A történelmi Magyarország bemutatása

Beszélgetés Stoffán György tulajdonos-főszerkesztővel

– A Julianus Útikönyvek és füzetek mára Európában is ismert és megkedvelt kiadványok. Hogyan sikerült ezt elérni?

–  Először is bíztam a „vállalkozásban”, amikor elkezdtük. Sokan ostobaságnak tartották, hiszen ezernyi cég foglalkozik mindenféle térképek és útikalauzok kiadásával. Valami azonban hiányzik belőlük: a nemzet iránti elkötelezettség, alázat, a történelem iránti hűség. A mai vállalkozó arra törekszik, hogy neki hozzon hasznot az, amit tesz. Nos, ez nem róható fel senkinek, de minden célt úgy kell megvalósítani, főként, ha a Haza és a Nemzet ügyét szolgáljuk, hogy minden résztvevő nyerjen ugyan valami keveset, de a kitűzött cél legyen az irányadó. Korcs lélekre vall, ha bárki csak és kifejezetten a bevételét tartja szem előtt. A nemzet, a történelem, a haza nem határozható meg piaci értékben. Én őseimtől azt tanultam, hogy a Haza megköveteli tőlünk mindazt, amire képességünk van. Én már nem tudok templomokat építeni, kolostorokat fenntartani, iskolákat finanszírozni, mint őseim tették. Keresnem kellett valami más, de nem kevesebb értékkel bíró szolgálatot. Ez lett a Julianus és immár a Johannes Holler Reisebücher sorozat…
– Mi az Önök titka?

–   A mi kiadványaink értékmentőek egy olyan világban, amely  szeretné, ha a nemzetek megszűnnének, és egyfajta, mások által kitalált értékrend szerint élne Európa, hit, kereszténység és nemzettudat nélkül. Ám a mi életünk nem nélkülözheti sem a hitet, sem a keresztényi elkötelezettséget, sem pedig őseinktől örökölt értékeinket, hagyományainkat. Ezért olyan megoldást kerestünk, amellyel még a szűkös anyagiakkal rendelkező önkormányzatok, civil szervezetek is hozzájuthassanak a magukat a világnak bemutató kiadványokhoz. Háromezer példányban készítjük el a 24 oldalas füzeteket, amelynek az ára szerkesztéssel és szállítással együtt 3000 példányban bruttó 300 000 forint, tehát 100 Ft  egy darab füzet. Ezeket a kiadványokat az Önkormányzat  vagy civil szervezet, azaz a megrendelő eladja 500 Ft-ért, és így 1,5 millió forintos bevételhez jut, amelyet visszafordíthat az idegenforgalom fejlesztésére, vagy amire akar. Ám, külön értéke van e kiadványoknak más szemszögből is. Jó kapcsolatunk van a göttingeni egyetem elosztókönyvtárával, így a nekik eljuttatott 100-100 példányból minden európai egyetem hungarológia tanszéke kap. Voltaképpen tehát megismertethetjük a magyarországi és határon túli  magyar településeket a mai európai egyetemi ifjúsággal.

– Értik-e ezt a megrendelők?

–   Szomorúan tapasztalom, hogy Magyarországon nem nagyon. Magyarország a korrupció országa, ahol – persze sok kivételtől eltekintve – semmi más nem számít, mint az, hogy mennyit kap vissza a megrendelő a kiadványra költött árból. Nos, tőlem semmit! Így Magyarországon bár van kereslet, de nem akkora, mint aminek lennie kéne. Volt olyan polgármester, aki hivatalos úton Afrikában vadászott, és amikor beszéltem vele telefonon, Afrikából mondta, hogy sajnos erre nincs pénz az önkormányzatnál. A Turisztikai Hivatal egyik vezetője pedig úgy nyilatkozott, amikor felajánlottam a közös munkát, hogy nekik nem az értékek bemutatása a feladatuk, hanem az, hogy minél több pénzt söpörjenek be a kormánynak.  (Ekkor értettem meg – mint szálloda és vendéglátóipari végzettségű szakember -, hogy miért is haldoklik a magyar idegenforgalom és vendéglátás. De ez már egy másik beszélgetés témája lehet…)

– Egy kis politikumot is had vigyek e beszélgetésbe. Van-e pártok közötti különbség a magyarországi megrendelő önkormányzatok között?

– Érdekes kérdés, és engem is sokat foglalkoztat. Ugyanis, több szocialista vezetésű hivatal rendelte meg eddig Magyarországion a kiadványokat, mint Fideszes. És nem szóltak bele, mert templom került a borítóra, vagy egyházi személyekről több szó esett. Amikor pedig egy alkalommal támogatást akartam kérni egy ingyenes kiadványhoz egy szegény erdélyi település számára, az volt a gazdag budai kerületi Fideszes polgármester válasza, hogy támogatja, de beszélnie kell a vezetőséggel, mert ők csak MPP-s községeket és városokat támogatnak, nehogy összeütközésbe kerüljenek Tőkés püspök úrral. A hátam borsózott ettől a végtelenül primitív megközelítéstől. Persze a támogatásból semmi sem lett. A kiadvány azonban elkészült… – nélkülük is. A legértelmesebb és az ügyet leglelkesebben szolgáló megrendelők a fiatal és nemzeti elkötelezettségű jobbikos szervezetek. És ugyanolyan politikamentes és értékmentő kiadványok azok is, amelyeket ők rendelnek meg. Csak ők nem fertőződtek meg a korrupcióval, szívvel lélekkel és odaadással végzik a munkájukat és hát legyünk őszinték: – tanult intelligens emberek, akik nem a hatalmi pozícióból látják a nemzet ügyét, a Julianus kiadványokban rejlő lehetőségeket. De hozzáteszem. Vérrel és verejtékkel koldulják össze a rávalót, mert őket –minden ellenkező híreszteléssel szemben – nem pénzeli senki, és nem élik föl az adófizetők pénzét, mint a mai parlamenti pártok, és polgármesterek, megyei jegyzők, megyei közgyűlési elnökök…  akik az erdélyi Katrosába is állami gépkocsival járnak ingyen vadászni volt Szekus besúgók (ma RMDSZ-es polgármesterek) meghívására… A jobbikos fiatalok saját pénzükből csinálnak mindent. Igazi értelmes jó magyar emberek… – hogy én is vigyek egy kis politikumot e beszélgetésbe… ha már ekként kérdezett.

– És a határokon túl?

–  Nos, olyan nagy a Kárpát-medence, hogy azt bejárni lehetetlen. Az e-mail kapcsolat pedig ott még nem kifejezetten azt jelenti, mint Nyugaton. Hiába keresem föl ajánlatommal Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda Gyergyószentmiklós vagy Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalát, még csak választ sem kapok. Nem európai viselkedés ez, s nem is székelyhez méltó úri magatartás, de megértem. 2004 decembere óta meg különösen megértem, csak sajnálom őket, hiszen láttam mindenféle turisztikai anyagot számos erdélyi magyar városról, és meg kell mondanom, hogy siralmasak, és el sem jutnak sehová… Nem hívogatják a vendéget, nem lépnek ki Európa elé értékeikkel magyar múltjukkal.
– Ugyanakkor már készültek ilyen kiadványok erdélyi településekről.

–  Igen, de ennek inkább családi oka van. Feleségem zágoni születésű, és Kézdivásárhelyen tanított. Innen vittem el Őt Magyarországra, de máig sajnálom, hogy nem én maradtam Vele Erdélyben.  Amikor hazalátogatunk, akkor felkeresem a háromszéki önkormányzatokat, civil szervezeteket,  itt nem kell megmagyarázni, milyen jelentőséggel bír egy ilyen kiadvány. És azt sem kérdezik meg – mert az itt tapasztalataim szerint nem szokás  –, hogy mennyi jön vissza saját zsebre. Erdély, még ha sajnos oda is be-betör a magyarországi és a regáti  etikátlanság, még mindig tisztességesebb és főleg kuturáltabb világ… Így készült el a Kézdivásárhelyet, a Kovásznát, Csomakőröst bemutató kiadvány, s összefogással ingyen tudtuk megvalósítani az Erdélyi Ferencesek címűt, amely a Ferences Rend fennállásának 800. évfordulójára, a Szentendrei Ferences Öregdiákok és Gróf Bethlen Farkas (volt esztergomi ferences diák) verőcei polgármester támogatásával látott napvilágot, valamint a Papolcot bemutató füzetet is, amelyet a budapesti Keskeny és társai nyomda készített el önzetlenül, hogy e kis mesebeli településnek is legyen névjegye Európában.

-Van-e új elképzelése tizenegy év megfeszített Julianus-os munka után?

–  Van. Mégpedig európai vonatkozásban. Tekintettel arra, hogy a Kárpátok gyűrűjében német kultúrát is találunk ezernyi  településen, néhány német szövetségi kormánnyal és a magyarországi német kisebbségi önkormányzatok erkölcsi támogatásával megkezdtük a Johannes Holler (Honterus) Reisebücher kiadványsorozat elkészítését, amelyben az erdélyi szász, a magyarországi, délvidéki és kárpátaljai sváb, és a felvidéki zipser településeket mutatjuk be.

– Lát-e különbséget a magyar és a német érdeklődés között?

–  A németek tudják és értik – akárcsak Háromszéken a székelyek  –, hogy  mi a tét, és milyen jelentősége van egy efféle egyetemen is tanított kiadványnak. Talán a kisebbségi sors az, amely  önvédelemben és a hagyományok őrzésében magasabb szinten levőkké teszi az erdélyi székelyt és a kárpát-medencei németet. Hiszen az idegenforgalom nem abból áll – legalábbis egy bizonyos határon túl  –, hogy hol alhatunk, hol ehetünk, hol vannak ledér hölgyek,  egy általunk felkeresett városban, hanem az értékek élvezetében. Büszke vagyok arra, hogy mi a  magasabb rendű élvezeteket szolgáljuk, és az emberek a mi kiadványainkat tartják a kezükben, ha nem csak rulettezni és ismerkedni akarnak. Hálát adok Istennek, hogy szolgálhatok, és e szolgálattal segíthetek is azoknak, akik felismerik és értik, elfogadják ezt a lehetőséget.

– Hol lehet megvásárolni e kiadványokat?

– A megrendelőknél. Mi még csak most kezdünk el „kereskedelemmel” is foglalkozni, ami azt jelenti, hogy a kárpát-medencei német településeket bemutató Johannes Holler Reisebüchert csak német nyelvterületen forgalmazzuk Miklóshalmától Stuttgartig. Székesfehérvárott és Budapesten egy Kolozsvárott végzett irodalmár barátommal azonban Julianus Könyvesboltot tervezünk nyitni a nyár folyamán…

dr. Emődy Béla – Székely Újság 2010. január 5.

A Julianus Útikönyvekrőlrészletesebben ittMegrendelés:julianus1998@gmail.comNemzeti InternetFigyelő

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!