával ez megváltozott. Súlyos atrocitások következtek be, a más kultúra, vallás, életszemlélet és homlokegyenest különböző értékrend, stb okán…

„Egy alkalommal egy nagydarab szpáhi az akkor még működő Kass Szálló előtt a Stefánián fényes nappal megtámadott egy nőt és leszaggatta a ruháit, a szálló teraszán üldögélők és a járókelők szeme láttára őrjöngve próbálta megerőszakolni a járdán. Egy francia szpáhi tiszt lovaglóostorral verve akarta megfékezni, de vagy tucatnyi szegedi polgár kellett, hogy kiszabadítsák a rémülettől félájult nőt a vadállati ösztöneitől megvadult katona kezei közül. (Z.CS.F: Nemzeti Hadsereg c. könyvéből az idézet).

Ámbátor, hogy még „nemében” is más példát hozzak az akkori helyzetről, meg kell, hogy idézzem azt az esetet a számos közül, amikor a francia gyarmatiak által őrzött ellenőrzőponton fennakadt egy fiatal kommunista gyanús fiú, akit vallatás gyanánt kilenc szenegáli férfi erőszakolt meg.

„A kilenc feketével történt, egészen szokatlan találkozása után lepedőben vitték a kórházba, kevésbé élő, mint holt állapotban…az afrikaiak nálunk ismeretlen fertelmekre is képesek, a szodomia is előfordul köztök, különös szokásaikról pedig ez a fiatalember igen sokat mesélhetne, aki…aligha fog többé agitálni.” (Z.CS.F: Nemzeti Hadsereg c. könyvéből az idézet, Kozma Miklós visszaemlékezéseiből).

Mindenképpen el kell mondani, hogy a magyar virtus nehezen tűrte az ebbéli kilengéseket és bizony a Szegeden gyülekező nemzeti érzelmű magyar katonák nem egy alkalommal vettek elégtételt a túlerőben lévő és felfegyverzett arab és afrikai katonákon.

Eközben északon a csehek 1919. január 1-én -minél nagyobb magyar területeket elfoglalva- bevonultak Pozsonyba, míg készült a szerb és a torkunkon volt a román…
A román, akikről – ha már lovaglóostor is szóba került fentebb – Harry Hill Bandholtz tábornok (USA) így nyilatkozott:

„Magyarország román megszállásából ítélve, kis latin szövetségeseink egy Mississippi fólyóbeli ragadozó hal kifinomult fosztogató étvágyával rendelkeznek, egy fiatal kakukkmadár lovagi ösztönével, s ugyanazzal az igazság utáni vágyakozással, mint amilyen vágyakozást egy tengeribeteg tanúsít a sertéshús és a bab iránt.”

Visszatérve Szegedre, ahol 1919. június 19-én Horthy Miklós honvédelmi miniszter hivatalosan is elrendelte a Nemzeti Hadsereg felállítását. A történet innentől ismert, de vannak részletek, amelyek csak keveseknek:

1920. március 1-én, Horthy fővezér kormányzóvá választásának napján a meglepő egybeesés:
De Tournadre tábornok, a megszálló francia erők parancsnoka, ezen a napon hagyta el Szeged városát és adta át hatalmát a helyi polgároknak.

A kormányzóválasztás napján Szeged újra magyar fennhatóság alá került!

Zetényi-Csukás Ferenc
szegedi polgár

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Várjuk véleményét itt!

%d bloggers like this: