KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A kubai példa – a háztáji

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
A „magyar” adósság fizetésének – akárcsak ideiglenes – felfüggesztése ellen felhozott egyik leggyakoribb érv, hogy az import olaj, vegyszerek nélkül az ország összeomlana, éhen pusztulnánk. Kuba példája meggyőzően bizonyítja, hogy ez hazugság, és a pénz-szivattyú folyamatos működtetése nem a magyarok érdeke, hanem vérszívóinké.

Két Kubáról szóló előadáson is voltam, mert mióta megnéztem a Community solution szervezet álltal készített filmet „A közösség ereje” címmel, azóta úgy gondolom, hogy van valami a kubai közelmúlt történetében, amire érdemes figyelni. Most ha lehet tekintsünk el a politikai helyzetüktől, jelenleg most ez pont nem érdekel, és nem lesz a fókuszpontban. Itt most a szervezés, a közösségi életterek, az egész életmód átalakítása van a központban.

Kuba az elmúlt 20 évben olyan tapasztalatokat szerzett önellátás és ökogazdálkodás területén, amit kevés ország mondhat magáénak. Nem csoda, hogy minden ezen témával foglalkozó konferencián ott vannak előadóként. Kuba nem jószántából lett ennyire jófej öko- és természetbarát, hanem mert a helyzet rákényszerítette.

A Szovjetunió összeomlásával Kuba egyik napról a másikra inport üzemanyag és élelmiszer nélkül maradt, a túltermelt cukornádra meg nem volt kielégítő igény, így kereskedelemből sem tudtak szert tenni elég forrásra. Kuba egyik reggel erőforrások nélkül maradt, és eszmélnie kellett, megismerte a sziget eltartó képességének határait, saját bőrén tapasztalta azt, amiről a zöldek már évtizedek óta papolnak, az ökológiai lábnyom, az eltartóképeség és a fenntarthatóság elvont fogalmai ott kézzel fogható értelmet nyertek. Kis haladékot kapott az átállásra, mivel voltak olyan országok, ahonnan némi nyersanyagot be tudott még hozni, de így sem volt vesztegetni való idejük. Abból kellett megélniük, amit maguknak termeltek, ami abban az időben minimális volt, és el kellett érniük, hogy az extrém erőforrás hiány közepette ne legyenek zavargások, és ne törjön ki polgárháború. Hogy ezt hogyan lehet végigvinni, az minden állam és közösség számára végiggondolandó példa.

Ez is érdekelheti:  Magyar Péter ma kétszer is megbuktatta a kormányt... - ja, most nem... majdan

A kubai városi kertész mozgalom nem romantikus zöld idealizmusból fakadt. Nem volt üzemanyag, tehát mindent a lehető legközelebb kellett létrehozni, decentralizálódott az élelemtermesztés, az oktatás, az egészségügyi ellátás.

Kijelentették azt az alapelvet, amit a fejlett országok vezetői, és még Magyarország is a növekedési fanatizmusában nem vagy csak elvétve tud kimondani: HA FENN AKARUNK MARADNI ÉS HA EZT FENN AKARJUK TARTANI, AKKOR TANULNUNK KELL A MÚLTBÓL. A szerencséjük az volt, hogy az akkor élő legöregebb generáció még ismerte a régi technikákat, még tudta, hogyan kell az ökrökkel foglalkozni, hogyan és mit lehet szerves tápanyagként gyűjteni, hogyan lehet kőolaj függőség nélkül megélni. Ezeket az embereket kérték meg, hogy segítsenek, és egy generációt kihagyva fiatalokat kezdtek el tanítani a hagyományos háztáji kertészkedésre, ma úgy hívjuk vegyszermentes biokertészkedésre. És ezt nem a faluban tették, hiszen Kuba lakosságának 75%-a városban lakik, és ugye a szállítással az üzemanyag hiány miatt komoly gondok lettek volna, hanem Havannát és a többi várost alakították át a lehető legönellátóbbá. Ma Havanna lakosságának élelmiszere 50%-ban a városon belül terem, és a másik fele is a közvetlen környezetből érkezik. Kisebb városokban a lokális ellátás aránya 100%.

A lovaskocsik ismét elkezdték gyűjteni a trágyát, a városi szervez hulladék értékes komposzt alapanyag lett, a víz felértékelődött, hiszen a városi kertészek megértették létfontosságú az öntözés. Vízmentes, de higénikus komposzt illemhelységek kezdtek elterjedni, illetve az esővízgyűjtés, vízgazdaságosság meghatározóvá vált. A városi levegő seznnyezése lenne az egyik fő ok, ami ma mondjuk Budapesten egy ilyen ötletet csírájában ölnen meg, de Havannában a forgalom visszaesése miatt szerencsére a szmog nem volt elviselhetetlen.

Az a dogma, hogy ez a folyamat visszalépés egy szemvillantás alatt eltűnt és az élelmiszer termelés tudása, képessége az egyik legfelértékeltebb szakma lett. Nagyon komoly intenzív mezőgazdasági lobbival kell megküzdeni, hiszen a nagy cégek azt állítják, hogy hiába indítanák be a helyiek a városi kerteket, azok nem képesek eleget termelni, és így a városi paraszt tönkre fog menni. De a tapasztalatok nem ezt mutatják.

Ez is érdekelheti:  Sacks: egyre valószínűbb, hogy Ukrajna áll a terrortámadás mögött

Két olyan szféra van, ami kiemelt szerepet kapott Kubában az úgynevezett Special Period – Különleges Időszak alatt. Ez az oktatás és az egészségügy.

Az oktatás decentralizálódott, számos helyi egyetem jött létre, ahol a kutatások a hosszútávon fenntartható módszerek lehetőségeit vizsgálják figyelemre méltó eredménnyel. A gyerekek oktatásába beillesztették a kerti munkákat és a növénytermesztés megismerését.

Az egészségügyi és szociális ellátásokat pedig komoly erőfeszítések árán tartották szinten. Az iskolák és az öregotthonok ingyenes étkeztetésben részesülnek, méghozzá jó minőségű, friss és helyi élelmiszer formájában. Az orvosképzés és egészségügyi oktatás magas színvonala pedig jelenleg Kuba egyik fő aduja: ha nincs sok fizikai erőforrásod, akkor halmozz fel minél több tudást!

Kuba számos ponton kritizálható, mint minden, hiszen a dolgok általában csak nézőpont kérdései. Azonban kényszer miatt megvalósították (illetve folyamatosan dolgoznak rajta) azt lokálisan fenntartható élelmiszergazdálkodást, amelyről a zöldek már jó ideje beszélnek. Ma Kuba élelmiszer termelésének 90%-a helyi, bio és elérhető az emberek számára. Ezt a nézőpontot érdemes mérlegelni és értékelni.

Továbbá Kubában létrejött az a mesterséges Peak Oil szituáció, amivel valószínűleg előbb utább minden ország szembesülni fog, hiszen az globális olajkitermelés már elérte a maximumát 2008-ban (Hubbert féle Peak Oil előrejelzés meglepő pontossággal történik meg). A kutatók azt mondják, hogy a szélsőségesen olajdependens gazdaságok, jelenleg vakrepülnek. Kuba most próbálja ki, hogy hogyan lehet boldognak lenni… kevesebbel.

Forrás: klima.blog.hu, http://magyarmegmaradasert.hu/

NIF

 

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

0 thoughts on “A kubai példa – a háztáji

  1. Nem is az a baj, hogy visszafejlődünk, hanem az, hogy vannak emberek, akik már jó dolgukban nem tudnak mit csinálni.
    És állítólag azért érdemelnek többet százszor, ezerszer, mert nagy a felelősség a vállukon. Na ez egy nagy hazugság, mert egy olyan elferdült társadalom alakul ki, ahol van aki azt csinálja amit csak akar, míg másokat azonnal még jobban tönkre tesznek.
    Miért nem eheti meg a disznó azt a maradékot, amit ember hagyott meg? Miért nem lehet mindenhol szemétégetőt csinálni, ahol energia termelést végeznek a szemétből? És még szelektálni sem kell, vagy újabb energia befektetés, hogy hasznosuljon a szemét.
    Miért kellett a már majdnem kész vízi erőművet szétbontani?
    Miért nem volt elszámoltatás?
    Itt kellene elkezdeni, nem a Magyar Rádióban dicshimnuszokat zengeni a szegény embereknek, hogy milyen jó a barlang lakás.Azt elhiszem, hogy nyáron jó hideg, mint a vályogház.
    De ha jön egy nagy vihar, vagy egy árvíz, akkor rögtön kiderül, hogy kiknek az otthona esik széjjel.
    Ezzel az írással csak felmentjük azokat az embereket, akik özönlenek, vagy özönlöttek be az országba, és minden hasznos munka nélkül szeretnek jól élni mások nyakán.
    Baumag

    1. Nem visszafejlődnénk. Most vagyunk visszafejlődve. Ha van saját ételed, italod, egyáltalán saját (nem pénzbeli) vagyonod, akkor vagy szabad. A pénzcsapot 3 kattintással el lehet zárni, mintha soha nem létezett volna.
      Az egész „civilizáció” hazugságok hatalmas halmaza. Senki nem veszi észre, hogy zsidók lettünk már régen, nagyon régen. Csak megszoktuk és azt hisszük, hogy ez a normális. Igazad van. Gyakorlatilag akkora vagyoni különbségeknek szabadna csak lenni, amennyivel több órát dolgozik (nem lébecol) valaki. Ugyanis az idő nem pénz. Az idő élet, amiből mindenkinek (odafönt) meghatározott adag jut. A hatalmas vagyoni különbségek csak úgy jöhetnek létre, hogy már régen nem egymásért, hanem egymásból élünk.
      Géczi Gáborék megoldották : a disznónak főznek, a maradékot eszi az ember. Senki nem köt bele, azt szabad.
      Egy fejlett társadalomban nincs olyan, hogy szemét. Gyerekkoromban nem volt szemétszállítás, nem volt kuka. Igaz, nem is volt olyan golyóstoll, aminek a műanyag csomagolása nehezebb volt, mint a toll maga.
      Én a lehető legalapvetőbb módon igyekszem megvédeni a magyar földet. Magam kezdem el művelni (na jó, a fiam is belesegít) a család földjeit. Elvégeztem egy aranykalászos gazda tanfolyamot, mert az kell ahhoz, hogy bérelni tudjam a család földjeit és kell ahhoz, hogy tudjak támogatást igényelni, amivel el tudom kezdeni az egészet. Saját vagyon nem sok van, így anélkül képtelen lennék bármit lekezdeni.
      eSzeL

      1. Én is megpróbálom megtermelni azt, amire a családnak szüksége van, De sajnos a régi fák kiöregedtek.
        Sebaj, majd időben ültetünk újakat. Ez megy már tíz-tizenöt éve.
        Mire termőre fordul a meggyfa, elviszi a tűzelhalás. Amelyiket nem, azt megeszik a tetvek.
        Permetezhetek én réztartalmú vegyszerekkel, Irthatom a tetveket, a permetlétől legfeljebb mi pusztulunk el, a tetvek csak meghíznak tőle.
        A cérna az idén szakadt el, amikor az elültetett körtefa nem pusztult el, de ki se hajtott.
        Megkérdeztem, hogy miért nem lehet olyan fajtákat nemesíteni amit még régen ültettek el, és permetezés nélkül is meg él, nem pusztítja el a tűzelhalás, a tetvek sem szívesen támadják meg.
        Azt a választ kaptam, hogy azokat a fajtákat nem támogatja az EU.
        Baumag

  2. Nemcsak Kuba! India is ezt tette – amikor kilépett a gyarmati sorból! Sőt! Az angol árut – bár mekkora kár is érte tulajdonosát – megsemmisítették önkezűleg!
    Nem véletlen, hogy nálunk – a jövő zálogát – az oktatást tették elsők közt tönkre és szinte a teljes gazdaságot (köztük a mezőgazdaságot és feldolgozóipart) számolták fel, ami a teljes függőség záloga! Energia, ipar, mezőgazdaság, feldogozóipar, elosztóhálózatok, oktatás, gyógyszer, vízkészlet, hadsereg szétzilálása. Tökéletes „munkát” végeztek Magyarországon!

  3. Némi különbség van a 2 ország közt: M.o. -ot már kiárusították, földjeink nem a mieink. Honpolgáraink tömegét kielégíti a tescóban megvásárolt élelmiszerszemétszemét, amivel megtöltik a gyomrukat, az aromával készített olcsó sör és a TV népbutító, szinvonaltalan műsora. Amíg ezekhez hozzájut, addig nem fog kapát a kezébe. Van egy csekély, jó értelemben vett kisebbség, akik inkább megtermelik maguknak az egészséges élelmiszert, nem nézik a TV-t, vannak önálló gondolataik. Lívia

  4. RE:S.Lívia
    Elfeledi, hogy ezek ellen a felvilágosult kis termelők, gazdálkodók ellen is tettek a nyakkendős bűnözők. Rájuk szabadították a putris bűnözőket. Akik letarolnak mindent, és mindenkit.
    Teljes a terror, alulról a putrisok, felülről a nyakkendősök irtják a MAGYART!
    Ilyen galád helyzetben, sem Kuba, sem India nem volt.
    A paraziták úgy döntöttek, hogy eltörlik a MAGYART, azon egyszerű oknál fogva, hogy mind két parazitánk neve szitokszó már az egész világban, most MAGYAROK szeretnének lenni.
    Ha ki sikerül irtaniuk a MAGYART Magyarországról, akkor azt hiszik, hogy Magyarok lehetnek.
    De mint tudjuk kutyából nem lesz szalonna, mint hogy patkányból sem MAGYAR.
    Hagymási Zsuzsanna
    UI: Istenem áldj meg mindenkit, érdemei szerint!

Hozzászólás a(z) S.Lívia bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük