Budapesti orosz nagykövet: a konzultációval az EU megtudja mit gondolnak a magyarok a szankciókról

Az Oroszország elleni uniós szankciókról Magyarországon megkezdődött nemzeti konzultáció lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság bürokratái megtudják, mit gondolnak az ország polgárai az intézkedéseikről. Ezt Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete mondta pénteken, kommentálva a magyar kormány döntését – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

“Az EU-n belüli döntéshozatali eljárás magukra az európaiakra tartozik” – mondta a diplomata – “de úgy tűnik nekem, hogy az Európai Bizottság bürokratáinak, akik újra és újra átgondolatlan, magukra az európaiakra nézve káros, ideologizált szankciócsomagokat készítenek Oroszország ellen, igazán jól jönne, ha hallanák, hogyan érzékeli tetteiket egy európai ország lakossága.

“A magyar közvéleménnyel, annak legszélesebb és legkülönbözőbb rétegeivel folytatott mindennapi kommunikációnkban valóban észleljük a közvélemény aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy Európát, és így Magyarországot is, mint annak szerves részét, Brüsszel meggondolatlan, az Oroszországgal való együttműködést szisztematikusan korlátozó döntései sodorják”

– folytatta Sztanyiszlavov.

Szavai szerint nemcsak az orosz diplomaták veszik észre ezeket a tendenciákat, “ezeket rögzítik a több európai országban (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia) végzett közvélemény-kutatások, amelyek szerint az Európai Unió országai közül Magyarország lakossága a legszkeptikusabb az oroszellenes szankciók politikájával kapcsolatban”.

“Ebben az értelemben a magyar kormány azon törekvése, hogy a helyi törvények által előírt nyilvános konzultációs mechanizmust felhasználva konzultáljon a lakossággal, egy teljesen észszerű lépésnek tűnik, amely összhangban van minden demokratikus normával”

– mondta a nagykövet.

Emlékeztetett arra is, hogy Oroszország illegitimnek tartja az EU egyoldalú szankcióit, amelyek nemcsak a normális gazdasági együttműködést károsítják, hanem valójában megkérdőjelezik a legtöbb olyan európai partnerrel való bánásmódot, akikkel korábban jó gazdasági kapcsolatokat ápoltunk.

“A magunk részéről elég természetesnek vettük az államközi kapcsolatokat, és ez nagyon hatékonynak bizonyult, és nem kérünk semmiféle engedékenységet. Gondolkodjanak el rajta azok, akik a szankciókat kezdeményezték”

– zárta Sztanyiszlavov.

Konzultációs kérdőívek

A magyar kormány pénteken nemzeti konzultáció keretében megkezdte az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazó kérdőívek postázását. A válaszadóknak hét kérdésre kell válaszolniuk, többek között arra, hogyan viszonyulnak az olajra, a gázra, a szénre és a fára vonatkozó szankciókhoz. A felmérés résztvevőit arról is megkérdezték, hogyan viszonyulnak a lehetséges atomenergetikai szankciókhoz, beleértve az atomerőművek üzemanyag-szállításának tilalmát, az orosz turisták korlátozását és az élelmiszerárak emelkedéséhez vezető szankciókat. A felmérésben való részvétel teljesen önkéntes.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió egyik műsorában azt mondta, hogy “az Oroszország elleni szankciókat nem demokratikusan vezették be, hanem brüsszeli bürokraták és az európai politikai elit döntése alapján születtek”. Ugyanakkor hozzátette, hogy Európában demokráciának kell lennie, ezért fontos, hogy figyelembe vegyék az emberek véleményét. Elmondta, hogy a magyar kormány rendszeresen konzultál a polgárokkal, és igyekszik bevonni őket a döntéshozatalba “a legnehezebb európai kérdésekben”, legyen szó a migrációról, a koronavírus elleni küzdelemről vagy a szankciókról.

Budapest már többször beszélt arról, hogy változtatni kell Brüsszel szankciós politikáján, amely energiaválságot okozott és felgyorsította az inflációt Európában. Orbán Viktor különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy az év végéig fel kellene oldani az Oroszországgal szembeni uniós energetikai szankciókat. A nyolcadik szankciós csomagról folytatott uniós tárgyalások során Magyarország biztosította, hogy az orosz gázra vonatkozó árplafon bevezetése ne vonatkozzon a csővezetékes üzemanyagra, és hogy semmilyen korlátozás ne érintse az atomenergia-ágazatot.

A felmérések szerint a magyarok túlnyomó többsége negatívan viszonyul az uniós szankciókhoz, és támogatja azok feloldását. Ezért várható, hogy a nemzeti konzultáció lehetővé teszi a magyar kormány számára, hogy a polgárok további támogatását nyerje el ebben a kérdésben. A konzultáció, azaz a kérdőívek szétosztása, a válaszok beérkezése és a felmérés eredményeinek feldolgozása december 9-ig tart.

 

Orosz Hírek

Kiemelt képen: Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete