Döntésre vár – Nemzeti emlékhelyeink!
A parlament OGY képviselői most foglalkoznak a nemzeti emlékhelyeink kijelölésével, illetve törvénybe iktatásával. Az “ILLETÉKESEK’ mintha elfelejtkeztek volna a Szabadság térről! Talán konzerválni akarják a szovjet emlékmű ottlétét?
Ha esetleg elfelejtették volna: a tér helyén állt 1786-1898 között az Újépület (a magyar Bastille), amelyben kaszárnya, laktanya és börtön is működött. Falai között számos kiemelkedő reformkori politikust és történelmi személyiséget végeztek ki, többek között gr. Batthyány Lajost…
1921. január 16-ától ezen a téren álltak a trianoni békeszerződésben elveszített országrészeket jelképező emlékművek: Felvidék (Észak) Kisfaludi Strobl Zsigmond szobra, Alpokalja (Nyugat) Sidló Ferenc szobra , a Délvidék (Dél) Szentgyörgyi István szobra és Erdély (Kelet) Pásztor János szobra.
Az emlékmű főalakja,- a három méter magas, keresztre feszített Hungária volt. A hozzásimuló ifjú a szlovákok ragaszkodását jelképezte az anyaországhoz. A kettő egységét kivont karddal előretörő kuruc alakja védte, emlékeztetve arra, hogy a magyar szabadságért Rákóczi hadaiban szlovákok is harcoltak. A szoborcsoporton egy ifjú az elszakított nyugati vármegyéket jelképezte: térdre borulván a Szent Koronára, jobbjával az ország testéről leszakadni készülő nyugati vármegyék címerpajzsát ölelte magához, baljával pedig a magyar kettős keresztes pajzsot fogta. Fölötte a Hadúr alakja, jobbján védően tartva a nemzet pallosát, lábainál pedig szárnyait repülésre tárva, a turul látszott. A szobor főalakja karddal és pajzzsal védelmezte a Délvidéket szimbolizáló svábleányt. Előttük lévő búzakévék Nagy-Magyarország éléstárát, a Bácskát és a Bánátot jelképezték. Csaba vezér alakja készen állt kiszabadítani a levetkőztetett és kopjafához láncolt, bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező, kezében az országrész címerét görcsös reménységgel szorító alakot. – A teret élő virágképből kirakott ,- Nagy Magyarország és a Magyar Hiszekegy sorai díszítették. Félárbocra engedett országzászló a nemzet fájdalmát hirdette az elvesztett országrészei miatt. A zászló egy nemzeti színű lobogó volt, rajta magyar címerrel és az „Így volt – így lesz” felirattal. Az ereklyetartó zárókövére az alábbi feliratot vésték:
„Tudd meg, oh ember, e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állsz.”
Az ereklyés országzászló az emlékmű közelében volt.
1945-ben az emlékmű komplexumot a térről eltávolították és helyükre a szovjet emlékmű került.
Közreadta:
Prof. Dr. Bokor Imre
A „VASKEFÉRŐL” IS HALLGATNAK, HOGY MIKOR BONTATJÁK EL ÉS HELYEZNEK ODA EGY ’56 SZELLEMISÉGÉHEZ MÉLTÓ EMLÉKMŰVET!
(Nemzeti InternetFigyelő)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
A „Mi lett volna, ha” fejezethez:
Szerintem nagy stratégiai hiba volt a 19. századi kiegyezéses kuruckodás következtében lebontani épp a reform-császár – aki az post-kuruc reformátusok templomépítési engedélyeit kiadta – II. József kaszárnya Neugebäudéját azért, mert abban botrányos kivégzések történtek. – Ezen a címen Európa minden városát le kellett volna radírozni (ausradieren), Rómát első sorban.
A másik nagy (nem akkora – Mária Therézia) kaszárnya (Üllői út / [I.] Ferenc [császár] körút) volt az 1956-os Forradalom szabadságharc-szakaszának központja, erődje. Annyira bírta az oroszokat, hogy csak a sarka hullott le, amint a képekről láthatni.
Ha pl. az új Épületet építették volna át Parlamentnek 20 évvel Trianon előtt (mint Rómában egy régi palotát) – közepére elfért volna 2 ülésterem is, akkor 1956-ban a Kormány oda húzódott volna vissza és 1-2 nónapig védhette volna magát, akkor is, ha az oroszok aZ EGÉSZ ORSZÁGOT lerohanták volna eladdig. De legalább az ENSZ-ben nem lehetett volna a Szuezi Válság miatt egy-kettőre napirendre térni a Magyar Kérdés felett.
Örvendenék, a nálam katonailag értőbb személy minderről véleményt írna egyszer…
Egy elhallgatott vélemény! Mi az, hogy Trianon? szemcseppek. blog .hu. rózsaszín ködlátás ellen
Valóban a Tanácskormány újra tudja mozgósítani a tömegeket a haza védelmére és katonai sikereket ér el! De ha a munkások a parasztok megvédik az ország integritását, akkor továbbra is övék kell maradjon a hatalom, mert a katonai siker legitimálja őket az ország további vezetésére is! Tehát a magyar uralkodó osztály inkább lesz a honvédő háború árulója (Julier Ferenc, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál grófok) mint saját osz¬tályérdekeinek ellensége.
A számszerűen és stratégiailag fölényes helyzetben támadó Vörös Hadsereget a vezérkar főnöke, Julier Fe¬renc gonosz árulása kergette vesztébe. A hadrendet, az „ordre de bataille”-t Julier a bécsi Pokorny csoport útján eladta Bethlenéknek. Ők azonnal átadják a végzetes katonai titkot tartalmazó írást Cunninghamnek, s ennek pecsétje alatt Pallavicini Alfonz gróf angol futárigazolvánnyal bevitte Szegedre. A román hadvezetőség tehát az Antant tisztek közvetítésével már a támadás megkezdése előtt 36 órával ismerte a Vörös Hadsereg haditervét. De Julier nem elégedett meg az egyszerű árulással. Rendelkezéseivel, a hadműveleti irányítással megkönnyítette a románok helyzetét és lelkiismeretlenül vesztükbe vitte a magyar katonákat… A hadsereget ezzel az árulással Teleki Pál és Julier kelepcébe csalták. A vereség elkerülhetetlen volt… A történelem ítélkezni fog: Horthy Mik¬lós, Bethlen István és Teleki Pál grófok, Julier Ferenc és társai méltó utódai a negyvennyolcas muszkavezető mágnásoknak. Nemeskürthy István Édes Erdély 116. o.
(Horthy) A császár inasa odaadja az ország kétharmadát, hogy Ő kormányzó lehessen, és a proletárdiktatúrát okolja a maga árulásáért. Végül a maga patkánybőrének mentése érdekében Szálasinak is hajlandó a hatalmat át¬adni! (legvégül dísztemetést ád néki a hálás MDF-es utókor)
0.000000e+0k szerint írtak jó nagy marhaságok:)
De nem ehhez szólnék hozzá, hanem a botrányos ’56-os „emlékműről” a volt Sztálin szobor helyén.
Hát ez förmedvény és kizárólag a forradalom utáni megtorlásnak állít „emléket” az egymás mellé rakott bitófacölöpökkel. A vasék kolosszus a szovjet inváziót jelképezi, amely mögött rögtön megjelent a forradalom megtorlása. Ha ezt nem látja valaki az vak. remélem nem kell annyit várni az elbontására, mint a helyén volt MSZMP párt-tribünnél …
Matyas Nagy