Dohán Mihály: Államcsínyek vagy népmozgalmak?
Nagyon alapos és elgondolkoztató cikk jelent meg a Nemzeti Internet Figyelőn Vajta Dénes tollából „Államcsínyek az „új világrend” szolgálatában” címmel. Elképesztő és elkeserítő arra gondolni, hogy egészen biztos, hogy már a mi „rendszerváltásunkat” megelőzően nálunk is itt dolgoztak az amerikai ügynökök és a sajtón keresztül adták el nekünk a saját követelésünkként az Amerikában megfogalmazott elvárásokat. Sőt, egyre jobban a meggyőződésemmé válik, hogy már a Nagymarosi Vízlépcső elleni „spontán népmozgalom” mögött is ők álltak.
Akkor sem értettem, hogy miért baj az, ha megpróbáljuk visszaállítani a folyamszabályozások előtti állapotot, amikor nem szaladt le a folyók tavaszi víztömege, hanem eltárolódott hosszabb időre az ártereken. Miért rossz az, ha ezt most már szabályozottan oldjuk meg egy duzzasztómű segítségével? A nagymarosi gát megépítését nem a kommunisták találták ki, hanem csak leporoltak egy 1942-es koncepciót. Mindenesetre a „spontán népmozgalom” segítségével sikerült mérhetetlen anyagi veszteségeket okozni Magyarországnak és még tovább lökni a pusztulásba vezető úton, a mélyebb eladósodásba és elszegényedésbe. Akiben ezzel kapcsolatban még kételyek élnének, nézze meg ezt a videót.
A cikk témájához szolgáltat adalékokat a http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2985 cím alatti részletes beszámoló arról, hogy hány millió dollárt kaptak a Juscsenko párti szervezetek a hadjáratukhoz. Nem idézem a részleteket, aki kíváncsi rájuk, ott megtalálhatja. (A cikk elég hosszú. A kérdéses rész a vége felé van.) Most csak a mi „fiatal demokratáink” és az Otpor közötti párhuzamra szeretném felhívni a figyelmet az „Államcsínyekben” leírtak alapján. Kivisszük a fiúkat külföldre, mint Soros tette az Orbán bandával, aztán visszajönnek abban az indoktrinált hitben, hogy minden titkok ismerőivé váltak, mint a „Jó Világrend” mindentudó, beavatott papjai, a sem a politikai-történelmi helyzetet, sem a saját helyzetét nem ismerő és tapasztalatlan ember végtelen önteltségével és mesterségesen beszűkített látókörével. Ez a magyarázata a ma tapasztalt, teljes ellaposódásuknak. A szóvirágok elfogytak, egyébbel meg nem rendelkeztek. Mostanra olyanná váltak, mint egy üres mákgubó: emberi fogyasztásra alkalmas anyag már nincs bennük, de egy kis ópium még kinyerhető belőlük. Ezzel drogozhatják a rajongóikat még egy darabig. Ezért félnek is már. Legalábbis az okosabbja.
Félnek, mert már rájöttek, hogy átverték őket. Félnek, mert felismerték az ürességüket és az intelligensebbek remélhetően a kártékonyságukat is. Félnek továbbá a nyugati, vagy nem is tudom, hová való tartótisztjeiktől és a jobbja talán a lelkiismeretétől is. Ezért ülnek megkukulva az országgyűlésben, az Európa Parlamentben, és nézik bénán a qrcsányi-libajnai ámokfutást, amivel cinkosukká váltak. A szegénységi bizonyítvány és infantilizmus egyik csúcsa volt, amikor a „karizmatikus” Orbán két pofonnal akarta helyretenni a Gárdát és amikor kínjukban már a Maszop módszereit is vállalva mocskolják a Jobbikot. Mert vitatkozni nem tudnak. Érveik nincsenek. Jövőképük nincs. Most már ők is a „szakértelem” kártyánál tartanak, amit annak idején Horn játszott ki az MDF ellen. Emlékszünk még a maszopos „szakértelem” és szadeszes „szürkeállomány” frigyére? A „Jobbiknak nincs programja” – szajkózzák. Nekik van? Felmutatni sem tudnak semmit. Nyolc éve semmit sem tesznek az ország érdekében. Marad a gyalázkodás. Erkölcsileg is lenullázták magukat. Egyikük sem állt ki az „ellenfeleik” ellen és mellettük tüntető választóik érdekében. Még akkor sem mozdultak, mikor egy párt- és képviselő társukat verték össze a rend őrei, a „szolgálók és védők”. Annyira sem voltak képesek, mint néhány tisztességes jogász, akik magánemberként vállalták a megbotozott, megvakított, ok nélkül bebörtönzött embertársaik jogi védelmét. Ők még csak együttérzést sem mutattak irántuk. Ők csak finnyásan „elhatárolódtak”. „Alkotmányosságról” meg „törvényességről” nyafogtak, de nem álltak ki a törvénytelenségek ellen.
