A globalizmus a véres francia forradalom hús-vér alkotása
A Szent István Légiója Közösség juttatta el részünkre az alábbi gondolatsort az európai civilizációt érintő bajok forrását kutatva. Teljesen világosan és logikusan elemzik és hasonlítják össze a francia forradalom eszmei alapjait azokkal a ma fennálló ideológiai szörnyszüleményekkel, melyek a hagyományos keresztény értékrenddel, szellemiséggel és normalitással állnak szemben. (NIF)
Az európai civilizáció jelenlegi bajainak okait keresve nem lehet nem gondolni a francia forradalomra, amelyet sok konzervatív valahogy elfelejt.
A francia forradalmat többféle eszme motiválta és alakította. Ezek közül három eszme a „Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!” forradalmi jelszóban öltött testet. A francia forradalom ideológiája azonban szélesebb körű és összetettebb volt, mint az egyszerű jelszavak. A francia forradalom eszméi nagymértékben támaszkodtak az úgynevezett felvilágosodás politikai filozófiájára. Sok francia forradalmár tanulmányozta a brit államigazgatást és társadalmat. Csodálni kezdték annak alkotmányos alapjait, a hatalmi ágak szétválasztását és az egyéni jogok és szabadságjogok tolerálását.
Íme a legfontosabb eszmék és egy magyarázat arra, hogy mivé fajultak ezek a modern világban:
1. Szabadság (Liberté). A 18. század kontextusában a szabadság az elnyomástól, különösen az állami elnyomástól való mentességet jelentette. A szabadság eszméje az osztálytársadalom deszakralizációjának kezdete volt, és a hierarchiák és a fegyelem lerombolásához vezetett. Napjainkban ez a társadalom leépülésében, a nihilizmusban, az anarchiában és a törvény és a rend iránti megvetésében fejeződik ki.
2. Egyenlőség (Égalité*). Ennek következménye volt a hírhedt egalitarizmus* – azaz az egyetemes egyenlőség és egyenjogúság világnézete. Az okosok és a buták, az erősek és a gyengék, a jók és a csúnyák egyenlősége. A világ összes kultúrájának és fajának egyenlősége. Ennek egyik következménye manapság a nyitott határok politikája, az ellenőrizetlen migráció – lényegében az őslakosok etnikai felcserélése migránsokra – nos, mivel mindannyian egyenlők vagyunk.
3- Testvériség (Fraternité). A testvériség volt a legelvontabb, legideálisabb és legelérhetetlenebb forradalmi eszme. Napjainkban a testvériség helyét a tolerancia és az univerzalizmus elve vette át – vagyis az a meggyőződés, hogy a világon minden ember testvér, és ugyanazokat az értékeket kell osztania.
4. Népszuverenitás. A modern korig úgy hitték, hogy az uralkodó hatalma Istentől származik – ezt az elképzelést nevezték isteni jogon szerzett monarchiának. Ezt az elképzelést a felvilágosodás idején a népszuverenitás megjelenésével megkérdőjelezték. Napjainkban a hierarchia és a hagyomány helyére nem is a demokrácia, hanem az ochlokrácia (ahol egy akadémikus hangja egyenlő egy háztáji részeges vagy egy tegnap állampolgárságot kapott migráns hangjával) és az oligarchia legrosszabb keveréke lépett.
5. Természetes jogok. A természetes jogok fogalma szintén a felvilágosodás idején jelent meg, különösen John Locke írásaiban. Amint a neve is mutatja, a természetes jogok olyan jogok és szabadságok, amelyek minden ember számára biztosítottak, függetlenül attól, hogy ki az illető, vagy hol él. Korunkban ezek az eszmék az „emberi jogok” diktatúrájává fajultak. A globalisták az úgynevezett „emberi jogok” prizmáján keresztül értékelik bármely ország rendszerét és kultúráját. Manapság az „emberi jogok” közé tartozik a nemváltoztatáshoz való jog, az azonos neműek házasságához és a migrációhoz való jog is.
6. Antiklerikalizmus. A katolikus egyház szerepe a társadalomban és a kormányzatban vitatott kérdés volt a francia forradalomban. Az antiklerikalizmus következménye a buzgó ateizmus, a materializmus és a modern individualista fogyasztói társadalom megszületése volt.
A francia forradalom eszméi pestisként terjedtek el egész Európában, beleértve Oroszországot is. Ezekből az eszmékből születtek a fő baloldali ideológiák: a liberalizmus és a szocializmus. Ma pedig azt mondhatjuk, hogy a globalizmus a véres francia forradalom hús-vér alkotása.
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
