KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A Magyar Justitia Bizottság az éppen aktuális témákról

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

HELLER ÁGNESHEZ

Nem vitatható, hogy a Széchenyi-díjas  esztéta,   az  MTA rendes tagja, a “minden filozófusok öreganyja”, hazugságban és tagadásban sem sokkal marad el Csurcsánytól és  fogyatkozó  csordájától.

Engem, mint a filozófiában  járatlan laikust, érdekelne – a hordószónok Marosán péklegénnyel is (hajdanában) “értékes” filozófiai eszmecserét  folytató –, Heller véleménye, hogy a tagadás tagadhatóságának tagadását  miért kezelik a világ számos államában (illetve azok törvényeiben) differenciált módon?  Vagyis: miért büntetik azokat,  akik nem is éltek a holokauszt idejében vagy nem látták a nyomait, ezért bátorkodnak kétségbe vonni a  történteket?  Ugyanakkor miért nem csapnak a lepcses szájára annak, aki  nemzetközi fórumon,   “orcátlan” módon letagadja azt, amit a fél világ  egyenes adásban láthatott, amikor  Gergényi és Gyurcsány pribékjei begázosították a Kossuth Lajos utcát és a Rákóczi utat,  lovas-rohammal  kergették a   polgárokat,  összerugdosták a földre  esett embereket,  véresre verték az éttermekben lévő vendégeket (külföldieket is),  gumilövedékkel és  gránátvetőkkel lőtték a békésen felvonulókat,  vízágyúval “locsolkodtak” és  csizmával taposták  nemzeti zászlóinkat?! Mivel magyarázza ezt, a  százmilliókat bezsebelt  filozófus, akinek mikroszkóppal sem  lehet találni egyetlenegy értelmes (hasznos vagy hasznosítható)  filozófiai tételét?

Bár Lukács tanítványától és  követőjétől  nem várhattunk többet, azért az mégis túlzás, amit   az EP-ben művelt, mert amúgy sem kifejezetten szép “arcocskája” eltorzult a gyűlölettől, a fröcsögéstől és a hazugság  tolmácsolásától.  Szó,- ami szó:  ritka pocsék látvány volt! További fejtegetéséből kitűnt, hogy  félti az egzisztenciáját és a  filozófusokat,  bár (tisztelet a kevés kivételnek), ha nem lennének a Heller-félék, aligha fakadna sírva egy ember is bolygónkon.  Pénzt pedig  az aluljárókban vagy az utcán (tanaik hirdetése során) talán annyit sem “gyűjtenének be”, mint a METRÓ lapot  árulgatók többsége.

Ki lehet próbálni! Ha tévednék, akkor átmenetileg mazochista leszek és elolvasom Heller  összes műveit!

SZAVAZATI JOGOT A BÖLCSŐDÉSEKNEK!

Elképzelhető, hogy “ötletbörzében” bukkant rá valaki, hogy  egy adott szavazópolgár   több szavazati joggal rendelkezzen a gyermekei számának függvényében.  Tisztelet és elismerés a többgyermekes  családoknak, de  ezt nem  szerencsés a választójog bővítésével honorálni.  Választani vagy szavazni csak az képes, aki tudatában van annak, hogy kire (kikre) vagy miért szavaz. Mást helyettesíteni nem lehet!  A szavazati jog  ilyen jellegű kiterjesztése  értelmetlen,  szükségtelen,   jogtalan és logikátlan.  Ezt a megoldást csupán a magyar parlament bizottságaiban  léptették érvénybe, ahol a plusz pénzért “dolgozó” bizottsági tagok egymást helyettesítgették, két kéz felemelésével  szavazgattak, hogy a  jegyzőkönyvben hitelesíthessék a résztvevők (szavazók) számát… Soha senki sem szégyellte magát és nem kifogásolta ezt a (csalásnak minősülő) szavazási módszert.

Ilyen “ötletbörzéből” táplálkozhatott  Magyar Bálint is, amikor kipattant az agyából, hogy  nem lehet megbuktatni azt a  kisiskolást, aki  semmit sem sajátított el első éveiben, és alapok nélkül tanulhat tovább, így “kellő”   időben rászoktatták  a semmittevésre  és a   felelőtlenségre. Aligha tévedek, ha azt állítom, hogy  anno dacumál,-  Magyar olyan “oskolába”  járhatott, ahol már bevezették ezt a  rendszert.

KÍNAI  KATONAI  EGYENRUHA-GOMB CSERÉJE

Hiteles  forrásból kapott információ szerint, lecserélték a  kínai egyenruhák ötágú csillaggal ékesített  gombjait,-   hagyományos kínai motívumot ábrázoló típusokkal.  Alighanem arról van szó, hogy megelégelték a szovjet exportból átvett jelképet,   amely nálunk még most is ott díszeleg a Szabadság-téri (Vorosilov féle) szovjet emlékmű csúcsán, kordonnal védve és emlékeztetve  mind a szovjet megszállásra, mind a Gyurcsány-Gergényi  által létesített “műveleti területre”! Ébresztő magyarok!  A balti államok, Ukrajna, Grúzia, Lengyelország  és Moldávia  mögött már csak sereghajtók lehetünk, 20 éves késésben és egy  (állítólagos) rendszerváltásban vagyunk!

TABU TÉMÁK FELOLDÁSA

Az SZT tisztek névsorának részleges ismertetése  csupán egy  látványosnak tűnő csepp az eddig eltitkolt (vagy meghamisított) történelmünk  tengeréből,  illetve egy  “biztonsági szelep” működtetése,-  a joggal elégedetlenkedők figyelmének elterelése érdekében.   Nem kötekedésről van szó, de  szóvá kell tenni, hogy: “fejétől bűzlik a hal”! Az egykori  legfelsőbb vezetőkkel kell(ene) kezdeni a leleplezést,  akik kiagyalták az egész besúgó (megfigyelő, leskelődő, gyanúsítgató, stb., stb.) rendszert,  ők nevezték (neveztették) ki az SZT tiszteket,  ők “profitáltak” a beszerzett információk tömegéből.  Ezek ma milliárdosok, komoly  befolyással rendelkező politikusok,  különféle felelős  funkcióban “tengődő szent tehenek”.

Ebbe a kategóriába tartozott Rákosi, Rajk, Péter  (G.), Kádár, Farkas,  Biszku, Apró, Marosán,   Münnich, Medgyessy, Horn, Keleti (F.), Korom, Pap, Aczél,  Komócsin és  holdudvaruk.  Nem hagyhatók figyelmen kívül a gazdasági, pénzügyi és ideológiai támogatók tömegei (Nyers, Fock, Berecz, Fekete, Glatz,   Révai, Ormos,  Kárpáti és társaik), valamint az előző kormányzatok  “nagyjai” és az MDP  vagy az  MSZMP “haladó” hagyományait folytató (vagy támogató) politikusai, illetve közéleti személyiségei (Gyurcsány, Dávid, Lendvai, Lamperth, Kóka, Boross,  Szanyi, Kuncze, Pető, Baló, Bauer, Bodor,   Bolgár,  Demszky,  Göncz (Á. + K.),  Havas, Hiller,  Kovács,  Mécs,  Moldova,  Rytko, Szili, Szilvásy,  Wiener és hasonszőrű  társaik).

A “szent tehenek” csoportjába tartozik Antall József, Sólyom László, Király Béla,  Martonyi János, Pintér Sándor, Molnár Lajos, Horváth Ágnes, Bokros Lajos és azok a  személyek, akiknek a múltját és tevékenységét  nem illő vagy nem  lehet “firtatni”, bár a tények makacs dolgok és a titkolódzás (elhallgatás)  nem képezheti a demokrácia  egyik alappillérét.  Az apránként  megjelentetett leleplező közlemények (névsorok)  csak “porhintésnek” számítanak.

Éppen ideje, hogy “tiszta vizet” töltsünk a pohárba,  szakítsunk a  lenini-sztalini titkolódzásokkal vagy a Hruscsov féle  részleges feltárásokkal, mert amíg ezeket  nem tesszük helyre, addig úgy járunk mint  az  elmaradt (rétestészta  jellegű)    felelősségre vonásokkal,  amelyeket  súlyos koloncként cipeli évtizedek óta  a társadalom  és gátolja a  megbékélés  létrejöttét.

(Prof. Dr. Bokor Imre)

az MJB elnöke

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

0 thoughts on “A Magyar Justitia Bizottság az éppen aktuális témákról

  1. Itt az idő!
    Nagyszerű az értékelése a Professzor úrnak, csak annyit vétett, hogy ezeket a személyeket jogtalanul és érdemtelenül emelte fel egy olyan csoportba, amely egy keleti vallás által tisztelt állatcsoport. Egyezzünk meg ezek egyszerűen csak a „marha-csorda” vagy „csürhe-banda” kategorizálást érdemlik meg, esetleg.

  2. A „professzor úr” melyik egyetemen tanított vagy tanít jelenleg?
    És amiről eddig soha senkinek sem válaszolt a Szovjetúnióban szolgált „professzor úr”: kikből áll az állítólagos Justitia Bizottság, melynek ő az elnöke?

    1. Kedves Király Úr!
      Kár volt idézőjelbe tennie a “professzor úr” megszólítást, elég, ha megnézi az MTA akadémiai doktorait, s megtalálja Bokor prof nevét. Ő nem szolgált a SZU-ban, hanem tanult. Mint tudjuk, akkor magyar katonatiszt nem mehetett nyugati egyetemre, csak a ruszkikhoz, pláne, ha küldték.
      kicsi Péter

