Brüsszelben ismertették a tervet, hogyan fosztanák meg hazánkat az uniós elnökségtől

Az Európai Parlament hét frakciójából öt, együtt a testület többségét alkotó Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens(EFA) és a Baloldal (GUE/NGL) egy határozatot terjeszt csütörtökön az EU parlamentje elé, amelynek többségi elfogadása szinte biztosra vehető.

A határozat fel fogja szólítani az Európai Tanácsot, hogy az uniós szerződések biztosította

szankcionálási jogával élve fossza meg Magyarországot az EU rotációs elnökségének lehetőségétől.

Hazánk 2024 második felében töltené be az uniós féléves elnöki tisztségét. A tervről öt EP-képviselő közös sajtótájékoztatón számolt be szerdán délelőtt az EP brüsszeli épületében.

A holland EP-képviselő úgy vélte, Magyarország Putyin kezében van,

Orbán Viktor pedig a vétójog használatával befolyásolni tudja az EU külpolitikáját, Ukrajnát pedig blokkolni tudja,

így nehezen lehet az EU elnöke – főleg úgy, hogy elnökként „a saját agendáját tolná” – fogalmazott.

Sophie In ‘t Veld, a Renew Europe képviselőcsoport holland EP-képviselője közölte: az öt frakció egyetértett abban, hogy

a 13 év türelmi idő nem hozott eredményt, nincs őszinte együttműködés Magyarország részéről,

jelenleg a „Godot-ra várunk”, ezért azt szeretnék, ha Orbán kihagyná az elnökséget. Mint fogalmazott, Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos megtévesztően nyilatkozott nemrég, amikor azt mondta: közel a megegyezés Magyarországgal az uniós pénzek ügyében, ugyanis az Európai Bizottság nem tárgyalhat erről, csak értékelheti azt, hogy Magyarország a jogállamisági feltételeknek eleget tesz-e – „Ez a jogállamiságról szól ugyanis, nem a költségvetési feltételekről” – tette hozzá.

A liberális képviselőnő hangsúlyozta: a magyar elnökségről a Tanácsnak egy erős határozatot kell hoznia, ugyanis Orbán a Tanácsban tudja érvényesíteni akaratát, ezért ott kell megakadályozni ezt.

„Meg kell fosztanunk a publicitástól a magyar elnökséget,

ehelyett azoknak kellene nyilvánosságot biztosítanunk, akiket Magyarországon elhallgattatnak, újságíróknak, tudósoknak, ngo-knak és egyebeknek” – tette hozzá.

Malin Björk, a Baloldal frakció svéd EP-képviselője jelezte: az EP-küldöttség tagjaiként sokuk személyesen járt Magyarországon, beszéltek magyar emberekkel, tudják, mi a valóság, a baj tehát a demokrácia hiánya.

A baloldali képviselő szerint most az Európai Parlamentnek kell határozottan jeleznie, hogy „elefánt van a porcelánboltban”, az EU nem engedheti meg, hogy Magyarország a soros elnöke legyen, amíg nem tesz eleget a jogállamisági követelményeknek,

„nem demokratikus állam nem lehet EU-elnök”.

„Az egész EU-t gyengítené a magyar elnökség”, mert Orbán és Putyin kapcsolata kellemetlen az EU számára, így meg kell fosztani  az elnökségtől – zárta mondandóját Björk.

Gwendoline Delbos-Corfield francia EP-képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjától leszögezte: Magyarország nem igazi demokrácia, csupán egy választási demokrácia – ezt több think tank és nemzetközi szervezet is megállapította már. „2011 óta jelzi a bajokat, figyelmezteti az EU Magyarországot.

Lehet-e az EU-nak olyan elnöke, amely 12 éve nem reagál érdemben az uniós kritikákra?”

– tette fel a költői kérdést a képviselő.

Delbos-Corfield szerint a 7-es cikkely szerinti eljárás nagyon fontos intézmény, és az uniós szerződések lehetőséget adnak a Tanács számára is a renitens államok megrendszabályozására. A Parlament erre kéri most a Tanácsot, az erről szóló határozatot az öt frakció támogatni fogja. Kitért ugyanakkor arra is, nem értett egyet azokkal az aggályokkal, miszerint nem szabad foglalkozni a soros elnökség megvonásának kérdésével, mondván, ezt „le kell nyelni”,  az „elnökségi ciklusban amúgy sem történik semmi”. A Magyarországról a Tavares- és a Sargentini-jelentés után készített újabb jelentést jegyző Delbos-Corfield indoklása szerint azért is fontos kérdés hazánk 2024-es soros elnöksége, mert 2024 második félévében vennék át hivatalukat az EP-választás után az új képviselők, akik az új Bizottságot is megválasztják majd.

További adalék, hogy addig szerinte

nem ér véget az orosz-ukrán háború, amivel „kapcsolatban a magyar kormánynak igen hangos álláspontja van, s nem mindegy, mit képvisel az uniós elnökség az ügyben”.

Vagyis a fegyverszünetet és békekötést szorgalmazó polgári kabinet az ő megítélése szerint már csak emiatt sem lenne méltó a soros elnökség ellátására.

Isabel Wiseler-Lima luxemburgi EP-képviselő, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjának képviseletében hasonló szellemben nyilatkozott: a szerződések által biztosított 7-es cikkely szerinti eljárás felhatalmazza a Tanácsot, hogy büntetőintézkedéseket hozzon tagállamok ellen, ezért az EP ennek fényében kéri erre Magyarország esetében.

„A Tanácsnak döntenie kell, ez egy nagyon nehéz döntés lesz, de az EU tekintélye múlik rajta”

– fogalmazott az EPP képviselőnője.

Maráczi Tamás – Mandiner

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!