Vagy itt volt a sajóbábonyi eset. „Polgárháborús állapotokról” fecsegtek, de egyikük sem mert elmenni a helyszínre. Miért? Mire számíthatunk az ilyen „politikusoktól”, ha tényleg veszélyessé válik a helyzet? Bebújnak valami bombabiztos egérlukba? Vagy ennyire féltek az „ártatlan és szelíd” cigányoktól? Vagy attól féltek, hogy a valósággal szembesülve nem tarthatják tovább fenn a cigánybűnözéssel kapcsolatos hazug álláspontjukat és színt kell vallaniuk? Mert ők is hazudtak már számtalanszor, mint Gyurcsány. Orbánt akkor írtam le nullára, amikor még miniszterelnök korában egy országértékelő beszédében a képembe mondta, hogy „kiszabadultunk az adósságcsapdából”. Megdermedtem, amikor ezt a világrengető hülyeséget hallottam. Lehet, hogy ez elhiszi, amit mond? – kérdeztem magamtól. Ennyire buta volna? Ennyire nem ismeri, hogy milyen a mai világgazdaság? Az Új Világrend? Nem tudja, hogy az USA, az EU, mind benne van az adósságcsapdában, legfeljebb nem olyan mélyen, mint mi? Ez nagyobb hazugság volt, mint a „dübörög a gazdaság” és a „lendületben az ország”. Most már érzik a történelmi cunami kezdetét, amely nem csak végérvényesen ki fogja sodorni őket is a magyar közéletből, hanem utána még a lopott vagyonukkal is el kell majd számolniuk. Ezért titkosítanak lázasan, kéz a kézben, „testvéri egyetértésben” az un. „ellenfeleikkel”. Én inkább cinkosokat mondanék a kétpárti „politikai váltógazdaságnak” nevezett demokrácia-kabaré főszerepében.
Nem egészen illik ide, de hirtelen eszembe jutott a Fidesz egyik korrupt idiotizmusa. Emlékeznek, amikor terepjárókat vásároltak a mi pénzünkből, úgymond a zsebszerződések felderítésére? Hol akarták terepjárókkal keresni a zsebszerződéseket? Csak nem „erdőn-mezőn hűs ligeten”? Esetleg a „vadászmezőkön”? Mert – hála a kommunizmusnak – még aszfaltozott utak vezetnek minden faluba. Ehhez egyelőre még nem kellenek terepjárók. (Bár nem tudom, meddig, ha „nem lesz pénz” a karbantartásukra. Mert ez a szép kapitalista népgazdaságunk egyelőre még a kommunizmusban felhalmozott vagyon megmaradt töredékéből tengődik.) Terepjárók tehát voltak, de hallottak-e valaha arról, hogy egyetlen zsebszerződést is felderítettek volna? És hol lehetnek most azok a terepjárók? És mit gondolnak, mi lehetett az oka, hogy az ellenzékük nem háborodott föl ezen a műveleten és az újságok is szép csendben elmentek mellette? Csak egyet találhatnak!
Szerencsére az igazi fiatalságunk, akik agyát nem fertőzte sem Kádár, sem Soros, már túllépett rajtuk és remélhetőleg nem fog leragadni az ő erkölcsi és tudati szintjükön.
Adjon az Isten szebb jövőt!
Dohán Mihály
Nemzeti InternetFigyelő