  3. „Választani vagy szavazni csak az képes, aki tudatában van annak, hogy kire (kikre) vagy miért szavaz. Mást helyettesíteni nem lehet!” – állítja Bokor Imre. (SZAVAZATI JOGOT A BÖLCSŐDÉSEKNEK!)
    És vajon szerinte „képviselni” sem lehet mást? Mert ha nem, akkor jogellenes volna magának a „képviseleti demokráciának” a működése is, amelyben olyan emberek fogadnak el törvényeket, akiket mi, választók, felhatalmaztunk arra, hogy a nevünkben alkossanak minket kötelező törvényeket. Gondolom, Bokor Imrének nem kell magyarázni, hogy a régiségben minden szabad magyar résztvevője lehetett az országgyűlésnek. Ha a mai politikai berendezkedésben engem, mint választó polgárt, képviselhet a képviselőm és szavazhat helyettem az országgyűlésben, miért ne képviselhetné egy szülő a gyermekeit, és ezáltal a gyermekeinek, azaz a jövő nemzedéknek az érdekeit és szavazhatna helyettük az országgyűlési választásokon? Bokor Imre szerint egy szülő nincsen a tudatában annak, hogy „kire (kikre) vagy miért szavaz”? Bokor Imre szerint egy országgyűlési képviselő több joggal és jobban, az érdekeimet jobban a szeme előtt tartva képvisel engem, mint egy szülő a gyermekeit?
    „A szavazati jog ilyen jellegű kiterjesztése értelmetlen, szükségtelen, jogtalan és logikátlan.” – állítja a továbbiakban.
    Vita helyett hadd utaljak inkább erre a cikkre: http://internetfigyelo.wordpress.com/2010/01/21/in-memoriam-fekete-gyula/ . Kiegészítésképp még ajánlom a következőt is: http://internetfigyelo.wordpress.com/2009/10/16/dohan-mihaly-az-altalanos-valasztojog-termeszetjogi-ertelmezese/ .
    Remélem, hogy Bokor Imre, miután elolvasta a Fekete Gyuláról szóló megemlékezésemet, azon belül Fekete Gyula egyik előadását, kellőképpen elszégyellte magát, részben a Magyar Bálinttal felhozott párhuzama miatt, részben amiatt, hogy ennyire tájékozatlan a magyar népesedési gondok terén. Sajnos, nem áll egyedül e tekintetben. A hivatkozott előadásában említette meg Fekete Gyula, hogy valamikor 1995-ben nyilatkozta a TV-ben egy akkori miniszter, hogy „81. óta baj van a népesedéssel”. Néhány héttel ezelőtt egy fideszes „honanya”, nyilván a kérdés egyik fideszes szakértője, az 1974-ben megindult születésszám csökkenésről, ill. 74-es csúcsról beszélt. Egyikük sem tudta, hogy a születésszám veszedelmes csökkenése 1957-ben indult meg. Vajon Bokor Imre szerint ők tudatában vannak annak, hogy miért és mire szavaznak? Nem „értelmetlen, szükségtelen, jogtalan és logikátlan”, hogy az Országgyűlésben ülhetnek?
    Végezetül hadd illesszem ide Fekete Gyula halálakor írt megemlékezésem bevezető sorait:
    „Fekete Gyula 88 éves korában eltávozott. A nevével 20 -21 éves egyetemista koromban találkoztam. Akkor robbantotta ki az “Élet és Irodalomban” (ÉS) az első népesedési vitát. Akkor olvastam először az írásait ennek a korábban általam sosem hallott nevű embernek. Elolvastam a vele vitatkozók írásait is és azóta tudom, hogy ennek az embernek igaza volt és van.
    Azóta több könyvét is elolvastam, és olvastam a vele vitatkozók újabb írásait is. A tanulságot a következőképp tudom összesűríteni: a világosság, jóakarat és szenvedélyes hazaszeretet szemben a teljes, a feneketlen sötétséggel, a gonosz, mocskos, rosszindulatú, a legjobb esetben ostoba, elbutult sötétséggel. Vagy mindezek egyvelegével. Olvastam, amikor fasisztázták, irredentázták, hozzá nem értőnek, nemzethalállal riogatónak, gúnyos éllel “magyarkodónak” nevezték. A Magyar Narancs, amely akkor a Fidesz hivatalos lapja volt, mint az MSZMP-MSZP-jé a Népszabadság, addig ment, hogy Agyalá Gyulának nevezte. (“Fogy a magyar, fogy, kiabálja Agyalá Gyula.” Nem érdekes, hogy most már ők gondolkodnak „betelepítésen? De kikén?) Mindez nem tudta megtörni a bátorságát. Ment és ment tovább a maga választotta úton: az igazak útján. Az események sajnos őt igazolták, nem pedig a prostituált tudósokat, a sajtó örömlányait és a „bölcs, mindentudó” és hazug politikusokat. Mi pedig jó okkal félünk attól, hogy alaposan meg fogják kurtítani a nyugdíjainkat és még csak nem is nagyon vitathatjuk majd a jogosságát.
    Ő írónak tartotta magát, én politikusnak tartom őt. A világháború utáni magyar történelem talán egyetlen igazi politikusának. Politikusnak, nem a szónak a sztálinok, hitlerek, rákosik, kádárok, orbánok, gyurcsányok és más politikai kalandorok, szélhámosok és bűnözők által lejáratott értelmében, hanem abban az értelemben, ahogyan azt valaha Arisztotelész megfogalmazta: politikus az, aki a köz gondjaival foglalkozik, aki a köz javáért önzetlenül fáradozik.”
    Kedves Misi bácsi!
    Köszönjük értékes hozzászólásod! (Híradmin, NIF)

Hozzászólás a(z) Király László bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük