A brit miniszterelnök budapesti látogatásának elhallgatott céljai

A magyar politikai vezetés Intermarium* koncepció melletti elköteleződésének kikényszerítését szolgálhatja David Cameron brit miniszterelnök magyarországi látogatása.

A mozaik kirakás kialakul, ha a következő cikkeinket is újraolvasva felfrissítik az Olvasóink!

*Az Intermarium koncepciót ismertettük már egy korábbi cikkünkben. Alább az Intermariumról szóló eredeti cikkre megadjuk a linket!

Ugyanakkor kérjük újra olvasni a következő cikkünket is: CIA: AZ EU 2020-RA 3 FELÉ SZAKAD. MI, MAGYAROK, KÖZÉPEN MARADUNK!

David Cameron a júniusi szlovákiai Globsec rendezvényen tartott, Oroszország ellen intézett agresszív retorikai megnyilvánulás után december elején, a lengyel választások eredményének kivárását követően egy Bulgária-Románia-Lengyelország sorozatlátogatással kezdte meg annak az atlanti geopolitikai koncepciónak a gyakorlati kampányát, amely egy angolszász irányítással lengyel központi vezetés alá vont egységes közép-kelet európai oroszellenes falanx felállítását célozza meg. Az elképzelés a hagyományosan erős német európai erőpólus belpolitikai feszültségektől terhes helyzetének köszönhető gyengülésével számol, és magát független erőcentrumként kívánja azzal szembeállítani. Ennek a tervezett európai erőpólusnak az irányítása az atlantista reálpolitikai vonalon történik, amit az európai tömegek radikalizációjára építő nemzetállami és (ál)keresztény propaganda hivatott eltakarni.

Az Intermarium koncepció rövidtávú stratégiai céljai között szerepel egy közös ukrán-lengyel-litván haderő létrehozása és a 2016-ra tervezett V4 harccsoport felállításához történő strukturális hozzárendezése, valamint a közép- és kelet európai országok energiahordozó infrastruktúráinak függési szerkezetben kivitelezett összekapcsolása.

A brit miniszterelnök taktikájában – amely a magyar politikai elitet az Intermarium melletti elköteleződésre kényszerítené – az ígéretek és a nyomásgyakorlás eszközei egyaránt felhasználásra kerülnek. Ezek várhatóan az alábbi pontokat tartalmazzák:

• Az Eastring gázvezeték koncepció Magyarországot elkerülő limitált kapacitású ágának egy Északkelet-Magyarországon keresztül megépülő szakasszal történő kiváltása.
• A magyar állampolgárokra kedvező kitételek bevezetése a Nagy-Britanniában élő külföldi munkavállalókkal szemben tervezett korlátozási kvóta és szociális szigorító csomag ügyében.
• A Budapestig tervezett kínai kivitelezésű transzbalkáni vasútlogisztikai tengely brit támogatása.
• A brit hadiipari exportkészség hangsúlyozása a magyar haderőreform keretében véghezvitt haditechnikai eszközfejlesztésben.
• A NATO-parancsnoki koordinációs központként definiált, valójában az USA haderő kelet-európai térségben rotációs alapon történő állomásoztatásának céljából létrehozott székesfehérvári “activity set” logisztikai központ brit alakulatok általi esetleges használatba vétele.

Az Eastring gázvezeték célja, hogy az Intermarium tervben szereplő országok kényszerített infrastrukturális egymásra utaltságát idézze elő. Az forrásoldal kérdésében nincsen reális koncepció. Az elképzelésben kulcsszerepet betöltő bolgár politikai vezetés a tervezett hálózattal kapcsolatban az utóbbi időben kerüli a konkrét nyilatkozatokat. Ellenben a 45 millió köbméter/év kapacitásra tervezett várnai gázelosztó csomópont projekttel kapcsolatban egyre intenzívebben megnyilvánuló bolgár kijelentések orosz, türkmén és azeri gázforrásokból történő ellátásra alapoznak, és a csomópontból a vezeték Szerbia irányába történő kiépítését szorgalmazzák. Ezen források közül egyedül az orosz képvisel realitást, mert a TAPI gázvezeték megkezdett kivitelezése egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy a türkmén gázpolitika a keleti irányban található piacokat tekinti prioritásnak. Ugyanígy nem lehet stabilan számolni a Gazprom által a türkmén gázmezőkről eddig felvásárolt energiahordozó-mennyiség felszabaduló kapacitásával, mert a türkmén állami gázvállalat bejelentette a Gazprommal való újratárgyalásra irányuló kifejezett szándékát. Az azeri export gázmennyiség nagy részét a török piac szívja fel, és a kiújuló török-kurd konfliktus polgárháborúvá szélesedésének lehetősége az azeri forrás hordozó-infrastruktúráját rendkívül sérülékennyé teszi.

