A Russia Today így számol be: Orbán pártja bojkottálta a NATO-szavazást
A magyar kormánypárti törvényhozók megtagadták, hogy részt vegyenek a Svédország NATO-csatlakozási kérelméről szóló rendkívüli szavazáson, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy az északi állam vezetője találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel, mielőtt határoznának a kérdésről.
A Fidesz hétfőn kiadott közleményében azt írta, hogy a ratifikációs szavazást a parlament rendes ülésén kell megtartani, de hozzátette: „elvárjuk, hogy a svéd miniszterelnök előbb Magyarországra látogasson”.
„Ha ez a svédek számára fontos kérdés, akkor a svéd miniszterelnök nyilván eljön Budapestre”
– tette hozzá Orbán pártja.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kifejezte hajlandóságát, hogy Magyarországra utazzon, de azt is jelezte, hogy csak azután tenné ezt meg, miután jóváhagyták országa NATO-kérelmét.
A múlt hónapban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott találkozóján Orbán azt közölte, hogy sürgetni fogja a frakciót, hogy „az első adandó alkalommal” szavazzon a ratifikációról – a budapesti amerikai nagykövetség később hétfőn úgy reagált, hogy a parlament aznapi rendkívüli ülése erre lehetőséget adott volna.
Vadai Ágnes ellenzéki törvényhozó azt állította, hogy Orbán „személyes hiúsága” miatt halogatja a szavazást, és az AFP-nek úgy nyilatkozott, hogy „a NATO és az EU egységének aláásásával a nemzetközi sajtóban Orbán Viktor címlapra kíván kerülni, miközben egyfajta gesztust tesz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek”.
Bár Magyarország elítélte Oroszország ukrajnai katonai akcióját – amely miatt Svédország és Finnország is NATO-csatlakozási kérelmet nyújtott be -, nem követte a többi uniós államot Moszkva szankcionálásában vagy a Kijevnek nyújtott fegyverek biztosításában. A budapesti parlament több hónapos politikai huzavona után tavaly márciusban szavazta meg a finnek csatlakozását, de hónapok óta halogatja a döntést Stockholm pályázatáról.
Orbán Viktor többször is tűzszünetre szólított fel Ukrajnában, valamint béketárgyalásokra Moszkva és Kijev között, hangsúlyozva, hogy Ukrajna nem remélheti, hogy a csatatéren legyőzheti Oroszországot. Álláspontja, valamint az, hogy Budapest ellenzi az Oroszországgal szembeni szankciókat és blokkolja az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segélyt, azt eredményezte, hogy Magyarországot Kijevben becsmérelték, és Brüsszel ellenszankciókkal fenyegette meg.
„A Nyugat még mindig azt hiszi, hogy az idő a mi oldalunkon áll. Pedig szerintem ennek az ellenkezője igaz. Szerintem az idő az oroszok oldalán áll, és minél tovább tart a háború, annál több ember fog meghalni, és az erőviszonyok nem fognak Ukrajna javára változni”
– mondta Orbán múlt héten pénteken a Kossuth Rádióban.
A Magyar Országgyűlés február 26-án ül újra össze, akkor lesz majd lehetőség a ratifikációs szavazásra, bár azt még nem lehet tudni, hogy a Fidesz képviselői majd megadják-e ehhez a hozzájárulásukat.
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Kiemelt képen: A magyar parlament üléstermének látképe az ellenzék által összehívott Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról szóló szavazáskor Budapesten, 2024. február 5-én. © AP / Erdos Dénes
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
