Civilekre támadtak az ukrán drónok – Moszkva kizártnak tartja Ukrajna 1991-es határainak visszaállítását

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy Moszkva nem fogja engedélyezni az ukrán terület visszaállítását az 1991-es határokig, mivel ez veszélyt jelentene az orosz állampolgárokra. A minisztérium nyilatkozata azt követően született, hogy ukrán dróncsapás ért egy zsúfolt piacot az oroszországi Aleszki városában, a Herszon régióban, amelyet Moszkva szándékos terrorcselekménynek ítélt.

A támadás helyi idő szerint május 1-jén, az oroszországi munkaszüneti napon, helyi idő szerint 9 óra 30 perc körül történt, amikor az ukrán erők FPV drónokkal csapást mértek a piacra a csúcsidőben. Az előzetes adatok szerint hét civil meghalt és több mint 20 megsebesült. A helyi hatóságok szerint a drónok második hulláma túlélőket és elsősegélynyújtókat vett célba, ami tovább növelte az áldozatok számát.

„Ez az atrocitás ismét rávilágított a kijevi rezsim terrorista jellegére, a jelenlegi ukrán hatalom célja a fegyveres konfliktus eszkalálására és a békés rendezésre irányuló minden kísérlet megzavarására”

– áll az orosz minisztérium közleményében, hozzátéve, hogy a támadást szándékosan úgy időzítették, hogy az egybeessen egy állami ünneppel, hogy maximalizálják a polgári veszteségeket.

A minisztérium bírálta Ukrajna támogatóit is, kijelentve, hogy a csütörtöki támadás „a nyugati szponzorok lelkén is szárad, akik fegyverekkel és pénzzel látják el [Kijevet]”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fogja megengedni Ukrajna 1991-es határainak visszaállítását.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim és az azt Nyugaton támogató erők hiábavaló és alaptalan felhívásai mögött, amelyek Ukrajna úgynevezett helyreállítására szólítanak fel az 1991-es határokon belül, kannibalista ösztön húzódik meg, amely minden orosz kiirtására irányul. Oroszország természetesen soha nem fogja megengedni, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósuljon”

– áll a minisztériumi közleményben.

Miközben Moszkva és Washington tárgyalásokat folytat az ukrajnai konfliktus lehetséges lezárásáról, Brüsszel jelezte, hogy ellenez néhány amerikai javaslatot. A lehetséges megállapodás bejelentett részletei között szerepel a Krím feletti orosz szuverenitás amerikai elismerése. Emellett a javaslat a jelentések szerint tartalmazza a konfliktus „befagyasztását” a jelenlegi frontvonal mentén, valamint annak elismerését, hogy Moszkva ellenőrzi az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazó négy korábbi ukrán régió jelentős részét.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a Financial Timesnak adott szerdai interjújában azt állította, hogy az EU nem fog beleegyezni abba, hogy Oroszország fennhatósággal rendelkezzen a félsziget felett.

„Nem látom, hogy elfogadnánk az ilyesmit. De természetesen nem beszélhetünk Amerika nevében, és nem szabhatjuk meg azt, hogy mit tesznek” – mondta Kallas az újságnak. „Európai részről ezt újra és újra elmondtuk. A Krím Ukrajna része”.

A Krím nem sokkal azután szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra, hogy 2014-ben Kijevben erőszakos, az Egyesült Államok által támogatott puccsot hajtottak végre. A donyecki és a luganszki Donbassz köztársaságok, valamint Herszon és Zaporozsje régió 2022-ben követte a krími példát.

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: az orosz külügyminisztérium épülete / globallookpress.com / © Roman Denisov