Külső beavatkozási kísérleteknek minősül az EP-képviselők nyomásgyakorlása
Az Európai Parlamenti képviselők – tisztelet a kivételnek – egyre inkább úgy viselkednek, mintha az lenne a feladatuk, hogy a tagállami kormányokat politikailag számon kérjék – hívja fel a figyelmet az Öt perc Európa Blogon olvasható bejegyzésében Gát Ákos Bence kutató, kiemelve: az uniós szerződések sehol sem rendelkeznek arról, hogy a kormányok felelősséggel tartoznának az EP-nek.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársának tájékoztatása szerint bár az Európai Parlament eljárási szabályzatának 228. cikke teszi lehetővé, hogy az európai parlamenti bizottságok úgynevezett tényfeltáró látogatásokat szervezzenek a tagállamokban, itt egy belső szabályzatról van szó, amely nem írhat elő kötelezettségeket a tagállamok számára, így a nemzeti hatóságoknak, kormányzatoknak nem kötelező fogadniuk ezeket a küldöttségeket.
Amennyiben mégis így tesznek, diplomáciai gesztust gyakorolnak a párbeszéd jegyében. Ebből a szempontból különösen érdekes arról olvasni, hogy a napokban Magyarországra látogató EP-küldöttség „hiányolta” a Varga Judit igazságügyi miniszterrel való találkozót. Az EP-képviselők rangban a miniszteri szint alatt helyezkednek el, semmi sem indokolja, hogy az EP-küldöttségek mindig miniszteri szintű fogadtatásban részesüljenek – mutat rá a kutató.
Le kell szögezni azt is – folytatja –, hogy a „tényfeltáró látogatás” elnevezés megtévesztő, mert objektív tájékozódást sugall, holott az ilyen típusú látogatások egyértelműen politikai akciók.
Az EP-delegációk tagjai politikusok, akiket pártpolitikai érdekek vezérelnek, és a tapasztalatok alapján megállapításaikban a tények legfeljebb csak másodlagos szerepet játszhatnak, ha egyáltalán bármennyire is figyelembe veszik őket
– fogalmaz az NKE munkatársa, aki szerint például Daniel Freund EP-képviselő „pártatlanságát” jól mutatják a hivatalos látogatás során az Országgyűlésben készített cinikus szelfijei is, valamint, hogy már évek óta élen jár a Magyarországgal szembeni ellenséges kommunikációban. Közösségimédia-oldalain naponta több posztban is hazánkra fókuszál, mindig negatív és becsmérlő hangnemben.
Gát Ákos Bence kiemeli azt is:
az EP-képviselők tagállami kormányokkal szembeni folyamatos nyomásgyakorlási törekvései súlyos jogi aggályokat vetnek fel, és gyakorlatilag a tagállami szuverenitást sértő, illegális külső beavatkozási kísérleteknek minősülnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tagállami kormányok saját nemzeti parlamentjeik előtt felelnek, a magyar kormány a magyar Országgyűlésnek köteles elszámolni. Ez nemcsak jogtudományi szempontból egyértelmű, hanem politikatudományi szempontból sem lehet másképp, bármennyire törekedjen is az EP bizonyos tagállami kormányokkal szembeni fellépésre. Ha ugyanis a kormány az EP és nem a magyar országgyűlés elvárásai szerint kezdene el cselekedni, súlyos demokratikus problémával állnánk szemben, az országgyűlési választások értelmüket veszítenék és kiüresednének. A választópolgárok szavazati joga kiüresedne és szimbolikussá válna, mivel a mindenkori kormánynak valójában nem lenne más választása, mint az EU-s hatalmi központ iránymutatásait követni – mutat rá a kutató.
Gát Ákos Bence szerint ugyanakkor az EP-képviselők szereptévesztése felett nem szabad szemet hunyni. Az EP hatalmi átpozicionálása valójában egy szélesebb jelenség része, amely megpróbálja kiszervezni a politikai döntéshozatalt a tagállami demokratikus keretek közül, és ezáltal csökkenteni a választók ráhatását saját országuk sorsára.
ludovika.hu; Magyar Nemzet
Kiemelt képen: Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