A Nagy-Britannia kormányában nyíltan euroszkeptikus miniszterek Cameron brit parlamentben bejelentett döntésének értelmében szabad kezet kapnak az EU-ból való kilépéssel kapcsolatban tervezett brit népszavazást megelőző kampányidőszakban nézeteik nyilvános propaganda célú hangoztatására. Ha Nagy-Britannia népszavazással az EU-ból való kilépés mellett dönt, akkor a munkavállalók szabad mozgását és tartózkodását előirányzó alapelv a továbbiakban érvényét veszti a szigetországban. A jelentős létszámban az ország területén élő külföldi munkavállalók európai származású tömegeinek többségét az Intermarium koncepció által lefedett országokból származó egyének alkotják. Ezen tömegek munkavállalási és szociális jogainak változatlan megőrzésének ígérete a koncepcióba való feltétlen betagozódás esetén a legerősebb kényszerítő potenciál a brit miniszterelnök részéről.

A kínai elképzelésű tágabb gazdaságpolitikai elképzelés kereteibe illesztett balkáni selyemút létrejötte a brit támogatás kérdésétől független. Ha Nagy-Britannia a tervezett logisztikai vonal kiépítésének megakadályozásával kapcsolatban a Balkán destabilizációjára irányuló lépések elősegítésében mint közreműködő fél lépne fel az USA mellett, akkor csak az arra adott kínai válasz lesz a mérvadó. A reálpolitikai folyamatokat figyelembe véve pedig nem valószínű, hogy Peking aprópénzre váltana egy általa stratégiainak ítélt gazdaságpolitikai elképzelést. Ennek érdekében pedig az ázsiai hatalmi pólus a nemrég megkötött, mintegy 50 milliárd dollár összértékű kínai-brit kereskedelmi megállapodás beáldozásának lehetőségével is számol.

Az Intermarium koncepció sajtóorgánumokon keresztüli propagandájának hazai nyitányát a Magyar Nemzet 2015 augusztus 19.-i számában “A nagy bevándorlásátverés” címmel leközölt véleménycikk adta meg. Az, hogy a brit miniszterelnök a koncepció földrajzi tengelyének középpontjában lévő Budapesten tesz utoljára – és eddig saját stratégiájában nem tervezett – látogatást, két dolgot feltételez.

Az Intermarium ideológia szűkebb belső körét alkotó földrajzi környezet centrumában lévő ország eddigi kihagyása azért történhetett, mert az azt körülvevő államok összességének az ideológia melletti elköteleződése esetén egy Magyarországra nézve automatikusan bekövetkező kényszerítő hatással számoltak. Ez a hatás a magyar kormány politikai manőverekhez rendelkezésre álló terét nagyban leszűkítette volna, és a folyamatok kényszerítő összhatása mellett előbb vagy utóbb kénytelen lett volna a betagozódásra. Ez nem következett be, a koncepcióban az agresszív vonalon eltúlzottan követett lengyel politikai magatartás a blokk több országának politikai vezetésében is ellenhatást váltott ki. A blokk kiforratlansága miatt az elképzelés megvalósíthatósága kerül veszélybe, ezért az összes ország egyidejű támogatására – így Magyarországéra is – szükség van.

Ha hazánk utolsóként bekapcsolódik egy ilyen szövetség elvi vagy gyakorlati támogatásába, az az ország ebben a szövetségben elfoglalt lehetséges erőpozícióját előre ugyanezen a helyen predesztinálná, és Budapest ezzel egy időben az egyéb európai erőcentrumok köré csoportosuló körökben betöltött, befelé törekvő pozíciójából azok perifériájára sodródna.

Forrás: hidfo.ru

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)