Hivatali visszaélés gyanúja a bírósági alkalmazottaknál
Banki károsultakkal szemben bírósági panasznapok alkalmával elkövetett bűncselekmény alapos gyanúja miatti feljelentésem Legfőbb Ügyészhez címezve a mellékletben,
Kúriai Elnök Úrhoz címzett ismételt bejelentésem ezzel a témával kapcsolatosan az alábbiakban olvasható.
—————————————
Kérem mindazokat, akik tudnak a feljelentésemben leírtakhoz hasonló bírósági panasznapokon történtekről , értesítsenek azért, hogy a nyomozás elrendelése esetén ezekre az esetekre is hivatkozhassak.
Felhívom figyelmüket arra, hogy a jövőben hasonló bírósági elkövetési magatartás esetén a feljelentési iratom megfelelő felhasználásával személyesen is megtehetik bűncselekmény alapos gyanúja miatti feljelentésüket.
Léhmann György
————————————
(Egyebekben pedig most kaptam a következő üzenetet egyik levélírótól:
„Nem tudom, azt jól értettem vagy olvastam-e, hogy a továbbiakban nem vállal már el ügyeket, mert rengetegen fordultak Önhöz segítségért, és érthetően az Ön kapacitása és ideje is véges?”
Mindenkinek üzenem azt, hogy hosszú ideig várhatnak még dőltömre, kapacitáshiányomra a bajkeverők.) …
=================================
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) e-mail:lehmann@invitel.hu irata ==========================================================================
Kúria Elnökének
B u d a p e s t
Tisztelt Kúriai Elnök Úr!
Az alábbi kérelemmel fordultam T. Elnök Úrhoz junius 19-én:
„From: Dr. Léhmann György [mailto:lehmann@invitel.hu]
Sent: Tuesday, June 19, 2012 10:00 AM
To: ‘Elnok@kuria.birosag.hu‘
Subject: Szóban előterjesztett kérelem bírósági írásbafoglalása
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) e-mail: lehmann@invitel.hu irata ==========================================================================
Kúria Elnökének
B u d a p e s t
Tisztelt Kúriai Elnök Úr!
Az alábbi üzenetben tájékoztattak arról, hogy 2012. junius 11-én a Jász Nagy-Kun Szolnok Megyei Törvényszéken panasznapi ügyintézés alkalmával egy banki károsultnak kérelmét csak azért nem foglalták jegyzőkönyvbe, mert három hasonló kérelemmel már aznap a bírósághoz fordultak egy olyan üggyel kapcsolatosan, melyet általam terjesztett kérelem figyelembevételével ügyvédi képviselet nélküli károsultak kívántak előterjeszteni.
From: Cs…………….. J…………. [mailto:……………..@citromail.hu]
Sent: Monday, June 11, 2012 3:09 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Érdeklődés
Tisztelt Ügyvéd Úr! Ne haragudjon hogy ismét zavarom önt. Ma voltam a Jász Nagy-Kun Szolnok megyei Bíróságon Panasznapi ügyintézés céljából a CHF hitelemmel kapcsolatba és simán el küldtek a francba. Azt mondta az ügyintéző hölgy „ma már ön a 3-dik aki ezzel jön, menjenek ahhoz az Ügyvédhez, aki az interneten biztatja önöket, hogy ide jöjjenek. Hát ennyit a bíróságról. Várom válaszát, hogy mi tévő legyek ezek után. Köszönöm: Üdvözlettel …..
Meggyőződésem az, hogy a most leírtak csak véletlenül fordulhattak elő, illetve abban is bízom, hogy az egyébként is szorult helyzetben lévő károsultaknak a bíróságon bankok javára nem kívántak ártani, ezért
k é r e m
T. Kúriai Elnök Urat arra, hogy az alábbi felhívásomat is figyelembe véve a helyi bíróságoknál intézkedjen akként, hogy valamennyi jogi képviselet nélküli károsult az esetben, amennyiben a bírósági panasznapon megjelenik, úgy a károsult kérelmének jegyzőkönyvbe foglalása bírósági alkalmazott által megtörténjen”
———————————
Ebben az iratban idézett, ügyfél által bírósági panasznapon tapasztalt, bírósági alkalmazott által tanúsított modortalanság, illetve kötelezettségszegés a devizaalapú kölcsönszerződések egyes szerződési feltételeinek semmiségének megállapítására irányuló peres eljárás adós általi kezdeményezését jelentő keresetlevél jegyzőkönyvbe foglalásának bíróság általi megtagadása során valósult meg.
A bírósági alkalmazottnak az a kijelentése, hogy „ma már ön a 3-dik, aki ezzel jön, menjenek ahhoz az Ügyvédhez, aki az interneten biztatja önöket, hogy ide jöjjenek” arra utalt, hogy az általa ügyféllel szemben tanúsított modortalanság és kötelezettségszegés vagy azért valósult meg, mert a banki károsultaknak bankokkal szembeni peres eljáráshoz nem kíván jegyzőkönyvet készíteni, vagy személyemre tekintettel.
