DÉLI ÁRAMLAT: EGY MEGOSZTÓ OROSZ PROJEKT AZ EU KELETI VÉGEIN, 4. RÉSZ

T E R R O R E L H Á R Í T Á S I K Ö Z P O N T

1101 Budapest, Zách u. 4.

Dr. Nógrádi György – Dr. Virág Attila

4. rész

Déli Áramlat: Egy megosztó orosz projekt az EU keleti végein

5. A játszma vége?

2013 szeptemberének végén az EU energiaminisztereinek vilniusi találkozóján Oettinger energiaügyi biztos arról beszélt, hogy a Déli Áramlat nem kap uniós támogatást, mivel a projekt nem szolgál közös európai érdekeket. Ennek értelmében a Déli Áramlat nem részesülhet gyorsított engedélyeztetésben, továbbá az EU pénzügyi támogatására sem számíthat.49
Az EB részéről 2013 decemberében továbbmentek és bejelentették, hogy a Déli Áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú megállapodások sértik az uniós jogot. Ennek értelmében az egyezményeket alapjaiban újra kell tárgyalni ahhoz, hogy azt Brüsszel elfogadhassa.

Marlene Holzner, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője kifejtette, hogy a III. energiacsomag értelmében nem teljesül a szétválasztás, valamint a harmadik feles hozzáférés elve. Ráadásul a megállapodás a gázszállítás árának meghatározásában döntő szerepet ad a

NIF: A vonalak közötti dőlt, fekete betűs részek az eredeti tanulmány oldalainak lábjegyzetei, melyeket össze kell néha olvasni, mert egyik oldalról a másikra folytatódnak! A tanulmány fő szövegét, meg a lábjegyzetek átugrásával kell összeolvasni!

45 A Gazprom Déli Áramlatért felelős vezetője, Leonyid Csugunov szerint Horvátországgal két okból nem született a tranzitra vonatkozó megállapodás. Egyrészt, mert Zágráb azt szerette volna elérni, hogy a vezeték úgy menjen át rajtuk, hogy az érkező földgázból nem vásárolnak, másrészt azért, mert a Gazprom nem akarta teljesen kizárni az osztrák csatlakozás lehetőségét. (Magyar Nemzet, 2012A.)
46 Ezzel Zoran Sztavreszki macedón miniszterelnök-helyettes szerint megnyílt annak a lehetősége is, hogy Koszovó és Montenegró között is létesüljön gázvezeték összeköttetés. (Energiainfó, 2013C.)
47 Leonyid Csugunov szerint ugyanis „túl alacsony volt az igény ezen [vagyis a déli] a vonalon, hiszen Dél-Olaszországnak csupán félmilliárd köbméter gázra lett volna szüksége évente, ami eltörpül a Déli Áramlat
tervezett 63 milliárd köbméteres éves kapacitásától. A cső ezen szakasza tehát gyakorlatilag üresen állt volna, így a beruházás nem térült volna meg.” (Magyar Nemzet, 2012A.)
48 Ennek ellenére Csugunov úgy látta, a piaci igények alakulásával később még dönthetnek a déli görög-olasz ág megépítéséről, mint ahogyan arról is, hogy a vezeték később a baumgarteni vezetékhez kapcsolódjon. Mindezt azonban a következő öt évben nem tartotta túl valószínűnek. (Index, 2012B.)
49 Oettinger szerint „a Déli Áramlat egy plusz, de nem nyújt számunkra új energiaforrást és nem növeli az Európai Unió gázpiacán a versenyt. (…) A Déli Áramlat ötlete keleti partnereinké. Nincs problémánk vele, de nem hisszük, hogy kifejezetten EU-prioritás lenne.” (Energiainfó, 2013.)

