A Décroissance (nemnövekedés) mozgalom: megoldás Földünk megmentésére, 2. rész
Párizs 2008
Az első Degrowth (Nemnövekedés, Apadás) konferenciát 150 résztvevővel 2008-ban Párizsban tartották és a „Degrowth Declaration“ -nel (Nemnövekedés Nyilatkozat) végződött. Tudományos dolgozatok tucatjaiban megállapították, hogy a fejlődés túllépte az ökológiailag fenntartható küszöböt, tehát a további jólét-növekedés elvileg nem lehetséges, csak a szegény országok kárára!!! Ez azt jelenti, hogy az olló a gazdag és szegény országok között tovább növekszik..
„Végtelen növekedés egy véges világban? – Beszélgetés és könyvbemutató Serge Latouche professzorral és hazai szakértőkkel a gazdasági növekedés alternatíváiról (a beszélgetést több portálon is megtalálhatjuk, így pl. az origo.hu-n is).
„Ha valaki azt hiszi, hogy egy véges világban létezhet végtelen növekedés, annak vagy elment az esze, vagy közgazdász.”
A fenti provokatív mondat idézet Serge Latouche professzor emeritus A nemnövekedés diszkrét bája című könyvéből, amelynek magyar nyelvű megjelenése alkalmából a professzor Budapestre látogatott és beszélgetetett a „nemnövekedés” paradigmájáról és hazai vonatkozásairól Boda Zsolttal (Védegylet) és Pogátsa Zoltánnal (Nyugat-Magyarországi Egyetem).
A „nemnövekedés” (décroissance) paradigmája 2009 májusában bukkant fel először Magyarországon Serge Latouche előadásában, amelyre a Francia Intézetben megrendezett szemináriumsorozat alkalmával került sor. A beszélgetéssorozat címe nem véletlenül volt „A pénzügyi válságtól a közgazdasági válságig. Az új gazdasági szabályozás tétjei”, hiszen a 2008-as pénzügyi, majd a továbbgyűrűző gazdasági válság alapjaiban kérdőjelezte meg a folyamatos gazdasági növekedésre alapozott társadalmi berendezkedésünket. Noha néhány neves közgazdász azóta hangot adott a piac korlátlan szabadságával és a növekedéssel kapcsolatos kételyeinek, a gazdasági rendszer mégsem változott: úgy tűnik, hogy a világ vezetői – nem véve tudomást az egyre nyilvánvalóbb gazdasági, környezeti, politikai és kulturális krízisről -, továbbra is csupán a GDP növelését tudják elképzelni a nyomasztó problémák egyetlen lehetséges gyógyírjaként.
Szerencsére azonban az emberek egy része nem bíz mindent a politikusokra és más döntéshozókra, így az utóbbi évtizedben számos olyan civil kezdeményezés jött létre, amely fenntartható, igazságos és a gyakorlatban is megvalósítható megoldásokat keres a globalizálódó világ sokszoros válságára. A „nemnövekedés” is egyfajta mozgalomként terjedt el Franciaországban a második évezred elején, követői radikális és kritikus szemlélettel viszonyulnak a Föld erőforrásainak véges voltát figyelmen kívül hagyó, korlátlan növekedésen alapuló, termelésközpontú, elidegenedett fogyasztói társadalmunkhoz.
Bár a „nemnövekedés” fogalma első hallásra kissé idegenül hangozhat Magyarországon, meggyőződésünk, hogy egy jól használható fogalmi keret, ami valamiféle közös kontextust teremthet a szerencsére hazánkban is aktív, sokszínű, alternatív civil kezdeményezések számára. Hiszen a „nemnövekedés” valójában egy provokatív elnevezése mindannak a filozófiai elgondolásnak és a gyakorlatban is megvalósítható kísérletnek, amelynek segítségével rátalálhatunk egy olyan új szempontokon alapuló társadalmi berendezkedésre, amely a föld természeti erőforrásaival képes bölcsen gazdálkodni, élhető feltételeket teremtve mind kortársaink, mind a jövő nemzedékek számára. A „nemnövekedés” tehát nem maga a cél, hanem egyfajta eszköz, átmenet egy új társadalmi berendezkedés felé. Ezért tartjuk fontosnak és örömtelinek, hogy Serge Latouche könyve immár magyarul is olvasható, és reméljük, hogy az általa leírt gondolatok itthon is egy inspiráló és gyümölcsöző vita kiindulópontjai lehetnek majd a jelenlegi gazdasági-társadalmi-politikai rendszerünk fenntarthatóságát és alternatíváit illetően.”