Egyedinek gondoltam az esetet a bírói alkalmazott által, ezért is fogalmaztam iratomban akként, hogy
„Meggyőződésem az, hogy a most leírtak csak véletlenül fordulhattak elő, illetve abban is bízom, hogy az egyébként is szorult helyzetben lévő károsultaknak a bíróságon bankok javára nem kívántak ártani”,
Ezt a gondolatomat cáfolva a kérelmem megküldése óta eltelt időszakban számtalan hasonló esetről számoltak be az adósok a bírósági alkalmazottak magatartásával kapcsolatosan, majd a tegnapelőtti napon az alábbi írás jutott el hozzám:
———————————
„From: S………. P……………. [mailto:j…………..b………………@freemail.hu]
Sent: Friday, July 13, 2012 4:47 PM
To: lehmann@invitel.hu
Subject: Devizaügy!
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Telefonon beszéltem Önnel, és azt mondta, hogy írjuk le hogy történt az esetem a Nyíregyházi Megyei Bíróságon, ahol másodmagammal voltam!
Az Öntől kapott tájékoztatások alapján indultunk meg deviza ügyünkel kapcsolatba.
2012.07.11.-én a Nyíregyházi Megyei Bíróság ügyfélfogadási napján, akartuk a jegyzőkönyvet felvetetni!
7:30-kor kaptuk az időpontot, 13:30-kor került ránk a sor!
Ahogy ránk került a sor, elmondtuk az ügyintézőnek, miért jöttünk! Azt mondta, – ez nem ilyen egyszerű! Ahhoz, hogy jegyzőkönyvet vegyen fel, szüksége van különböző papírokra….
A –közjegyzői szerződésre, mondtuk, hogy itt van… rögtön rá vágta, hogy ebből 3 példány kell
– nyilatkozat, amelyben felemelték a törlesztő részletet ( 3 példány)
-számoljuk ki, hogy szerintünk mennyit kellett volna befizetni, és mennyit követel a bank a szerződéskötés óta (3 példányba)
– meg kell keresnünk a bank nevét, cégjegyzékszámát, az ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdon lap másolatát ( 3 példány )
Személyesen is beadhatunk egy kérelem levelet, amihez ezek mellett
– mikor kötöttük a szerződést
-mit vállaltunk
-hogyan emelkedett a törlesztőrészletünk
-mit tett jogszerűtlenül a bank
-Ön szerint mennyi a tényleges tartozás, mennyi lenne, ha nem emeli fel a részletet a bank!?
-Kérjük a Bíróságtól a permentességet
De ezeket olyan hangnemben beszélve velünk mondta el, hogy megszólalni sem tudtunk!
Ha felvetettünk egy kérdést, vagy hivatkozni akartunk az Ön által megadott jogszabályokra, rögtön kiabálva az volt a válasza, hogy ” Asszonyom hallgasson már el!” „Asszonyom, hagy mondjam már végig, ne szóljon közbe!” – volt mindenre a válasza!
Azt mondta, hogy ha mást nem akarunk, menjünk, mert hívná a következő ügyfelet!
A lényeg, hogy ez ügyben semmit nem tudtunk intézni, mert nem hagyott minket szóhoz jutni, nem akarta a jegyzőkönyvet semmilyen formában felvenni, csak ha a megkért dokumentumokat visszük!
Hiába akartuk, hogy ez kötelessége felvenni! És a hangnem, amivel velünk beszélt, felháborító!
Most már végképp nem tudjuk, hogy hova és kihez forduljunk!
Kérem tanácsával segítsen a további lépések megtételébe!
Tisztelettel: B…………. J……………… 2012.07.13.”
T. Elnök Úr!
A hozzám érkezett utóbbi tájékoztatásból kiderül az, hogy az általam megadott jogszabályokra hivatkozott a banki károsult a bírósági panasznapon, azaz a bírósági alkalmazott jól tudta azt, hogy az általam megadott jogszabálynak, illetve a károsultak kérelmének lényege a Luxemburgi Bíróság C – 472/10. számu ítélet alábbi rendelkezéseiből állapítható meg:
nemzeti bíróság feladata, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdése tekintetében értékelje a fogyasztói szerződések általános feltételei között szereplő olyan kikötés tisztességtelen jellegét, amelyben az eladó vagy szolgáltató a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak egyoldalú módosítását teszi lehetővé, anélkül azonban, hogy e költségek kiszámításának módját egyértelműen meghatározná, és anélkül, hogy e módosítás érvényes indokát megjelölné. Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.
Ebből következően pedig azt is jól tudta a bírósági alkalmazott, hogy a banki károsult mindösszesen annyit kíván jegyzőkönyvbe vetetni a bankkal kötött kölcsönszerződésével kapcsolatosan, hogy a bíróság peres eljárásban a bankokat megillető egyoldalú szerződésmódosítási lehetőséget tartalmazó szerződési feltételekről állapítsa meg a semmiséget az esetben, ha nem felelnek meg az Európai Bíróság döntésében foglaltaknak.
Természetesen hivatkozva az ide vonatkozó belső jogszabályokra – Ptk. 209. és 209/A §-okra is.
Ezek után előttem nem vitás az, hogy mindezek ismeretében a bírósági alkalmazott tudatában volt annak, hogy a banki károsulttól a keresetlevél előterjesztéséhez az alábbiakat nem kell kérnie:
-számoljuk ki, hogy szerintünk mennyit kellett volna befizetni, és mennyit követel a bank a szerződéskötés óta (3 példányba)
– meg kell keresnünk a bank nevét, cégjegyzékszámát, az ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdon lap másolatát ( 3 példány )
A Polgári Perrendtartás alábbi rendelkezése miatt, és azért is, mert a banki károsultak ebben a perben semmiféle elszámolást nem kívánnak elérni a bankokkal kapcsolatosan:
A keresetlevél benyújtása és kellékei
121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot;
b)227 a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;
c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);
f)228
(2)229 A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell.
(3)230 Kötelező jogi képviselet esetében a keresetlevélhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogot igazolni kell.
(4)231 Ha a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt folyamatban, a keresetlevélben erre utalni kell.
(5)232 Ha a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a keresetlevélben fel kell tüntetnie.
——————————————
Nem kétségesen azért kérte ennek ellenére ezeket, mert mindenáron akadályozni kívánta a banki károsultaknak a bankkal szembeni peres eljárását.
Ilyen előzmények után egyértelműen bizonyítottnak tartom azt, hogy a bírósági panasznapon tevékenykedő bírósági alkalmazottak nem egyedi esetekben, és nem véletlenszerűen járnak el folyamatosan a banki károsultakkal szemben modortalanul és alábbi kötelezettségüket megszegve:
14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet – a bírósági ügyvitel szabályairól
7. § (1) A bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben – de hetente legalább egy munkanapon – a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztett kérelmet a bíróság elnöke által kijelölt bíró, bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv az ügy alapos és gyors elintézését elősegítő valamennyi adatot tartalmazza. Ha a fél a szükséges adatokat nem tudja vagy nem akarja rendelkezésre bocsátani, ennek tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
Bizonyítottnak tartom azt, hogy a panasznapokat teljesítő bírósági alkalmazottak kifejezetten segítséget akarnak nyújtani a törvénysértő szerződési feltételeket megfogalmazó bankoknak azáltal, hogy a banki károsultaknak kérelmére a jegyzőkönyvet még akkor sem hajlandóak elkészíteni, amennyiben a most idézett rendelet utolsó mondata szerint erre még akkor is kötelesek lennének, ha a károsult a szükséges adatokat nem tudja, vagy nem akarja a jegyzőkönyv készítésekor átadni.
Ebből pedig az következik, hogy alapos a gyanú arra, hogy a Btk. 225. §-ban megjelölt alábbi bűncselekmény megvalósult:
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
137. § E törvény alkalmazásában
1. hivatalos személy:
j) alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
——————————-
Feljelentésemet ennek az alapos gyanúnak folytán természetesen a Legfőbb Ügyészséghez továbbítom, és felhívom figyelmét minden banki károsultnak arra, hogy a jövőben minden olyan esetben feljelentéssel élhetnek feljelentési iratom alapján, amikor hasonló módon bánnak el velük a bíróságon.
Siófokon 2012. július 15. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György
8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Forrás: Dr. Léhmann György
Melléklet: Panasznapi magatartás miatti feljelentés
Nemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
„A törvény előtt mindenki egyenlő” olvashatjuk az Alaptörvény-nek nevezett iratban. Én eddig 78 arcátlan hazugságot jelöltem ki ebből az izéből, melynek diszpéldányait már a Vaterán is párszáz forintért meg lehet kapni. Egy Bencsik András nevű ostoros moszat a TV-ben Kerényi Imre főkulturnok (Orbán kiemelt bizalmas embere) jelenlétében kikukorkolta, hogy „büdös proli” az akinek nem tetszenek a Kerényi által gazdája megbízásából készített illusztrációk a díszkiadásban (HUF 10 000 /db). Hát nekem nem tetszenek az illusztrációk és állati büdösnek érzem a Bencsiket meg a Kerényit.
de Loviaguin Alexander
Az (i)gazság-szolgáltatásban zsidók dolgoznak és a bankokban is.többek közt a fenti eset is ebből következik.
El kell kezdeni Magyarország magyarosítását,mert teljesen elzsidósodott!!!
„A példa mostanra már ragadós lett, és a megélhetési hazaárulók, csirkefogók és a lovas mutatványosok üzletszerűen élnek meg a hiszékenységünkből, nem csak baloldalon, középen, hanem már igencsak tevékenyen a jobboldalon is, ugyanis faji szűrés ott sincs és nem is véletlenül! Valójában csak kétféle tömörülés van: hazaszerető és hazaáruló!”
H.B.