Az Európai Unióban nem sikerült legyőzni a háborúpártiakat, bár pozíciójuk meggyengült

Előreláthatólag Ursula von der Leyen háborúpárti politikus marad az Európai Unió Bizottságának élén, mivel az európaparlamenti választásokból azok a pártok kerültek ki győztesen, amelyek az Oroszországgal szemben követett eddigi oroszellenes politika hívei – értékelte a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.

Az előzetes választási eredmény ismeretében az Európai Parlament politikáját a következő öt évben is a von der Leyent támogató kereszténydemokrata, centrista és szocialista-szociáldemokrata erők határozzák majd meg. A Zöldek visszaszorultak.

Az Európai Néppárt (EPP) vezetője, Manfred Weber arra szólított fel, hogy támogassák von der Leyen további öt évre szóló elnöki mandátumát.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök békepolitikáját több ország választási eredménye alátámasztotta ugyan, de átütő eredményt, nevezetesen a brüsszeli vezetés leváltását, és Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának felfüggesztését nem sikerült elérnie. Az oroszellenes szankciók feloldása sem kerül napirendre. A Fidesz-KDNP 8 százalékkal kevesebb szavazatot kapott, mint 2019-ben.

A magyar kormánynak számolnia kell azzal, hogy társadalompolitikája és urambátyám kliens politikája miatt szavazóinak egy része a háborúpárti ellenzékhez vándorolt, s ezzel nagyobb lehetőség nyílt a belpolitika külföldi befolyásolásának erősödésére.

Összességében Európa-szerte megerősödtek azok a jobboldali erők, amelyek elutasítják ugyan a fegyveres konfrontációt Oroszországgal, de Ukrajna támogatásával kapcsolatban eltérő nézeteket vallanak, megosztottságuk pedig a háborúpárti erők malmára hajtja a vizet.

Az európaparlamenti választás eredménye megingatta az EU tengelyét képező Franciaország és Németország kormányának helyzetét.

Franciaországban, előzetes számítások szerint 31,5 százalékot szerzett a háborút ellenző Nemzeti Tömörülés Macron elnök Újjászületés pártjának 15 százalékával szemben. A háborúpártiságával elhíresült francia elnök ezért úgy döntött, hogy előrehozott választásokat ír ki, és feloszlatta a nemzetgyűlést. A kétfordulós választást június 30-ra és július 7-re tűzte ki.

Németországban az Olaf Scholz kancellárt támogató szociáldemokrata-zöldpárti koalíció helyzete rendült meg a CDU-CSU 30 százalék körüli, és a radikális jobboldali AFD 16 százalékos eredménye miatt. Az SPD és a zöldek kb. 26 százalékot értek el. Noha a német választási eredmény alapján alapvető változás nem várható Berlin Oroszországgal szemben követett politikájában, és Scholz minden bizonnyal támogatni fogja Ursula von der Leyen maradását az EU Bizottság élén, a német nemzeti kurzus megerősödését nem hagyhatja majd figyelmen kívül a kancellár.

Felemás viszonyulást tükröz a háború és béke kérdéséhez az olasz EP választási eredmény. Az exitpoll szerint Giorgia Meloni 25-30 százalékra erősödött kormányzó pártja elutasítja ugyan a NATO közvetlen katonai beavatkozását Oroszország ellen, és nem akarja hagyni, hogy Itáliát belerántsák egy oroszellenes hadjáratba, Ukrajna katonai és anyagi támogatásával viszont egyetért.

 

Brüsszel, 2024. június 10, hétfő (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

Kiemelt kép forrása: paymentsjournal.com