Befagyasztott EU pénzről és a Kállay kettősről

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Mind Brüsszelben, mind Moszkvában megkülönböztetett figyelemmel kísérik az Orbán kormány Európai Unióval és Oroszországgal kapcsolatos politikáját. Míg Brüsszel engedelmességre akarja kényszeríteni Magyarországot a nyugati szövetség Oroszország ellen folytatott politikája iránt, a Kreml egyenjogú partnerként viszonyul hazánkhoz, és tiszteli szuverenitását, melyet a pótlólagos gázszállítási igények kielégítésével is alátámaszt.

Noha Brüsszel, a nyilvánosság előtt ahhoz a feltételhez köti a visszatartott 7,5 milliárd euró folyósítását, hogy demokratikus intézményeink úgy működjenek, ahogyan ő azt elvárja, a nem látható tét ennél lényegesen nagyobb. Az EU Bizottsága azt akarja, hogy a magyar kormány hagyjon fel keletinyitás-politikájával, és ne vétózza meg az orosz energiahordozókkal kapcsolatos szankciókat, sem az úgynevezett ársapkát. Brüsszelt erre biztatják Washingtonból, és Brüsszel – szolgai módon – eleget is tesz neki.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn tudatta, hogy „nyomon kísérik” az ügyet. Moszkva viszonyulása hozzánk nyilván azon múlik, hogy a magyar kormány ellenségesen viszonyul-e Oroszországhoz, vagy, ha nem is barátságosan, legalább igyekezzen semleges magatartást tanúsítani a körülményekhez képest. “Minden attól függ, hogy ezek a változások de facto hogyan alakulnak” – mondta az orosz szóvivő.

Míg Brüsszel az elé a választás elé igyekszik állítani Magyarországot, hogy pénz vagy jó viszony Oroszországgal, Moszkva eddig nem kötötte politikai feltételhez az orosz gáz és olaj szállítását. Bizonyíték rá, hogy bár az EU tagállamaként Magyarország is szerepel az Oroszországgal szemben barátságtalan országok orosz listáján, mégsem zárták el a csapot. Nem zárták el, mert tárgyalni sem voltunk hajlandóak az orosz gázzal és olajjal kapcsolatos EU szankciókról. Igaz, rubelben kell fizetnünk a gázért. A Kreml világosan látja, mit jelent egy olyan kis ország lavírozása a világpolitika viharos tengerén, amely egyszerre kiszolgáltatott NATO és EU szövetségeseinek, és az orosz gáznak. Moszkva nem csak egyszerűen megértő hazánk nyugati elkötelezettsége iránt, hanem egyenesen méltányolja is a kormány „Kállay kettősként” emlegetett egyensúly politikáját.

Mindössze tíz napja, hogy Jevgenyij Sztaniszlavov, az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete a Magyar Békekörben tartott előadás-beszélgetésén kijelentette: „Magyarország felelősségteljes álláspontot képvisel az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, jól érti a helyzetet, beleértve a kárpátaljai magyar és más kisebbségek helyzetét is, és nem önt olajt a tűzre”. És ami számunkra különösen fontos, azt mondta, hogy „Magyarország energetikai biztonsága szavatolt a jelenlegi körülmények között.”

A „jelenlegi körülmények” azonban megváltozhatnak, a szerint, hogy az Orbán-kormány merre lép. A pénzt választja-e, vagy a jó viszonyt Oroszországgal. Nyilván mindkettőt szeretné, kérdés, hogy van-e rá mód. Ha ugyanis olyan engedményt tesz az EU-pénzért, amivel Oroszországnak árt, Nyugat-Európáéhoz hasonló gondokkal találhatjuk szembe magunkat. Lehet, hogy még azoknál is nagyobbakkal, hiszen függőségünk az orosz gáztól sokkal nagyobb, mint az övék: 80 százalékos.

A lecke fel van adva. Kérdéses, vajon a „Kállay kettőssel” választ lehet-e adni rá?

 

Budapest, Brüsszel, Moszkva, 2022. szeptember 9. hétfő (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook hozzászólások
%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás