Gigalopások Kínában (javítva)
120 milliárd dollár tűnt el csalárd hivatalnokok markában
Kínai kapcsolataink növekedésének örömteli híre ellenére nem árt tudni, hogy a kínai gazdaság is nagy nehézségekkel küzd, és további sikerek reményében egyre nagyobb kockázatokat kénytelen vállalni. A drákói megtorlások ellenére is dívik a korrupció. Kérdés, hogy vajon más természetű-e a kínai gazdaság, mint a nyugati?
Kína valóban óriási sikereket ért el az utolsó 20-25 évben, de a nyugati típusú konzum vezérelt gazdaság nem csak a természet kizsákmányolását eredményezte, hanem a hagyományos társadalmi szöveteket is erősen megbontotta. Ennek a következménye az az óriási méretű korrupció is, amiről a pártvezetés hallgatni igyekezik, de ami azért kiszivárog. Tavaly már a Központi Bank is kénytelen volt egy felmérést közzé tenni állami vállalatokról, ami szerint az 1990-es évek közepétől 2008-ig kb. 18.000 korrupcióba bonyolódott alkalmazott vagy hivatalnok hagyta el az országot, kb. 120 milliárd dollár kárt okozva. A leghíresebb korrupciós eset azonban egy tavalyi, amelynek élén maga a közlekedési miniszter állt; 28,5 millió dollár tűnt el egy 1318 km hosszú szupergyors vasút építésénél személyek és gazdasági társaságok zsebében…
Az eladósodás problémája sem kerülte el Kínát, habár az állami bankok sokkal alacsonyabb kamatokkal helyezik ki pénzüket, mint a nyugatiak, és a derivatívákkal való kereskedelem is erősen korlátozva van. Szakértők Kína eladósodását kb. a BIP 70 százalékára becsülik, ami a nyugati államokéval összehasonlítva még relatív alacsony. A 10 százalék körüli gazdasági növekedés még sem tartható fenn tovább, és kritikus megfigyelők szerint ennek eddig is majdnem a fele szépítő statisztikák eredménye. Ami így is óriási. Szakértők szerint Kína neuralgikus pontja a helyi kormányzatok gazdaságpolitikájában rejlik, amit a Központi Bank legújabb riportja is igazol. Az önkormányzatok nem vethetnek ki adót, a gyorsan emelkedő telekárak képezik legfőbb bevételi forrásukat, s nem érdekeltek ennek a piacnak a lehűtésében. Nagy projektekre azonban nem elég ez a pénz. Ezekhez indirekt alapítanak pénzügyi vállalkozásokat, amelyek száma és eladósodása erősen megnőtt. Az amerikai minősítő intézet, a Fitch Rating szerint kihelyezéseik összege eléri az 10.000 milliárd yuan-t (1100 milliárd eurót), ami egy negyede a kínai BIP-nek. Fitch Rating az önkormányzatok rossz hiteleit az összes bankhitel egyharmadára becsüli.
A nyugati országok válsága miatt bizonytalanná vált piac és a szociális különbségek növekedése miatt bekövetkezett belső válság egyre bizonytalanabbá teszik Kína jövőjét is. A kormány azonban további nagyvonalú hitelpolitikával akarja fenntartani a gazdasági növekedést, ami nemcsak hogy évek óta csökkenő profitrátát eredményez, hanem a bonyolult nemzetközi és hazai helyzet miatt egyre nagyobb kockázattal is jár. Kína kísérlete, hogy a Nyugat eszközeivel váljon sikeressé ellenfeleivel szemben, tehát a régi dilemma; ki lehet-e űzni az ördögöt Belzebubbal?
Vajta Dénes
Nemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