Gazpromnak, holott az uniós előírások szerint a vezeték független kezelőjének kellene javaslatot tennie az árra, amelyet pedig a szabályozó hatóságnak kellene jóváhagynia.
A Brüsszelben megfogalmazott bírálatok, valamint az orosz-ukrán ellentétek kiéleződése, különösen a Krím-félsziget hovatartozása körüli konfliktusok nagymértékben megosztották a Déli Áramlat projektben résztvevő kelet-közép- és délkelet-európai államokat.
Bulgáriában az ellenzéki Demokraták az Erős Bulgáriáért (DEB) felszólította a helyi kormányt, hogy ne támogassa a Déli Áramlat bulgáriai szakaszának kivitelezését, amíg a tenger alatti szakasz környezetvédelmi engedélyei el nem készülnek, valamint amíg nem ismert, milyen álláspontot képvisel a vezetékkel kapcsolatban az Európai Unió.
A projektben érintett Szlovénia részéről, Samo Omerzel fejlesztési miniszter elmondta, az orosz kezdeményezés ugyan az ország érdekeit is szolgálja, de csak úgy alakulhat ki a partnerség, ha az Európai Unió Harmadik Energiacsomagjához illeszkedik.
A fenntartásokkal szemben Szerbiában – Bulgária után – 2013. november 24-én hivatalosan is megkezdődött a Déli Áramlat gázvezeték szerbiai kiépítése. A belgrádi rendezvényen aláírták a gázvezeték szerbiai szakaszának kivitelezésével kapcsolatos szerződéseket és – az esemény fényét növelve – élőben kapcsolták az Újvidék közelében található Sajkásszentivánt, ahol a munkások összehegesztették a gázvezeték első két csövét.
A brüsszeli aggályok ellenére a vezeték ausztriai szakaszának megépítéséről is aláírták a szándéknyilatkozatot a Gazprom moszkvai székházában 2014. április végén. Ezzel úgy tűnt, hogy Olaszország helyett végül mégiscsak Ausztriában lehet a Déli Áramlat nyugati végpontja. Az OMV és a Gazprom közötti szerződést 2014 júniusában írták alá a felek Bécsben. (Gazprom, 2014.)
Nem sokkal ezt követően Magyarország miniszterelnöke egy Belgrádban tartott 2014. júliusi magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy továbbra is ki kell tartani a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének szándéka mellett. (MTI –Energiainfó, 2014C.) A nyilatkozat mellett a Magyar Országgyűlés 2014 októberében elfogadta azt a földgázellátási törvényhez beadott módosító indítványt, amely lényegében lehetővé tette volna, hogy Magyarország megkezdje a Déli Áramlat gázvezeték építését. Az ügyben egyébként az EB felvilágosítást kért. (MTI – Energiainfó, 2014D.) Ezzel párhuzamosan Szerbia az uniós fenntartások ellenére aláírta a Déli Áramlat szerbiai szakaszának megépítéséről szóló megállapodást 2014 júliusában, Belgrádban.
Ugyanakkor a projekt kivitelezésével kapcsolatos problémákat jelezte, illetve jelezhette volna Putyin egy 2014. május 24-i kijelentése. Az orosz elnök a világ legnagyobb hírügynökségeinek vezető munkatársaival tartott szentpétervári találkozón elmondta: „ha továbbra is lesznek problémák a Déli Áramlattal, és Brüsszel állandóan megakasztja a kerekeket ezzel a projekttel kapcsolatban, akkor más változatokat vizsgálunk meg olyan országokon keresztül, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak.” Ebben az esetben Brüsszel „kap még egy tranzitországot” tette hozzá az orosz elnök. (Energiainfó, 2014.)
Nem sokkal Putyin nyilatkozata után megakadtak az Európai Bizottság és Oroszország közötti tárgyalások a Déli Áramlat földgázvezetékről.50 2014 júniusában az Európai Unió arra kérte Bulgáriát, hogy függessze fel a Déli Áramlaton folyó munkálatokat, mert a beruházás ellentétes az uniós joggal. (MTI – Energiainfó, 2014A.) A bolgár kormányfő a kérésnek eleget téve utasítást adott a Déli Áramlat megvalósításának felfüggesztésére.51
Végül ez lehetett az a lépés, ami végérvényesen megakasztotta a Déli Áramlat projekt megvalósítását. Bulgária stratégiai pozícióban lévén, az Európai Unió kapujaként ugyanis megkerülhetetlennek bizonyult a projekt megvalósítása esetében.

Konklúzió
A Déli Áramlat projekt több mint fél évtizedes története során nem pusztán gazdasági, hanem komoly orosz biztonságpolitikai célok szolgálatában is állt. A grandiózus beruházás gondolati konstrukciója ugyanis ellátásbiztonsági alternatívát jelentve a kelet-közép- és délkelet-európai országok számára, csökkenthette más alternatív gázprojektek – így többek között a Nabucco vezeték – kivitelezésének célszerűségét, ezzel biztosítva Európa keleti felén az orosz gáz status quo fenntartását.

50 Günther Oettinger a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapnak elmondta, hogy a tárgyalási folyamat azért rekedt meg, mert „az oroszok nem akarják elfogadni az energiapiaci előírásainkat, és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elé akarják vinni az ügyet””, az ukrajnai válság pedig „”mindenre rátelepül.” „Akkor folytatjuk a tárgyalásokat, ha az orosz partnerek ismét betartják a nemzetközi jogi szokásokat, és az uniós jog energiára vonatkozó előírásaiból kiindulva konstruktív módon együttműködnek” – emelte ki a biztos. (MTI, 2014.)

51 Plamen Oresarszki bolgár miniszterelnök a döntést azt követően jelentette be, hogy vasárnap Szófiában amerikai szenátorokkal találkozott.

Az orosz állami vezetés és a Gazprom az évek során számos, a projekt jövője szempontjából előremutató tárgyalást bonyolított le kiemelten Ausztriával, Bulgáriával, Görögországgal, Horvátországgal, Magyarországgal, Olaszországgal, Romániával, Szerbiával és Szlovéniával. Közülük több állam közvetlenül is érdekelt volt a rivális Nabucco vezeték megvalósításában.
Az egyeztetések során a Déli Áramlat potenciális érintettjei rendre egymás ellenében is kénytelenek voltak taktikázni. Ilyen megosztottságnak számított a tervezett projekt európai végpontjai körüli bizonytalanság. A Bulgáriával folytatott tárgyalások során Szófia elbizonytalanodásakor rendre bukkantak fel közvetlen, illetve közvetett információk Románia projektbe való bevonásáról. Hasonlóan a vezeték tervezett nyugati végpontja is többször változott. Ez esetben Ausztria és Olaszország is felbukkant a Déli Áramlat „végállomásaként”.
A harmadik ilyen játszma a két európai tervezett végpont között zajlott. Bizonytalan volt, hogy merre húzódik majd a gázvezeték. Így volt szó szerb-horvát-szlovén, szerb-magyarszlovén és szerb-magyar-osztrák szakaszról is. Ez esetben az érdekeltek számára korán sem volt érdektelen, hogy pusztán leágazásként vagy tranzitországként vehetnek részt a beruházásban.
A projekt egyedüli biztos résztvevője az EU-n kívüli Szerbia volt, ahol azonban – talán nem véletlenül – az ottani cégben egyedüli módon a Gazprom 51 százalékos részesedést szerzett.
Izgalmas – a tanulmányban nem tárgyalt – játszmának számított az a dilemma is, hogy a Déli Áramlat vezeték északi vagy déli, Görögországon át vezető része lesz-e a várható szállítási kapacitások esetében meghatározó, illetve melyik ág valósulhat meg a jövőben.
Komoly viták zajlottak Törökországgal is a projektben való részvétel feltételeiről. Ezzel kapcsolatban a jövőre nézve izgalmas érdekütközések várhatók a Déli Áramlat utódjával a Török Áramlattal kapcsolatban is. De ez már egy későbbi elemzés tárgyául szolgálhat.
Forrásjegyzék
– DUNAI PÉTER (2008A): Állami üzlet lesz a Déli Áramlat magyar szakasza. Népszabadság, 2008. február 26.
– EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAPSZERZŐDÉS AZ OAO GAZPROM ÉS AZ MFB FEJLESZTÉSI BANK
ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÖTT (2009).
https://www.mfb.hu/dokumentumok,
Letöltve: 2009. szeptember 12.
– Energiainfó (2008A): OMV-Gazprom megállapodás a baumgarteni tározófejlesztésről.
2008. január 25. http://energiainfo.hu/cikk/omvgazprom_
megallapodas_a_baumgarteni_tarozofejlesztesrol.13857.html
Letöltve: 2012. szeptember 10.
– Energiainfó (2008B): Kanyargós Áramlat. 2008. október 22.
http://energiainfo.hu/cikk/kanyargos_aramlat.17407.html Letöltve: 2012. szeptember 10.
– Energiainfó (2009G): Bulgária felülvizsgálja az energiaprojekteket. 2009. szeptember
3. http://energiainfo.hu/cikk/bulgaria_felulvizsgalja_az_energiaprojekteket.19739.html
Letöltve: 2009. szeptember 3.
– Energiainfó (2009H): Szlovénia a Déli Áramlatban, Szlovákia gáztároló bővítésben. 2009. november 16.
http://energiainfo.hu/cikk/szlonevia_a_deli_aramlatban_szlovakia_gaztarolo_bovitesb
en.20286.html Letöltve: 2013. február 1.
– Energiainfó (2010): Új tagja lehet a Déli Áramlatnak, közeleg a Nabucco gázszerződés. 2010. március 9. http://energiainfo.hu Letöltve: 2010. március 9.
– Energiainfó (2013C): Újabb tagja lehet a Déli Áramlatnak. 2013. június 17.
http://energiainfo.hu/cikk/ujabb_tagja_lehet_a_deli_aramlatnak.30045.html
Letöltve: 2013. június 17.
– Energiainfó (2013): Kinek fontos a Déli Áramlat, kinek nem. 2013. szeptember 27.
http://energiainfo.hu/cikk/kinek_fontos_a_deli_aramlat_kinek_nem.30654.html
Letöltve: 2025. március 10
– Energiainfó (2014): A Déli Áramlattal fenyegetőzik Putyin. 2014. május 26.
– http://energiainfo.hu/cikk/a_deli_aramlattal_fenyegetozik_putyin.32074.html
Letöltve: 2015. március 10.