És Latouche válasza egy feltett kérdésre (forrás: http://kitartas.mozgalom.org/friss-hirek/nemnovekedes-diszkret-baja , de több helyen is megtalálható az interjú):
„– Ön szerint mikor omlik össze a világgazdaság, ha nem terjed el a növekedéstagadó filozófia?
– A rendszer nem egyik pillanatról a másikra fog összeomlani, ez az összeomlás azonban már elkezdődött. De nálam felkészültebb szakértők már sokszor megbecsülték ezt az időpontot. Az olyan jelentések, mint a Római Klub harmadik jelentése, a Pentagon jelentései vagy a Bilderberg-csoport már adott előrejelzést a globális problémák kumulálódásának lehetséges időpontjáról, amit nagyjából 2030 és 2070 közé tesznek. Én 2050-et mondanék. A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés, vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert. Tehát mindenképpen eljutunk valamiféle nemnövekedéshez, a kérdés az, hogy tudatosan és békés úton felkészülünk-e erre, vagy kaotikusan, beláthatatlan következményekkel érünk el odáig.„
További információk itt franciául:
http://fr.wikipedia.org/wiki/Nicholas_Georgescu-Roegen
http://fr.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9croissance_(%C3%A9conomie)
vagy itt magyarul:
http://www.hirmedia.hu/link/greenr_a_zold_objektiv/magyarorszagon_jart_a_nemnovekedes_atyja/2656725
http://kitartas.mozgalom.org/friss-hirek/nemnovekedes-diszkret-baja
Remélem ezekkel a fontos információkkal segíteni tudom olvasóink gondolkodását a gazdasági válságból való kiút keresésben! Kérem olvasásra és együttgondolkodásra elküldeni mindazon személyeknek, akik a REFORMOK KELLENEK programján dolgoznak.
Montreal 2012
2012 májusában megtartják a „Degrowth in the Americas“ konferenciát 340 résztvevővel. De ez mondhatni csak regionális konferenciának számít. Ugyanis
Velencében 2012-ben
megtartják a hivatalos világkonferenciát 700 résztvevővel 37 országból. A résztvevők a 3. konferenciát egy nagyszerű helynek tartották, ahol alaposan ki lehetett elemezni a
- -az élelmezési szuverenitást
- -az energia fordulatot
- -az eladósodási krízist és
- -a részvételi (participáló, particitatív ) demokráciát
Lipcse 2014
2014 szeptemberében tartották meg Lipcsében a 4. degwowth konferenciát 31000 részvevővel. Az egyetem épületeiben 500 rendezvényre került sor! A cél az volt, hogy 3 területen alapelveket tudjanak megállapítani:
-Társadalom szervezése
-A szociál-ökológia gazdaság
-Közösségi élet.
Felmutatni miként lehetne a növekedési paradigmát áthídalni, mivel a társadalmak nem tudnak tovább növekedni és a pusztulás lejtőjére kerülnek. Egyik megoldási út a munka mennyiségének csökkentése és a fogyasztás önmeggyőződésből való visszavétele.
Vége az 2. és egyben az utolsó résznek
Tisztelettel
Dr. Ing. Sebestyén T. István, 2011 április 17., Sopron
U.I.: A fenti cikket egy Mozgalom kérésére írtam. Csak a mozgalom nevére utaló részleteket töröltem ki. 2016 május 29.
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Ez megy jó irányba mutató tanulmány. De szembe kell nézni azzal is, hogy nem csak a növekedő gazdaság illúzió, hanem az emberiség vég nélkül növekvő lélekszáma is a nem változó méretű Földön. Mert ez a kettő – népesség és gazdaság összefügg. Ha ugyan is érdemben nem bővülne a gazdaság, akkor növekednie kell csak azért, hogy a növekvő népességnek változatlan életszínvonalat biztosítson.