Súlyos robbanás várható a fukusimai atomerőműben

Március 11-én Japánban soha nem tapasztalt, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg Honshu fősziget észak-keleti partjait. Bolygónkon három esetben mértek ennél nagyobb földmozgást (a legerősebb 9,5-ös volt).

A földrengés okozta károknál azonban messze nagyobb pusztítást végzett az azt követő cunami. A helyenként 10 méternél magasabb víztömeg gyakorlatilag egész tengerparti városokat „leradírozott” a térképről. A földdel tette egyenlővé Minamisanriku várost, és 17 ezer lakosából 10 ezret elsodort. Óvatos becslések szerint a tragédia halálos áldozatainak száma 16 ezer, de félő, hogy valójában meghaladja a 20 ezret is.

Megközelíthetetlenné váltak egyes települések a mindent elborító romok miatt. Az épületekkel együtt gyakorlatilag eltűntek a villanyoszlopok is, és közművesítésre csak a roncsok alól kikandikáló úttestdarabok utalnak. Nincs áramellátás, sem víz- és gázszolgáltatás, megszűnt a vezetékes telefon- és mobilkapcsolat. Ezeken a településeken a kórházakban is elfogyott a víz, az élelem és a gyógyszer.

Tokióban és környékén kiürültek a boltok, mert az emberek hosszú krízisre készülve felvásárolták a készleteket. Többségük a radioaktív sugárzás ellenszerének tartott jódot keres. Annak hiányában kombut, a magas jódtartalmú tengeri sást vásárolják.

A földrengés és cunami okozta károkat azonban feledteti az egyre erősödő radioaktív sugárzás. A földrengés és az azt követő áramszünet következményeként a fukushimai atomerőmű reaktoraiban leállt a vízhűtés, és beindult a rudak visszafordíthatatlan túlmelegedése. Ennek következtében több robbanás és tűzeset történt. A fűtőelemek 7 cm vastag acélburkolata kezdetben kitartott, ám később megrepedt, s azóta egyre több radioaktív anyag kerül a légtérbe. Az erőmű 20 kilométeres körzetéből evakuálták a lakosságot. A fokozatosan erősödő sugárzás előőrse már elérte Tokiót és környékét. Az Amerikai Egyesült Államokból nukleáris szakértők érkeznek, Dél-Korea pedig a láncreakció megállításához 52 tonna bórsavat küld Japánba. Akihito császár tv beszédében köszönetet mondott az ország megmentését irányozó nemzetközi összefogásért.

Japánban péntek délután 3 óra óta kisebb-nagyobb megszakításokkal gyakorlatilag folyamatosan mozog a föld, egymást követik a 4-6-os erősségű rengések. Előrejelzések szerint csütörtökre 7-8-as nagyságú várható. Az utóbbi két nap földmozgásainak epicentruma közelebb tolódott a 13 millió lakosú fővároshoz, amely így akár cunamiveszélybe is kerülhet. Ám lakossága ennél súlyosabb fenyegetésnek érzi a Tokió környékén (egyelőre hibátlanul működő) atomerőműveket.

A miniszterelnök nyugalomra és összefogásra szólította fel a szigetország lakót. Amint az itt töltött 31 évem alatti katasztrófák alatt mindig, most is tapasztalhattam a japánok példamutató összefogását és öntudatát. A Tokiói Elektromos Művek programot dolgozott ki az egyes megyék napi többórás áramkorlátozására. Eddig azonban csak naponta 1-2 órás áramszünetre volt szükség, mert a lakosság önkéntesen takarékoskodik a villamos energiával.

A japánok fegyelmezetten viselik a katasztrófa következményeit. Az élelemért és gyógyszerért sorban állók csöndesek és türelmesek. Pánik dulakodás, fosztogatás elképzelhetetlen. Csak egyetlen tabutéma akad. A „földrengés”, „cunami” és „sugárzás” szavakat illik elkerülni.

Doma-Mikó IstvánTokióInter Japán Magazin – Nemzeti InternetFigyelő

Március 16-án

KÉPEK:

[slideshow]