Gondolatok a "szarkatörvény" kapcsán

Vannak olyan emberek, akiknek valósággal lételemük a sunyiság, a hazudozás, a rosszindulat. Ilyenek a ma magukat balliberálisnak vallók jó része, s nem érdekli őket, hogy mekkora kárt okoznak vele, de inkább a bűnözők pártjára állnak, csak hogy ellene beszéljenek a kormány jó lépéseinek is!

Miért is jutott ez eszembe? Alig egy hónapja, augusztus 19-ével lépett életbe az a törvény, amelyik a kis értékű lopásokat is elzárással bünteti. Én ezt egyszerűen csak „szarkatörvénynek” nevezem. A balliberális médiumok máris „szörnyű” híreket közöltek olyan „csintalan” vagy felelőtlen fiatalokról, akiket bevittek a fogdába, mert egy kis csokit, cukrot vagy egyéb apróságot elcsentek! No, kérem, alapvető bajok jelzője ez a hozzáállás, szemlélet, ami szerint „kis lopás nem lopás”. Nem is gondolták végig, mit tettek (hozzáteszem, nem óvodás kicsikről van szó, hanem már magukat értelmesnek tartó középiskolásokról vagy ahhoz közeli korban lévőkről!). Miről van szó végül is? Arról, hogy ezeket a fiatalokat sem a szüleik, sem a nevelőik nem tanították meg a törvény és a más tulajdonának tiszteletére. Visszaemlékszem, micsoda felháborodás volt, amikor a kábítószerezésen kapott fiatalokat kérte számon a törvény! Ugyanez volt a közlekedési kihágások szigorúbb büntetése esetében is. Ott talán jogosnak is lehetne mondani egy-egy esetben, mert képtelenség minden pillanatban egyszerre mindenre figyelni úgy, hogy pl. véletlenül ne lépje túl kicsit a megengedett sebességet az ember, vagy valami más apróságot el ne hibázzon, ráadásul van olyan szabálytalanság is, amivel senkit nem veszélyeztet az elkövető. Lehet háborogni, de a törvény akkor is érvényes. Viszont a lopás vagy az ittas vezetés nem lehet véletlen! Ahhoz tudatos döntés kell!

Kérem szépen. Sajnos, tény, hogy sok értelmetlen, hibás törvényt hoztak az elmúlt húsz évben a képviselők. Nem is lehetett ez másként, hiszen a törvénykezéshez mit sem értő emberek döntöttek (legalább is sok van/volt közöttük ilyen), ráadásul valóságos rohamléptekben, időt sem hagyva legtöbbször a gondolkodásra, valódi társadalmi vitára. Ezek ellen a hibásnak tartott törvények ellen lehet (lehet ma Magyarországon?) tiltakozni, lobbizni, társadalmi tiltakozást kezdeményezni, de amíg érvényben vannak, addig a törvényeket be kell tartani. Vagy vállalni kell a következményeket. Márpedig a lopás mindig is lopás volt! Legyen az egy csomag cukorka, vagy egy értékes tárgy, pénz,… Erre minden szülőnek alapvető kötelessége megtanítania gyermekét, s ugyanez feladata az iskolai pedagógusoknak is (főleg az általános iskolások, középiskolások körében).

Az álbaloldali, álliberális maffia – akik annál jobban érzik magukat, minél nagyobb a káosza társadalomban, hiszen ekkor lehet igazán nyugodtan lopni, csalni, manipulálni a megzavarodott embereket – érdekelt a zavarkeltésben. Nem csoda hát, hogy azonnal óbégatni, szörnyülködni kezdenek, s könnyező diákok megható szipogásával keltik a hangulatot, hogy micsoda embertelenséget követ el a kormány. Ez nem más, mint sunyiság, rosszindulatú hazudozás! De mit várhatunk a balliberálisoktól?

Nos, kérem, én pedig már az elején azt mondtam: végre! Mert azért egy-két fiatal elszólta magát, hogy bizony az ő köreikben sikk a lopás, valami elcsenése, a fizetés nélküli lelépés,… és az efféle „csínytevés”. Kérem! Legyen! Majd legalább jókat nevetnek a heccen a fogdában!(?) Ha van még kedvük. De talán eszükbe jut, hogy ők milyen kellemetlenséget okoztak a meglopottaknak, s mit is jelent ez majd később a továbbtanulásnál, elhelyezkedésnél, ha kiderül. „Jaj, nehogy sajnáljuk már a multinacionális bevásárló központokat!” – hallom képzeletemben egy-két felháborodott olvasó hangját. Én nem is sajnálom őket, sőt, kemény adófizetésre kényszeríteném már húsz éve, ha tehetném. De az unatkozó hülyegyerekeknek ajánlom: a tanulásban, az udvarias viselkedésben, a másik ember tiszteletében jeleskedjenek, ott pipálják le egymást!

A tények hál’ Istennek önmagukért beszélnek. Amint a Gondola cikkében olvasom (a szombati Magyar Nemzetet idézi), a kereskedők tapasztalata szerint máris érezhető a pozitív változás! Ha másért nem, már ezért megérte ez a törvény! A kis áruházi szarkát játszó, heccből lopó, vagy éppen felnőttek megbízását teljesítő gyerekek megijedtek, s már nem sikk lopni. Azt hiszem, egy gimnazistának se jönne jól, ha megbélyegzett lenne egy ostobaság miatt! Mégis csak hatásos az a „szarkatörvény” – legalább is kis értékek esetén.

Ha azt akarjuk, hogy végre rend legyen, bizony, nem hunyhatunk szemet sem kis, sem nagy lopás felett! De akkor a nagyban elkövetőket is kőkeményen büntessék!

Czakó István, 2010. szeptember 25.

Nemzeti InternetFigyelő

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!