Dicsőség Ukrajnának! – Egy luganszki lány véleménye a Németországba menekült ukránokról
Egy Németországban élő luganszki lánynak elege lett a tolmácsolásból. Az volt a dolga, hogy különböző rendezvényeken lefordítsa a németek számára az ukránok beszédeit, azonban elege lett az egészből és nem tolmácskodik tovább. Hogy miért? Az így foglalta össze:
„Köszönöm szépen, itthon maradok, nem fordítok semmit… Nagyon sajnálom, én magam is luganszki vagyok, megértem a helyzetet és sajnálom is őket, sajnálom a nőket…
Azonban amikor beindul a „Dicsőség Ukrajnának téma” és olyankor úgy dübörögnek, mint az elefántok, akkor inkább nem kell a pénz a munkámért, amit a tolmácsolásért kapok. Inkább itthon maradok, és csak a munkahelyemre megyek be dolgozni.
A véleményem változatlan, mert tudom, hogy ide csak a gazdagok jönnek, a szegények ezt nem tehetik meg, pedig nem akarnak harcolni, de pénzük nincs, így otthon kell maradniuk. A gazdagok viszont mind ide rohantak Németországba.
Naponta látom – mert egy benzinkúton dolgozom az autópályán -, milyen sok ukrán rendszámú autó közlekedik itt. A tulajdonosoknál nagy köteg pénz van, köztük dollár, hrivnya, rubel és euró is. Ezeket az embereket nem érdekli, mire költik a pénzüket.”
– mondta a lány az eredetileg a TikTok-on megjelent videójában.
Mind az, amit tőle megtudhatunk megerősíti sokak véleményét, hogy a jólétben élők mindent megvásárolnak Ukrajnában. A szabadságot, a menekülés jogát éppen úgy, mint az németországi autópálya mentén lévő benzinkutaknál a sört, a szendvicset vagy éppen a kólát. És mindig lesz rá pénzük. Az otthon maradt szegények meg pusztuljanak, vesszenek csak oda Zelenszkiért és bohócsipkás, kitartott színtársulatáért, melyet az USA és szövetségesei úgy rángatnak saját céljaik érdekében, mint a marionett bábukat.
És persze harcolnak… az utolsó ukránig.
Szépe Áron
Mementó 2006 emlékmű
