Amerikai utasításra a szakadár Koszovó tartomány elhalasztja a szerbek elleni fellépést

A szakadár szerbiai Koszovó tartomány hatóságai vasárnap késő este bejelentették, hogy szeptember 1-jéig elhalasztják a szerb rendszámtáblákra és személyazonosító okmányokra vonatkozó tilalom bevezetését.

Az amerikai nagykövet sürgette Pristinát, hogy ezt tegye, mivel a koszovói rendőrségnek nevezett fegyveresek a helyi szerbek által emelt útakadályokkal és az összecsapások megelőzésére kirendelt NATO-békefenntartókkal találták szembe magukat.

A halasztást Albin Kurti miniszterelnök kormányának követelése kísérte, hogy a szerbek szüntessék meg a barikádokat – közölte a pristinai Dukagjini televízió, amely szerint Kurti döntése Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok koszovói nagykövete kérését követte.

Az intézkedések elhalasztására a természetével kapcsolatos “félretájékoztatás és félreértések” miatt van szükség – idézte a csatorna Jeffrey Hovenier szavait.

Az Egyesült Államok csak a végrehajtás elhalasztását kérte, nem pedig annak törlését – tette hozzá.

A szakadár tartomány északi részén a szerbek a nap folyamán útakadályokat állítottak fel és megkongatták a vészharangokat, miután a Pristina fennhatósága alá tartozó, erősen felfegyverzett különleges rendőrök átvették az ellenőrzést két Szerbiával közös közigazgatási átkelőhelyen. Kurti kormánya kitartott amellett, hogy a tartomány egész területén a “törvény és rend” bevezetése nevében megkezdik a szerb rendszámmal és más okmányokkal rendelkező járművek kitiltását.

Mind a helyi szerbek, mind Belgrád tiltakozott, rámutatva, hogy Pristina többször is elmulasztotta a szerbek polgári és emberi jogainak tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeit.

Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy a szerbek “nem tűrnek több atrocitást”, és “győzelmet” ígért, ha az albán kormány továbbra is “üldözi, zaklatja és megöli a szerbeket”.

Kurti kormánya válaszul azzal vádolta meg Vučićot, hogy ő az illegális útlezárások kitervelője, amelynek célja a “demokratikus és progresszív” Koszovó aláásása. Vjosa Osmani elnök kabinetfőnöke azt is állította, hogy Belgrád Oroszország megbízottjaként jár el.

Meg nem erősített és gyakran egymásnak ellentmondó jelentések közepette, amelyek szerint fegyveres albánok gyülekeztek a szerb lakosú városok előtt, és lövöldözések során civilek sérültek meg, a NATO békefenntartó helyi erői és a KFOR bejelentette, hogy “készen áll a beavatkozásra, ha a stabilitás veszélybe kerül”.

Oroszország eközben azzal vádolta Pristinát, hogy a NATO Szerbia ellen irányuló törekvésének részeként szándékosan eszkalálta a helyzetet.

Felszólította Koszovót, valamint amerikai és uniós támogatóit, hogy “hagyjanak fel a provokációkkal és tartsák tiszteletben a szerbek jogait” – mondta vasárnap Maria Zaharova külügyminisztériumi szóvivő.

Vučić vasárnap este a szerb vezérkar főhadiszállásáról tárgyalt a KFOR vezetésével. Miután nem sokkal éjfél előtt kilépett az épületből, újságíróknak azt mondta, hogy optimista a békés rendezéssel kapcsolatban.

“Remélem, hogy holnapra de-eszkalálódik a helyzet, és a következő napokban sikerül megoldást találnunk” – mondta Vučić, hozzátéve, hogy a KFOR parancsnoka Kosovska Mitrovica helyi hatóságaival tárgyalásokat fog folytatni az útakadályok lebontásáról.

“Az elkövetkező hetekben és hónapokban az eddigi legnehezebb politikai harc előtt állunk, ezért köszönöm mindenkinek a visszafogottságot, leginkább a koszovói szerbeknek” – mondta Vučić.

“Nem lesz megadás, és Szerbia győzni fog”.

A NATO 1999-ben foglalta el Koszovót, miután 78 napig tartó légi háborút folytatott az akkori Jugoszlávia ellen. A tartomány 2008-ban nyugati támogatással kikiáltotta függetlenségét. Míg az Egyesült Államok és a legtöbb szövetségese elismerte azt, Szerbia, Oroszország, Kína és általában az ENSZ nem.

Orosz HírekKiemelt kép: Vedat Xhymshiti/ZUMAPRESS.com/Global Look Press 

Kapcsolódó:

Amerikai beavatkozással magyarázta a koszovói válság okát a politológus