Ha beledöglünk is… – „Szeletek” az Orbán éra környezetéből

A III. Orbán kormánynak 8 minisztere van. Emellett miniszterelnök helyettes Dr. Semjén Zsolt, Lázár János a miniszterelnökséget vezető miniszter, és Rogán Antal kabinetfőnök.

A miniszterhelyettesek és államtitkárok száma 55-, a helyettes államtitkároké további 107 fő, s mellettük „dolgozik” még 15 kormánybiztos. Elvileg ebből a 177 főből kellene kikerülnie annak a szakértői gárdának, akik az ország irányításáért, jövőjéért felelősek.

Közülük kettő életébe teszünk rövid bepillantást.

A két úr kiválasztására azért esett a választásom, mert életútjuk a kormányon belül tipikusnak mondható „gyökértelenek”, alulképzettek, felülreprezentáltak. Emellett a felsőirányításban néhányan kiváló munkát végez(het)nek, hiszen az ország „működik”. Ők azok, akiknek a létszáma a tapasztalatok szerint fogyatkozik.

Emellett sok olyan felsővezető van, akiknek a személye (ennek megfelelően a munkája) is teljesen rejtve marad (ami többféle szempontból is lehet előnyös).

Tállai és Németh urak viszont ahhoz a körhöz tartoznak, akik napi rendszerességgel tesznek nyilatkozatot a kormány nevében a maguk értelmi szintjén, elrettentve még a kormányban vakon megbízókat is.

Tállai András bemutatása

Tállai András adóügyekért felelős államtitkár, a NAV (Nemzeti Adóhivatal) elnöke.

57 éves. Végzettsége: Pénzügyi és Számviteli Főiskola.

1983-92 között egy mezőkövesdi szakmunkásképző iskola gazdasági igazgatója volt, majd bekerült a város önkormányzatába, ahol területi képviselő volt 1998-ig.

Ekkor belépett a Fideszbe, és elindult a politikai karrierje.

2015 szeptemberében ideiglenesen kinevezték a NAV elnökének, amit azóta is betölt.

Tállai András nem megmérettetés útján került a Parlamentbe, hanem úgynevezett listán jutott be.

Tavaly karácsonyi ajándékként minden magyarországi nyugdíjas kapott 10 ezer forint értékben un. „Erzsébet utalványt”. Tállai elhencegte, hogy ez a kormánynak 15 ezer forintjába kerül. Ha nem szól egy szót sem, senki nem kérdez rá, hogy miről is van szó. Rákérdeztek, hogy miért kerül ennyibe a 10 ezer forintos utalvány.

• Mit tudom én, nekem is csak mondták. Biztos az adók miatt. Holnapra utánanézek. – mondta.

Másnap részletesen beszámolt az adótételekről, de sehogy nem jött ki az összeg.

Tállainál rendszeresen fordulnak elő hasonló esetek, ilyenkor pulykavörös lesz az arca (igazán mulatságos), össze-vissza hebeg-habog, majd faképnél hagyja a kérdezőt.

Viszont arany szíve van. Az alábbi portrét készíttette el Orbán Viktor megajándékozására. A festményen Orbán és Puskás Öcsi látható.

Másokat is meglepett már hasonló módon, festményekkel.

Németh Szilárd bemutatása: államtitkár, a Fidesz alelnöke. 52 éves. Társadalmi funkciója: A Magyar Birkózó Szövetség elnöke

Kisgyermek korában szüleivel és lánytestvérével 10 évig egy 9 négyzetméteres alapterületű lakásban laktak.

A középiskola elvégzése után egy általános iskolában képesítés nélkül napközis nevelőként dolgozott. 1997-ben, VAGY 2000-ben (így, vagylagosan szerepel a Wikipédiában is) könyvtártanítói szakot végez egy tanítóképző főiskolán, majd a politikai karrierje beindulása után könyvtárpedagógus és környezetvédelmi szaktovábbképzésen esett át, ezután a MÁV egyik telepén, mint személyzetis dolgozott, mígnem a Fideszbe főállású káderként került be.

Németh Szilárd sem a csepeli önkormányzatba, sem a Parlamentbe nem saját jogán jutott be. Kétszer is kompenzációs listán lett képviselő is. A személyes megmérettetései során minden esetben vesztett a rivális(ai)val szemben.

Ő lett a „Rezsi pápa”. A vízdíjakat, az elektromos áram árát, a távfűtési- és a gázárakat, a kéményseprői szolgáltatások-, és a szemétszállítás árát csökkentették. Ezek két okból következtek be. Egyrészt ezen energiahordozók és szolgáltatások árai hazánkban voltak a legmagasabbak, max. 2. 3 helyen álltak (mindezekről már jóval korábban, 2011-ben több tanulmányt publikáltam), másrészt ezen termékek és szolgáltatások világpiaci ára zuhanni kezdett, azaz a díjcsökkentések nálunk is bekövetkeztek volna automatikusan.

Németh Szilárd tehát úgy ült le tárgyalni, hogy két dologban egyeztek meg.
1. A csökkentések mértékével.

2. Hogy a dolgot úgy állítsák be, hogy az állam nyomására történt minden, a nép érdekében.

A mobil telefonok és az internet szolgáltatások díjait viszont nem csökkentették, sőt emelték.

A szemétszállításnál a díjat csökkentették ugyan 10 %.al, de nem differenciáltak, azaz egy főnek is annyit kellett fizetni, mint 5-6-nak. Nem vették figyelembe a városi és a kisfalusi környezetben élők szemétkezelési különbségeit (komposztálás, kályhában történő eltüzelés, jószággal történő feletetés stb). Ez a lakosságunk egyharmadát érinti hátrányosan. A szemétszállítást nálunk hetente, Angliában kéthetente végzik. A nyaralóingatlanok után fél év szállítási díjat kell fizetni, akkor is, ha összesen egy hetet tölt ott az ügyfél, és szemetet sem rak ki.

A kéménydíjakkal átestek a ló túlsó oldalára. Az eddig évente kétszer történő (egyébiránt addig is olcsó) ellenőrzést felváltotta az évi egyszeri, vagy kétévenkénti ellenőrzés.

A rezsicsökkentések végrehajtásakor Németh Szilárd folyamatosan hangoztatta, hogy a teljes kormány a döntései mögött áll. Ilyen tehát feltételekkel egy felső tagozatos fiatal is végrehajthatott volna bármilyen csökkentést.

Míg Tállai Andrást a kormány iránti kritika nélküli lojalitása, hűsége és vállalt közszereplései magjutalmazásaként a NAV elnökének neveztek ki, addig Németh Szilárd kutyahűségét a Magyar Birkózószövetség elnökségével jutalmazták meg. Ennek feltétele volt, hogy az elnökséget demokratikus választás útján betöltött olimpiai bajnok Dr. Hegedűs Csabát kipenderítsék a posztjáról.

A kormány egyébiránt igyekszik minden civil szervezet elnökségét megszerezni, azzal a módszerrel, hogy csak akkor jár pénz a szervezetnek/szövetségnek, ha az ő delegáltját választják meg (demokratikusan).

A Kormány tehát nemhogy törekedne a szakmaiság biztosítására (annak fokozására), hanem saját szavazóbázisát is elriasztva folytatja a tevékenységét.

Eltakarítással fenyegeti Németh Szilárd azokat, akik szembemennek a kormánnyal

Pontosítás:

Németh Szilárd a Soros által fenntartott és pénzelt civil szervezetekre célzott, csak általánosságban fogalmazott. Így is, úgy is hihető.

Madarat tolláról…..

Sokféle mód van arra, hogy valakiről általánosságban véleményt alkossunk, anélkül, hogy az illetőről közelebbi ismereteink lennének. Tudományos módszer erre például a grafológia, de az egyszerű népi megfogalmazás érthetőbb, és célravezetőbb is, azaz:
„Madarat tolláról, embert barátjáról.”

Orbán Viktor a hivatalos kapcsolatain kívül kevés emberrel mutatkozik (látható). Ezek a kapcsolatok főként a futballhoz köthetők, így nem csoda, ha egyes focimeccsek alkalmából láthatjuk a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSz) elnökével, Csányi Sándorral (62 éves), aki egyben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója 1992-től. A különféle hivatalos orgánumok Magyarország leggazdagabb emberének tartják. A meggazdagodásának mikéntjéről nem tudni semmit.

Az MLSz elnökévé a Fidesz 2010-es győzelmét követően (3 hónapra rá) választották (demokratice).

Simicska Lajos iskolatársa volt Orbánnak-, némelyek barátjának is mondták, ami nyilvános- és köztudott volt. Simicska azon kevesek közé tartozik, aki – bár kihasználta az orbáni kapcsolatait – „önerőből” is kiváló üzletember. Ez az Orbánnal történő „összerúgás” után mutatkozik meg markánsan, azaz a miniszterelnök nem tudta megtörni (legyőzni) Simicskát.

De nézzük meg, az ominózus „spermaügyet” (vagy G-napot) megelőzve, milyen pozíciókat töltött be Simicska (57 éves).

A Fidesz magjául szolgáló Bibó-kollégiumi csapat tagja, majd a Fidesz pénztárosa, 1998–1999-ig az APEH elnöke, a Közgép tulajdonosa és a Mahir vezérigazgatója, médiák tulajdonosa (például Hír TV). Csupán a Közgép 104 főtevékenységgel foglalkozik a gyártásoktól kezdve a szolgáltatásokon keresztül a szaktanácsadásokig. Simicska és cégei a „G-napig” csak ott nem nyertek, ahol nem indultak.

A Befolyás-barométer szerint 2014-ben ő volt Magyarország 3. legbefolyásosabb személye. 2016-ban a lista 15. helyén szerepelt.

Kegyeltként kezeli a Miniszterelnök Farkas Flóriánt (60 éves). Ő fideszes (listás) parlamenti képviselő, a Lungo-Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség-, valamint az Országos Roma Önkormányzat elnöke, s 2010-től a romatámogatásokat felügyelő miniszteri-, illetve miniszterelnöki biztos.

Mindezen tisztségeket annak ellenére láthatja el, hogy 1975 és 1982 között háromszor ítélték el, felfüggesztett- és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt.

1996-ban pedig ügyészségi vizsgálat indult a Lungo Drom által létrehozott alapítványok ügyében. Ennek eredményeként 1998-ban vádat emeltek ellene hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsértése miatt, azonban Göncz Árpád köztársasági elnöktől eljárási kegyelmet kapott, így a bírósági tárgyalás elmaradt. A kegyelmi eljárás iratait 30 évre titkosították.

Mindezek után a II. Fidesz kormánytól a roma felzárkóztatási programra kapott 1,6 milliárd forinttal tavaly nem tudott elszámolni, s ennek ellenére újabb 1,3 milliárd forintot kapott a közpénzekből.

A Miniszterelnök a szabadidejében leggyakrabban egy felcsúti vállalkozóval, Mészáros Lőrinccel mutatkozik. Nem állítható, hogy ők barátok, de kapcsolatuk szorosnak tekinthető.

Mészáros Lőrinc bemutatása

 51 éves gázszerelő, majd vállalkozó, Felcsút község polgármestere (2011. óta)

(Felcsút Fejér megyei kisközség 1688 lakossal.)

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (foci) elnöke

Büszkeségünk, az egykori gázszerelő szotyizik meccsnézés közben (vagy meccset néz szotyizás közben?). Mellette a miniszterelnök úr is szotyizik. Mészáros úrnak „távlatos” nézése van.

(Vajon lehet-e belőlem is egyszer még gázszerelő?)

A ’90-es évek elején, mint gázszerelő, egy társával magánvállalkozóként gázt vezettek be a község ingatlanaiba. Mint focit kedvelő, és jól focizó, ügyesen kommunikáló embernek sok megbízatása akadt, de 2007. tájékán a megrendelések is fogytak, s a konkurencia is erősebbnek bizonyult, így kis híján csődbe ment.

Ekkor derült ki, hogy helyesen járt el, mikor, mint vállalkozó szponzorálta a helyi focistákat, így a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke lett. Ekkorra datálható Orbán Viktorral történő kapcsolatának szorosabbá válása, akivel végső soron egy (általános) iskolába járt Felcsúton. Az Alapítvány 2006 óta (10 év alatt) 9 milliárd forint közpénzt kapott. Így a gázszerelés immáron másodrendű feladattá vált.

A községbe költözött a Videoton FC tartalékcsapata, amelyet 2007-ben Puskás Ferenc tiszteletére Puskás-akadémiának neveztek el. Mint önálló csapat feljutott az első osztályba, ahonnan tavaly esett ki. (Jelenleg a Puskás-akadémia hazánk 3.-5. leggazdagabb klubja lett, minden bizonnyal visszakerül az első osztályba.)

2012.-ban adták át a felcsúti „Pancho-arénát”, amely otthont ad a Puskás-akadémia csapatnak.

Közben Mészáros cégügyei is látványos fejlődésnek indultak: a korábbi gázszerelő vállalkozását építőipari kivitelezővé fejlesztette, 2008-ban százmilliós bevétele volt, ami félmilliárdra, majd kormányváltás után milliárdos nagyságrendűre kúszott fel.

Mészáros továbbra is meghatározó szereplője Felcsútnak, 2010 óta pedig még gazdagabb lett, mint valaha: 2013-ban a 88. leggazdagabb magyar volt 6,9 milliárdos vagyonával,  2016-ra 31. helyre került 23,8 milliárdos vagyonnal, melyet alapvetően az elnyert kormányzati közbeszerzéseknek köszönhet.

A rohamos fejlődés eredményekét Mészáros Lőrinc cégei 2016-ban 225 milliárd forintot nyertek, közbeszerzésen. Csak nagyságrendi érzékeltetés kedvéért jegyzem meg, hogy tavaly a teljes magyar felsőoktatás, ennek az összegnek csupán a 70 %-át, azaz 160 milliárd forintot-, azaz közpénzt kapott.

A médiákban visszautasított minden bírálatot, szerinte minden üzleti tevékenysége törvényes volt, ezekről többek közt azt nyilatkozta, hogy:

„Később (?) is sikeresen vállalkoztam, így tehát nem a Fidesz-kormányoknak köszönhetően gazdagodtam meg, és már akkor volt miből adnom a felcsúti futballnak.”

„Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg.”

Tavaly, azaz 2016 őszén, meglehetősen botrányos körülmények között, a felfüggesztett működésű Népszabadság kiadójának, a Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-át október 25-én a Mészároshoz közeli zavaros hátterű Opimus Press Zrt. szerezte meg.

Az viszont köztudomásúvá vált, hogy megvette az Echo TV-t, ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „jó tévét szeretne”, amire a Fidesz majd támaszkodhat a kampányban, de azt tagadta, hogy Orbán Viktor kormányfőnek beleszólása lenne a tévécsatorna működésébe.

Áttekintés Magyarország miniszterelnökeiről

Amióta felelős magyar kormány létezik, közel 170 év telt el. Ez idő alatt Orbán Viktor az 62. miniszterelnök, igaz, azóta 76 miniszterelnöke volt az országunknak. A különbséget a duplázások, triplázások teszik ki.

Nézzük a duplázókat:

1. Khuen-Héderváry Károly 1903-12 között összesen durván 2,5 év.
2. Tisza István (akadémikus), 1913-1917 között, körülbelül összesen 5,5 év, egyéb: belügyminiszter.
3. Friedrich  István 1919 augusztusától összesen másfél hónap, egyéb: kereskedelmi- és belügyminiszter, labdarúgó játékvezető (Malacka).
4. Teleki Pál  (akadémikus), 1920-1941 összesen szűk 2,5 év, egyéb: külügyminiszter, Vallás- és közoktatási miniszter, az ország főcserkésze.
5. Kádár János (munkás) 1956-65 között, összesen 5,5 év.
6. Gyurcsány Ferenc (üzletember) 2004-2009 között, összesen 5 év, egyéb: Gyermek- Ifjúsági- és Sportminiszter.

És akik háromszor is voltak miniszterelnökök:

1. Wekerle Sándor (akadémikus), 1892-1918 között 7,5 éven keresztül miniszterelnök, egyéb: pénzügy-, kereskedelmi-, földművelésügyi-, valamint belügyminiszter, horvát-dalmát-szlavón tárca nélküli miniszter, bírósági elnök, Művelődési Tanács elnöke, az Országos Pénzügyi Tanács elnöke.
2. Nagy Imre (akadémikus), (1930-44 között a Szovjetunióban élt), 1953-1956 között összesen kevesebb, mint 2 év (II. kormány: 1956. X.24 – XI.3-ig, III. kormány 1956. XI.3-XI. 22-ig), egyéb: belügyminiszter, az Országgyűlés elnöke (1947),
3. Orbán Viktor 1998-2002, majd 2010-től, eddig összesen 10,5 év.

Amint a fentiekben látható hazánkban a kétszer, vagy háromszor miniszterelnökké választott személyiségek közül az elnöksége hosszát illetően Orbán Viktor vezet (10,5 év), de Magyarország miniszterelnökei közül van egy, aki sokkal hosszabb ideig töltötte be ezt a funkciót (egyhuzamban). Őt Tisza Kálmánnak hívják, s 1875-1890 között volt miniszterelnök.

Tisza Kálmán

(1830. Nagyvárad, 1902. Budapest)

Borosjenői és szegedi Tisza Kálmán miniszterelnök, akadémikus

Tisza Kálmán a 15 éves miniszterelnöksége alatt összesen 21 miniszterrel oldotta meg a kormányzását. Közülük öten voltak a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, illetve szintén öten voltak miniszterelnökök is.

Miniszterelnökök:

Fejérváry Géza, Szapáry Gyula, Wenckheim Béla (közvetlen Tisza Kálmán előtt)

Akadémiai tagok:

Kemény Gábor, Szilágyi Dezső, Trefort Ágoston

Ketten akadémikusként váltak miniszterelnökké Széll Kálmán, illetve Wekerle Sándor.

Wekerle Sándor portréját már ismerjük, s íme:

A „futottak még” kategóriába tartoznak olyan miniszterek, akik nem voltak az akadémia tagjai, és nem váltak miniszterelnökké sem. Lássuk a névsort:

Baross Gábor, Csáky Albin, Fabiny Teofil, Orczy Béla, Ordódy Pál, Pauler Tivadar, Péchy Tamás, Perczel Béla, Ráday Gedeon, Simonyi Lajos, Széchényi Pál, Szende Béla és Teleki Géza.

Meg kell jegyezni, hogy Tisza Kálmán – „szükség esetén” – ellátta a belügyminiszteri (a miniszterelnökségi idejének 90 %-ában)- és két ízben a pénzügyminiszteri teendőket is.

A Tisza Kálmán kormány miniszterei nevének olvasása sokakban semmit nem jelent.  Nem tudhatják, hogy egy-egy név mögött dinasztiák húzódnak meg, ahol esetenként több száz évre visszamenően tanult emberekről, a hazájáért felelős, közismert államférfiakról beszélhetünk.

Sokan nem tudhatják, hogy egy-egy név hallatán nem azt kell feltételezni, hogy az illető a tudását valamilyen főiskolai melléktanszakon szerezte meg, politikai karrier kiépítése érdekében, hogy így tudjon szert tenni törvényesen, vagy törvénytelenül egy vagyonra. Náluk a továbbtanulás családi (és ez alatt akár több száz fős rokonságot kell érteni) minimum elvárás volt.

A széleskörű ismeretek birtoklása, a több nyelv perfekt ismerete, a társasági körök kultúrájába való beilleszkedés alapvető feltétele volt az érvényesülésnek. A szellemi kincsek birtoklásán túl, sok esetben óriási magánvagyonok is kialakultak, s nem mutyizás révén, hanem generációkat átívelő szívós, és felelős munka által.

Sokak számára magától értetendő volt, hogy akár bejelentés nélkül állíthattak be európai uralkodóházakhoz, saját joguk alapján.

Tisza Kálmán ilyen körökbe tartozott, s a munkatársait is hasonló környezetből válogatta meg. Nem véletlen tehát, hogy hazánk modernkori felvirágzása, a kapitalizmus kiépítésének aranykora, az ő és kormánya nevéhez fűződik. A Kiegyezés utáni Magyarország épülése és gazdagodása a Mátyás királyi időkhöz hasonlítható.

Az egyes kormányok (a Tisza féle és a maiak) vezetői között dőreség lenne összehasonlítást tenni, hiszen személyes ismereteink csak az 1990 utáni kormányok tagjairól vannak, ahol csupán a feladatra történő alkalmatlanságoknak a fokán lehetne vitatkozni.

A régi és új kormányok tevékenységét az eredményességük alapján lehet összevetni. Eszerint a Tisza éra dinamikusan ország építő volt, míg az 1990-es váltás utániak főként ország kiárusítói, hazaárulók voltak.

Az 1990 utáni kormányaink – legyenek bármilyen színűek –  a szó, lejárató értelmében proli kormányok, képzettségüket, viselkedésüket és működésüket tekintve egyaránt.

Alakul tehát az új proletárdiktatúra.

Orbánizmus

Orbán Viktor a legmegosztóbb személyiség a rendszerváltás óta. Annak ellenére, hogy messze ő a legalkalmasabb az elnökség ellátására, rendkívül sokan támadják, melynek oka éppen a kiváló kvalitása miatt kialakult ellenszenv is lehet (irigység faktor).

Gondolkozási stílusa, előrelátása, kérlelhetetlen logikája, szónoki képességei messze az Unió egyik legkiválóbb elméi közé emelik. Adottságai révén simán az európai Néppárt élére kerülhet, illetve kedvező „szélviszonyokkal” bármely uniós vezetői pozíciót elnyerhet, joggal.

Ennek esetleges bekövetkezte viszont egyben a Fidesz bomlását is elindíthatja. Ha pedig nem jut számára uniós „babér”, az nála fásultságot jelenthet, s beleszürkülhet a honi politikába, középszerűségbe süllyedve.

Vezetési stílusát illetően hasonlítható Tisza Kálmánhoz – akit „generálisnak” becéztek – a tőle megkövetelt vasfegyelem miatt. Ugyanezt a fegyelmet követeli meg Orbán is. Pártkatonáival lassan mélyrehatóbb és erősebb hatalmat épít ki, mint amilyen az MSzMP idejében volt, azaz a FiDeSz (és szövetségese) hosszú távon kirobbanthatatlan lesz a hatalomból, igaz ehhez az is szükségeltetik, hogy az ellenzéki pártok olyan koncepciótlan legyenek, mint amilyenek, akik képtelenek akár formálisan is betölteni az ellenzéktől elvárható szerepet.

A Tisza és Orbán által kialakított vasfegyelem között azonban van egy alapvető különbség. Amíg Tisza a legkiválóbb elmék közül válogatta ki a munkatársait, addig Orbán – talán kishitűsége miatt – az önálló gondolkodásra képtelen, alulképzett lakájokkal veszi körül magát. Ilyenkor beindul a „hatalom-piramis játék”, azaz az elsőszámú vezetők egyre több mamelukot építenek maguk alá, mert annyi eszük ezért van, hogy a beosztott legyen még náluk is gyengébb képességű.  Ennek egyenes következménye lesz, hogy Orbán a „megváltó” ambícióival egyedül marad, s az őt körülvevő mamelukok hada fokozatosan lejáratja őt, hiteltelenné téve a személyét is. A Miniszterelnök gyakorlatilag a 2014-es (háromféle) választásokat követően – a hétköznapi belügyi teendőket átruházva a miniszterelnökséget vezető miniszterre, Lázár Jánosra – áttért a távirányításra, magát alapjáratra állítva.

Orbán Viktornak nem a belső, vagy külső ellenségektől kellene félnie, hanem az ő általa életre hívott környezetétől, amely a cserbenhagyásra és az árulásra bármikor képes.

A beosztottjainak önállótlanságára, szellemi színvonalára egyetlen példa. Két hétig képtelenek voltak eldönteni, hogy ki fogja kivinni az Erzsébet kártyákat. Utólag pedig kiderült, hogy 71 országban élő magyar származású nyugdíjasok kaptak utalványt (nyilván a tengerentúliaknak a postázás többe került), így több, mint 60 országban élő magyar nyugdíjasok nem élhettek az Erzsébet kártya biztosította előnyökkel (az ő országukban nem adnak ezért a fecniért semmit). A számukra elküldött utalványokra viszont az államunk befizette az államunknak az illetékes adókat (a mi pénzünkből).

„Há’ a főnök mondta, hogy mindenkinek fizessünk, akkó meg mi a baj?”

Bravó.

Orbán magának ássa a vermet. Neki (kritikus, építő jellegű) segítőkre nincs szüksége, csak gondolkozás nélküli „vakbuzgó” végrehajtókra.

A minap egy kedves ismerősöm megkérdezte tőlem.

• Ha ennyi kifogásod van a kormányunk ellen – s mint mondtad, rájuk szavaztál háromszor is – a jövőben kire szavazol?
• Ha nem lesz náluk jobb, akkor újból rájuk szavazok. Ha beledöglünk is.

Dr. Vinczeffy Zolt

Összefogás Magyarországért Párt társadalompolitikai tanácsadója

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)