Álom hava – medicina a Beteg Szív Országának 2/3

Doma-Mikó István, a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) Tokióban élő tudósítója, újságíró, többszörösen kitüntetett Királyi Udvari Festőművész, az Inter Japán Magazin főszerkesztője minden lehetőséget igyekszik megragadni, hogy nemzetünk értékeit, hagyományait, történelmét kutatva minél több ismeretet adjon olvasóinknak. Mostani, három részes elemzése egy olyan vállalkozás megismertetését szolgálja, mely a magyarság történetét egy játékfilmen keresztül igyekszik bemutatni nagyon jelentős sorskérdéseket feszegetve. (NIF)

Történelmi magyar film, ahogy a rendező megálmodta

A három király

Az alkotó, a színészi gárda és a technikai stáb harmonikus összhangja hozta létre az Álom hava című történelmi film első harmadát. Az igényes író-rendező Bicskei Zoltán szuggesztív jelenetei jelentős művet ígérnek. A néző feledi a kamerát, mikrofont, nem díszleteket és színészeket lát, inkább magát érzi a történések közepében. A film kaleidoszkópként hozza felszínre az érzelmeket: együttérzést, szánalmat, kétségbeesést, haragot, fájdalmat és végül REMÉNYT! Az író-rendező visszaadja a hitünket. Lám, a világ vakulása ellenére is lehet és kell magyar történelmi filmet készíteni!

Történelemformáló királyaink, ősi titkok örökösei gigantikus aurával rendelkeztek és olyan rendkívüli képességekkel, amelyeket a jelenkor beavatatlan embere nem ismerhet, fel sem foghat. Szomorú és egyben elgondolkodtató, hogy a maga szintjén mégis mindent megmagyaráz. Úgy véli, megoldja a kérdést, ha az uralkodók racionálisan nem értelmezhető tetteit mítoszoknak, misztifikált meséknek, ködös mendemondáknak minősíti. Ám a számára idegen és ismeretlen jelenségek, karizmatikus megnyilvánulások nem ismerete, meg nem értése, tagadása vagy elhomályosítása, nem változtat azok létezésén.

Deák három királyunk szellemét megidézte

Az Álom hava meghatározó jeleneteiben a kétségek között vergődő Deáknak (Szilágyi Nándor) a Szent István korabeli templom romjai között látomásként megjelenik a magyarság sorsát meghatározó három királyunk. Mátyás, László és Attila király kinyilvánításai és üzenetei akár a jelenkornak is szólhatnak. Mátyás  a hiányzó szellemi boltozatot kéri, László a tetteket, Attila király az időtlen arché tudását mutatja fel.

      Deák és látomása, Mátyás király                   Attila király szerepében Papp Lajos    

Mátyás király (Csendes László) kétkedve fogadja Deák dicséretét. Uralkodását, területhódításait kudarcnak érzi, mert csak ideig-óráig volt képes egységet teremteni. A „keresztény” Európáról is lesújtó véleménye van, s a magyaros panaszáradat haragra gerjeszti. Gőggel, tunyasággal vádolja az utódokat. Állhatatos, pusztíthatatlan szívek születésében látja a megoldást: „Álljon össze mindahány lelkes ember és emeljön a haza fölé új boltozatot!”

László király (Mercs János) sikertelennek tartja életét, amit inkább a mennyek világának, mintsem a földi uralkodásnak szentelt. A újjáteremtést csodától várja, miközben Istennek ajánlott országáért aggódik: „Isten nevét hazugok kongatják, a segítség igéje lobog a fosztogatók ajkán, szívet mérgezők vallanak szeretetről!”

Attila király (Papp Lajos) a haza és a nép sanyarú sorsáért a panaszkodókat vádolja, akik hagyták rabságba hajtani magukat, rablóhordáknak hódolnak és marakodnak egy „marék kölesért”. Ő inkább az emberi szívekből várja a megújulást.

Az Attila-jelenet egy részétJovan Milinovújvidéki szerb operatőr zseniális látószöggel, a professzor mögül, az ódon falak magasságából veszi.  „Ami soron van: lebírhatatlan. És méges meg kő bírni! … De nem féregként!  Amit megtehetsz: tanítsd meg népünket erőben várni. Magyari módon: Igazságban. Mozdíthatatlanul.”

Deák és Attila király jelenete felülnézetből

Doma-Mikó István 

 Folytatjuk…Nemzeti InternetFigyelő