Áttörés 2006 őszi áldozatok kártérítési ügyeiben

Peren kívül közel kilencmilliós kártérítés tizenkét meghurcoltnak

Tizenkét 2006 őszi áldozattal egyezett meg peren kívül a rendőrség a napokban: tízzel teljes körűen, kettővel részlegesen. A károsultak így összesen közel kilencmillió forint nem vagyoni kártérítést kapnak, köztük a Kárpátia együttes dobosa is, akit egy sörözőben vertek össze 2006. október 23-án.

Peren kívüli egyezséget kötött a napokban a Készenléti Rendőrség a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt (ezen ügyekben képviselőként eljárt Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője) tizenkét károsulttal, akiket 2006 őszén a tömeges rendőri brutalitások során jogtalanul fogtak el és bántalmaztak tüntetések helyszínein vagy azok környékén. A Készenléti Rendőrség (akkori nevén Rendészeti Biztonsági Szolgálat, röviden Rebisz) közel két év és több tárgyalási forduló után jutott oda, hogy elismerje felelősségét, sajnálkozását fejezze ki a jogsértések miatt és a peren kívüli megegyezés alapján összesen közel nyolcmillió forintot fizessen majd a tíz áldozatnak fejenként 650 és 975 ezer forint közötti összeget. További két, súlyos sérüléseket eredményező módon bántalmazott áldozattal pedig részegyezséget kötött a rendőrség, ennek keretében fejenként négyszázezer forint nem vagyoni kártérítést kapnak, az ezt jelentősen meghaladó további követeléseiket bírósági úton érvényesítik. A 12 esetből tíz jogsértés 2006. szeptemberében történt. Tipikus „levadászások” voltak: a közös jellemző, hogy vétlen, a tüntetéseken részt sem vett járókelők vagy rendbontást el nem követő fiatalok estek áldozatul a hatósági önkénynek: ketten a Magyar Rádió környékén, öten a Nyugati téren kerültek bele a rendőrség darálójába. Többeket meg is vertek a bilincselés előtt (és után), majd napokat töltöttek a rendőrségi fogdán, és előzetes letartóztatásban. A bevett gyakorlat szerint garázdaság és csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak címén indítottak ellenük büntetőeljárásokat, amelyeket utóbb mindegyikükkel szemben megszüntettek. 11 napig tartó előzetes letartóztatás miatt közülük ketten, Darnay János és Fodor Gábor már korábban 1,7, illetve 2,2 millió forintos kártalanítást harcoltak ki perben szintén a Nemzeti Jogvédő Szolgálat segítségével a magyar államtól. Kártalanítás az ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött időért jár, kártérítést pedig az elszenvedett sérülések, személyes szabadság megsértése vagy a megalázó bánásmód miatt követelhetnek az áldozatok.

Két, most peren kívüli kártérítéssel rendezett durva jogsértés pedig 2006. október 23-án történt. Bankó Attila, a Kárpátia együttes dobosa és egy barátja a Rákóczi út egyik kávézójában ültek este 11 óra körül, amikor azonosítójelvény nélküli, símaszkos rendőrök rontottak a helyiségbe. Egyikük észrevéve a zenészt azt kiáltotta: „Itt a Kárpátia!”, erre az összes rendőr odarohant, és elkezdték ütni -verni a sértetteket tonfával, illetve rugdosták őket. Közben becsmérlő kifejezéseket üvöltöttek: „Kárpátia ?, Kárpátia ? Mi !?”, illetve „Miattad nem voltam otthon három hete, te köcsög!”. Miután észrevették, hogy a kávézóban biztonsági kamera van, illetve egy vendég felvételt készít sietve elmenekültek. Ez a cselekmény kimerítette a Btk. 174/B. § (1) bekezdésében ütköző, és a b) illetve e) pontja szerint minősülő nemzeti, etnikai, faji, és vallási csoport tagja elleni erőszak bűntettét is, mivel a Kárpátia együttes jelképének minősülő pólót viselte a dobos, amelyen az ősi magyar totemállat, a turulmadár látható. A Kárpátia zenekar markánsan szimbolizálja a magukat magyarnak vallók, magyar értékekhez kötődő emberek gondolkodását. A bűncselekményt közvetlenül megelőző körülmények arra utalnak, hogy az áldozatokat kifejezetten magyarságuk miatt bántalmazták. Az ügyészség ezzel nem értett egyet, illetve – mint a legtöbb hasonló esetben – nem tudta beazonosítani az elkövetőket, csak annyit állapított meg, hogy azok a Készenléti Rendőrség soraiból kerültek ki. Ahol pedig vádat emelt az ügyészség a mostani egyezségekkel érintett ügyekben ott a bíróságok egy esetben sem tudták a bűncselekményet elkövető rendőröket felelősségre vonni. Emellett pedig ismert, hogy a tömeges rendőri erőszakért felelős rendőrségi vezetők közül egyetlen egyet sem marasztaltak el többek – köztük a Nemzeti Jogvédő Alapítvány – feljelentése ellenére.

A rendőrséggel kötött peren kívüli megegyezések közel három évnyi megfeszített jogvédő munka eredményei, amelyhez nagyban hozzájárultak a hasonló ügyekben a rendőrséget elmarasztaló bírósági ítéletek is, amelyek a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei által vitt perekben születtek. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt áldozatoknak eddig öt kártérítési és hat kártalanítási ügye zárult le jogerősen, döntő többségükben a teljes követelt összeget megítélte nekik a bíróság, több esetben a korábbi bírói gyakorlat mértékeit messze meghaladó kárösszegekkel. nja.hu

A peren kívüli tárgyalások folyamatáról itt találhatók részletek.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat folyamatosan szorgalmazta az 2006 őszi kárügyek egyezséggel történő lezárását, de ezt támogatta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is, aki közvetítést ajánlott fel. Mindezek hatására a végre a felelős rendőri szervek 2008. őszétől érdemi hajlandóságot mutattak a peren kívüli rendezésre, részegyezség keretében fizettek ötmilliós kártérítést a fél szeme világát elvesztő Csorba Attila részére, akit Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat elnöke képvisel, illetve idén júniusban a Készenléti Rendőrség nyolcmillió forint nem vagyoni kárítést fizetett perbeli egyezség keretében egy gumilövedék miatt maradandó agykárosodást szenvedett vidéki tanárnak, akit Pflanzner László, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje képviselt.

Az Országos Rendőr-főkapitányság is közbenjárt az egyezségi tárgyalások előmozdításáért.

A Készenléti Rendőrség sem ismert el azonban minden jogsértést, illetve több kárügyben nem elfogadható mértékű kártérítést ajánlott fel, ezért ezekben nem jött létre egyezség, itt a bíróságok döntenek majd.

A nemzeti jogvédőknél még több mint húsz személy rendezetlen 2006 őszi kártérítési ügye van, emlékezetes, hogy 2006 szeptemberben és októberben több száz ember szenvedett leki és testi sérüléseket a tömeges rendőri erőszak miatt, illetve vált önkényes fogvatartás áldozatává. Sajnálatos, hogy az országos rendőr-főkapitány ígérete, az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának ajánlása és a bírósági döntések ellenére a többi rendőri szerv (többek között a Budapesti Rendőr-főkapitányság) nem hajlandó egyezségre 2006 őszi ügyekben például a meghurcoltak bűnügyi őrizete miatti előterjesztett kárügyekben, és így elkerülhetetlenné válnak a perek, amelyek következtében az egyébként megalapozottsággal bíró és a bírói gyakorlat mértékéhez igazodó kárigényeket érvényesítő ügyek befejeztével a költségvetési kiadások jelentősen megemelkednek. Egyúttal mindez rendkívüli szenvedéssel is jár az áldozatok részére is, akik a jogsértések terheit már úgyis régóta hordozzák és ismeretes, hogy az ilyen típusú perekben komoly lelki terheléssel jár az elszenvedett sérelmek boncolgatása, az ezzel kapcsolatos életminőség változás bizonyítása. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat továbbra is mindent megtesz az áldozatok jóvátételhez juttatása és a felelősök felelősségre vonása érdekében, ennek jegyében is folytatja tovább jogvédő munkáját. Emellett továbbra is folyik a civilek védelme: a 2006 őszi ügyekben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei által védett 70 személyből közel 50-el szemben megszüntették a sokszor megalapozottan koncepciósnak nevezhető büntető-, illetve szabálysértési eljárásokat, illetve felmentettek, köztük Szupernagyit és Gőbl Györgyöt.

NJSZ hír, 2009. augusztus 11. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.nja.hu

Nemzeti Hírháló