Ez lenne Trump ukrajnai békeforgatókönyve?

Bochkala forrásai szerint a terv európai diplomatákon keresztül eljutott Kijevbe is, a menetrend hitelességét azonban hivatalosan nem erősítette még meg sem az ukrán, sem az amerikai vezetés.

Egy kis képzavarral élve a békeforgatókönyv mérföldkövei a következők:

▪️ 2025 január–február: Trump telefonbeszélgetése Putyinnal és a terv megvitatása az ukrán vezetéssel. (Arra utaló jelek vannak, hogy az utóbbi már megtörtént, ami pedig az orosz és az amerikai elnök telefonbeszélgetését illeti, washingtoni közlés szerint az már „szerveződik”.)

▪️ 2025. február–március: a Putyinnal való tárgyalásokat tiltó ukrán rendelet visszavonása. Trump, Zelenszkij és Putyin találkozik, hogy megállapodjanak a béketervről. (Ez valószínűleg két kétoldalú és talán egy háromoldalú találkozót jelenthet. Az ismert, hogy Zelenszkij februárban találkozni akar Donald Trumppal, és éppen a hétvégén utalt arra, hogy talán eljárt az idő afelett az elnöki rendelet felett, amelyben kizárta a tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal.)

▪️ 2025. április 20.: húsvéti tűzszünet kihirdetése. Ukrajna kivonja csapatait a Kurszki régióból. (Január eleje óta több elemzés is napvilágot látott Nyugaton és Keleten egyaránt, amelyben a tűzszünet esélyeit latolgatták, és ezekben nemegyszer előkerült a húsvét, amely idén azért különleges, mert egy napra esik a nyugati és az ortodox keresztény naptár szerint is.)

▪️ 2025. április vége: nemzetközi békekonferencia kezdete az USA, Kína, az európai országok és a „globális Dél” részvételével. Fogolycsere a „mindenkit mindenkiért” elv alapján.

▪️ 2025. május 9-ig: a háború befejezésének kihirdetése és a hadiállapot feloldása Ukrajnában. (Május 9-e, a győzelem napja Oroszországban, és éppen ezért ez a dátum a tűzszünet megkötésének másik lehetséges időpontjaként került elő eddig a szakértők nyilatkozataiban és dolgozataiban.)

▪️ 2025. augusztus–október: elnök-, parlamenti és helyhatósági választások Ukrajnában.

A Rybar által megosztott cikk szerint „sokkal érdekesebb azonban az úgynevezett béketerv, amely tartalmazza Ukrajna szövetségen kívüli státuszát, NATO-tagságának elmaradását, hadseregének megőrzését amerikai támogatással. És azt is, hogy 2030-ra Ukrajna az EU tagjává válik, és az újjáépítését az EU végzi”.

Ez leginkább Zelenszkij és az EU ukránpárti vezetőinek várakozásával esik egybe. Mármint addig a pontig, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kap, és záros határidőn belül felvételt nyerhet az unióba. Ami pedig az újjáépítés finanszírozását illeti, az a rész összecseng Donald Trump nyilatkozataival, az amerikai elnök ugyanis többször világossá tette: Ukrajna az elsősorban az EU problémája, ennek ellenére az USA több pénzt ölt a támogatásába, ezt a gyakorlatot pedig nem kívánja folytatni.

Az állítólagos béketerv nem ismerné el Oroszország szuverenitását a megszállt területek felett, de Ukrajnának de facto le kell mondania róluk és arról is, hogy katonai erővel próbálja visszaszerezni a Krímet és a többi orosz kézen lévő területet. Ez élesen szemben áll Vlagyimir Putyin követeléseivel, viszont Moszkvát azzal szerelnék le, hogy a béke megtartásáért cserébe fokozatosan feloldanák a nyugati szankciókat, és ismét megindulhatna az orosz energexport az EU felé.

Szintén az orosz igények kielégítése érdekében Kijevnek fel kellene hagyni az orosz ortodox egyház vegzálásával, az „orosz nyelv üldözésével”, valamint „az oroszbarát pártok” választásokon való részvételét is engedélyeznie kellene. Az európai békefenntartó kontingens kérdése továbbra is nyitott.

A Rybar cikkében hozzáteszik: ez a forgatókönyv megfelel az USA és az EU igényeinek, az ukrán és orosz elképzeléseknek azonban nem. Tehát ha létezik ez a terv, jelen pillanatban nagyobb az esélye annak, hogy papíron marad, mint annak, hogy „átmegy” a harcoló feleken.

MH