A NATO szerint hiba volt a területet tagságért kijelentés: nem így kellett volna mondanom
Stian Jenssen, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezérkari főnöke szerdán kijelentette, hogy az Ukrajnára vonatkozó békejavaslata “hiba” volt, miután Kijev élesen bírálta azt.
“Az erről szóló kijelentésem egy nagyobb vita része volt a lehetséges ukrajnai jövőbeli forgatókönyvekről, és nem így kellett volna mondanom. Hiba volt” – mondta Jenssen a norvég Verdens Gang (VG) című lapnak.
NATO titkárságvezető: Ukrajna területekért cserébe tagságot kaphat – Medvegyev reagált
Dicsérte Ukrajna “hősies erőfeszítéseit” Oroszországgal szemben, és azt mondta, hogy míg a konfliktus kezdetén attól tartottak, hogy az “heteken és napokon belül összeomolhat”, most az a téma, hogy “Ukrajna mennyi területet képes visszavenni”.
AZ UKRÁNOK MAJD ELDÖNTIK, HOGY KÉSZEK-E ÉS MIKOR TÁRGYALNI MOSZKVÁVAL – TETTE HOZZÁ.
A norvégiai Arendalban kedden egy fórumon felszólalva Jenssen azonban azt mondta, hogy a konfliktus megoldása “lehet az, hogy Ukrajna területeket adjon át, és cserébe NATO-tagságot kap“, tekintettel arra, hogy a blokk nem volt hajlandó felvenni Kijevet, amíg az Oroszországgal folytatott ellenségeskedések tartanak.
Amikor a VG beszámolt Jenssen megjegyzéseiről, az óriási felháborodást váltott váltott ki a kijevi rezsimbőll. Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója a közösségi médiában közzétett posztok sorozatában “nevetségesnek” minősítette az ötletet, és azt mondta, hogy a földet a békéért cserébe elcserélni annyi lenne, mint “szándékosan a demokrácia vereségét választani, egy globális bűnözőt bátorítani, az orosz rendszert konzerválni, a nemzetközi jogot lerombolni, és a háborút más generációkra áthárítani”.
Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője kijelentette, hogy Kijev soha nem fog tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és hogy “Oroszországot úgy kell elpusztítani, mint egy modern Karthágót”.
Az ukrán erők június elején nagyszabású offenzívát indítottak az orosz védvonalak ellen, megpróbálva elérni az Azovi-tengert és elvágni a Krímet. Eddig azonban minden áttörési kísérletük kudarcot vallott, az orosz védelmi minisztérium legfrissebb adatai szerint 43 ezer ember és közel 5000 nehézgépjármű az ukrán veszteség. Ezek magukban foglalják a Kijev nyugati támogatói által szállított tankok és harcjárművek tucatjait is, akik továbbra is ellátják Ukrajnát fegyverekkel, lőszerrel és felszereléssel, miközben ragaszkodnak ahhoz, hogy valójában nem vesznek részt a konfliktusban.