– Gazprom (2008A): Gazprom and ENI set up special purpose entity to implement South Stream project. 2008. január 18.
http://www.gazprom.com/press/news/2008/january/article88248/
Letöltve: 2008. január 18.
– Gazprom (2008B): Gazprom and OMV AG sign Cooperation Agreement. 2008.
január 25. http://www.gazprom.com/press/news/2008/january/article88240/
Letöltve: 2008. január 25.
– Gazprom (2008C): Gazprom delegation visits Serbia. 2008. február 25.
http://www.gazprom.com/press/news/2008/february/article88261/
Letöltve: 2013. január 31.
– Gazprom (2009F): Gazprom and Srbijagas sign Basic Cooperation Agreement in the framework of South Stream project implementation. 2009. május 15.
http://www.gazprom.com/press/news/2009/may/article64562/
Letöltve: 2013. január 31.
– Gazprom (2009G): Gazprom and DESFA sign Basic Cooperation Agreement in the framework of South Stream project implementation. 2009. május 15.
http://www.gazprom.com/press/news/2009/may/article64563/ Letöltve: 2013. január 31.
– Gazprom (2009H): Gazprom and Bulgarian Energy Holding sign Cooperation Agreement in the framework of South Stream project implementation. 2009. május 15.
http://www.gazprom.com/press/news/2009/may/article64564/
Letöltve: 2013. január 31.
– Gazprom (2009I): Gazprom and Srbijagas set up joint ventures for South Stream and Banatski Dvor UGS facility. 2009. október 20.
http://www.gazprom.com/press/news/2009/october/article69620/
Letöltve: 2013. február 1.
– Gazprom (2009J): Gazprom and Srbijagas Create South Stream Serbia AG Joint Venture. 2009. november 17.
http://www.gazprom.com/press/news/2009/november/article71282/
Letöltve: 2013. január 31.
– Gazprom (2010A): Gazprom and DESFA establish a Joint Venture South Stream. Greece S.A. 2010. június 7.
http://www.gazprom.com/press/news/2010/june/article99464/
Letöltve: 2013. január 31.
– Gazprom (2010C): Feasibility studies on Romanian section of South Stream to be prepared. 2010. október 13.
http://www.gazprom.com/press/news/2010/october/article104049/
Letöltve: 2010. október 13.
– Gazprom (2010D): Gazprom and Bulgarian Energy Holding EAD sign Shareholders’ Agreement and Articles of Association for joint project company South Stream. Bulgaria AD. 2010. november 13.
http://www.gazprom.com/press/news/2010/november/article105478/
Letöltve: 2013. január 31.
– Gazprom (2012B): Gazprom and Bulgaria sign protocol on South Stream project implementation. 2012. augusztus 27.
http://www.gazprom.com/press/news/2012/august/article142744/
Letöltve: 2013. február 15.
– Gazprom (2012G): Final investment decision approved for South Stream in Hungary.
2012. október 31. http://www.gazprom.com/press/news/2012/october/article147561/
Letöltve: 2013. február 14.
– Gazprom (2014): South Stream to be built in Austria in late 2016. 2014. június 24.
http://www.gazprom.com/press/news/2014/june/article194145/Letöltve: 2015 április 8.
– Gereben Ágnes (2011): A FÁK – tegnap, ma, holnap. Környezettanulmányok. Budapest, Unicus, 2011.
– Index (2012B): Gazprom: Mérföldes lépésekkel haladunk Magyarországon. 2012 november 12. http://index.hu/gazdasag/2012/11/12/gazprom/
Letöltve: 2013. február 14.
– Jutarnji List (2012): Plinacro i Gazprom dogovorili trasu Južnog toka kroz Hrvatsku:
Gradnja počinje 2015.! 2012. augusztus 20. http://www.jutarnji.hr/plinacro-i-gazpromdogovorili-
trasu-juznog-toka-kroz-hrvatsku/1048648/ Letöltve: 2012. augusztus 20.
– KIS TIBOR (2008A): Putyin elnöki hattyúdala: a Déli áramlat. Népszabadság, 2008 március 1.
– Kis Tibor – Nyilas, Gergely (2008): Szabad út a Déli Áramlatnak. Népszabadság, 2008. február 29.
– MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA (2008): Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történő tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttműködésről. Moszkva.
http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/76158007-7FE7-4669-BBF5-E0E505A3C9A9
/0/Magyaroroszgázvezetékmegállapodás0228.pdf
Letöltve: 2008. április 13.
– Magyar Nemzet (2012A): Déli Áramlat: ez már nem a szocializmus? 2012. november 12.
– MARNITZ István (2008A): Medvegyev Budapesten. Népszabadság, 2008. február 25.
– Marnitz ISTVÁN (2008B): Gázszállító lesz a Beszállítói Zrt. Népszabadság, 2008 március 18.
– Marnitz István (2009B): A Déli áramlat is csak álom? Népszabadság, 2009. október 22.
– MTI (2010A): Bulgária magasabb tranzitdíjat akar az orosz gázért. 2010. február 16.
http://index.hu/gazdasag/blog/2010/02/16/bulgaria_magasabb_tranzitdijat_akar_az_or
osz_gazert/ Letöltve: 2013. január 31.
– MTI (2010C): Oroszország és Ausztria megállapodott a Déli Áramlatról. 2010. április
24. http://www.origo.hu/gazdasag/20100424-oroszorszag-es-ausztria-alairta-a-deliaramlat-szerzodest.html Letöltve: 2013. február 1.
– MTI (2010E): Szófia és Moszkva megegyezett a Déli Áramlat tulajdoni viszonyairól. 2010. július 6.
http://www.mfor.hu/cikkek/Szofia_es_Moszkva_megegyezett_a_Deli_Aramlat_tulajd
oni_viszonyairol.html, Letöltve: 2013. január 31.
– MTI (2010F): Szófia és Moszkva megegyezett a Déli Áramlat projekt menetrendjéről.
2010. július 19. http://karpatinfo.net/gazdasag/2010/07/19/szofia-es-moszkvamegegyezett-
deli-aramlat-projekt-menetrendjerol Letöltve: 2013. január 31.
– MTI (2010G): Bosznia rácsatlakozna a Nabucco gázvezetékre. 2010. szeptember 7.
http://www.elemzeskozpont.hu/content/bosznia-r%C3%A1csatlakozna-nabuccog%
C3%A1zvezet%C3%A9kre-h%C3%A1tt%C3%A9r
Letöltve: 2013. február 1.
– MTI (2014): Megakadtak az uniós-orosz tárgyalások a Déli Áramlatról. 2014. június 1.
http://hvg.hu/gazdasag/20140601_Megakadtak_az_uniosorosz_targyalasok_a_DLetölt
ve: 2015. április 8.
– MTI – Energiainfó (2014A): Brüsszel a Déli áramlat építésének felfüggesztésére kérte Bulgáriát. 2014. június 4.
http://energiainfo.hu/cikk/brusszel_a_deli_aramlat_epitesenek_felfuggesztesere_kerte
_bulgariat.32129.htmlLetöltve: 2015. március 10.
– MTI – Energiainfó (2014C): Orbán kitart a Déli Áramlat mellett. 2014. július 2.
http://energiainfo.hu/cikk/orban_kitart_a_deli_aramlat_mellett.32241.htmlLetöltve:
2015. március 10.
– MTI – Energiainfó (2014D): Rogán: nekünk kell a Déli Áramlat! 2014. október 22.
http://energiainfo.hu/cikk/rogan_nekunk_kell_a_deli_aramlat.32683.htmlLetöltve:
2015. március 10.
– Népszabadság (2008B): Görögország csatlakozott a Déli Áramlathoz. 2008. április 29.
http://nol.hu/archivum/archiv-490281 Letöltve: 2008. április 29.
– Novinite.com (2008): Bulgaria Parliament Ratifies South Stream Gas Pipeline Agreement. 2008. július 25. http://www.novinite.com/view_news.php?id=95493
Letöltve: 2008. július 25.
– Nyilas Gergely (2007B): A Gazprom betárazna a magyar tározókból. Népszabadság, 2007. december 19.
– Origo (2011B): WikiLeaks: Politikai játékszernek használta Orbán az orosz gázvezetéket. 2011. szeptember 2. http://www.origo.hu/itthon/20110901-wikileaksdeli-aramlat-vezetek-es-orban-viktor.html Letöltve: 2011. szeptember 2.
– Reuters (2010): Gazprom invites Transgaz to join SouthStream. 2010. február 18.
http://uk.reuters.com/article/2010/02/18/romania-gazpromidUKLDE61H0QZ20100218
Letöltve: 2010. február 18.
– RG.ru (2008): „Южный поток” идет на север. 2008. március 6.
http://www.rg.ru/2008/03/06/veresh.html Letöltve: 2012. július 16.
– Stier Gábor (2012): Déli Áramlat nem, Paks igen? Magyar Nemzet, 2012. június 6.
– Szilágyi Imre (2011): Vlagyimir Putyin szlovéniai és szerbiai látogatása. MKItanulmányok 2011/9.
– Virág Attila (2014): Elgázolt szuverenitás, A “Nabucco vs. Déli Áramlat” vita magyarországi vizsgálata a nemzetállami szuverenitás, az európai integráció és az orosz birodalmi törekvések tükrében. Geopen Könyvkiadó, Budapest.
Vége a sorozatnak
A sorozatot szerkeszti Dr. Ing. Sebestyén – Teleki István
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!