Miért nem jut el Orbán Viktorhoz a nép józan hangja?
Ott jártam a népligeti tüntetésen szombaton és beszélgettem az elégedetlen, sőt még változást is remélő emberekkel. Legtöbben a kötelező oltások, a devizahiteles csalók kárvallottaiként voltak ott, de volt néhány Kádár korszakot visszasíró idősebb ember is.
A fiatalok azonban egyértelműen a nemzeti nevelés hiányát mutatták fel, hiszen semmit nem tudtak arról, hogy a kommunisták csak is a szovjet fegyverek árnyékában és a kékcédulás választási csalás eredményeként kerültek hatalomra. Nem tudták, hogy a köztársaságot a szovjet katonai parancsnok zsarolása miatt szavazta meg a Nemzetgyűlés. (Ez utóbbi legitimitása is nagyon kérdőjeles, de mégis sokan hivatkoznak rá manapság.) Amikor ezekről kérdeztem őket, inkább azt ecsetelték, hogy még a V 4-en belül is nálunk a legkisebb az anyagi megbecsülése a munkának, s így ők – ahogy végeznek a közép, vagy felsőfokú iskolával – azonnal kimennek dolgozni nyugatra. Kiábrándultak, s elidegenedettek.
Elgondolkodtam, hogy vajon tud-e erről Orbán Viktor?
Érti-e, hogy meg kellene mutatni a kommunista bűnök mélységét, a kádári eladósítás okait és mai következményeit! Miért is nem elegendő ma az erős kormányzati sikerpropaganda? Elsősorban azért, mert az oktatás mellé nem párosul a nemzeti nevelés, nincs az ifjúságnak valódi nemzettudata.
De miért nem készülnek pl. a nemzethez való tartozást erősítő filmek?
Miért van agyonhallgatva minden olyan próbálkozás, ami nem pártalapon, vagyis nem rész-, tehát pártérdeket képviselő módon közelíti meg a magyarság sorskérdéseit?
Egy nemzeti radikális barátom erre a kérdésre egyenes választ adott. A Fidesz doktrína ez: „Egy a tábor, egy a zászló!” – s ameddig nem értik meg a miniszterelnök tanácsadói, hogy a csalódottak – vagyis a fentebb felsoroltak – nem fognak elmenni szavazni, vagy ami még rosszabb, szavazni fognak a balliberális rablóbandára – akik azért ígérgetnek most minden jót, mert elfogyott a zsebükből az impexek korában, a spontán privatizációval kilopott közvagyon és hatalmi vágyuk több mint 10 év után már semmitől vissza nem riasztja őket – addig bizony nagyon nagy, és komoly a veszély.
A liberálisnak öltözött, de már üres zsebű kommunisták tömege pedig ott tolong a néhány milliárdos körül, mert dolgozni, alkotni, értéket teremteni képtelenek. Van tehát egy Kádár korszakban szocializálódott réteg, akik zsigerből gyűlölnek mindent ami nemzeti, konzervatív, keresztény. De beléjük lett kódolva a gazdagok iránti gyűlölet is, mert az MSZMP – mint egy bolsevik típusú párt -, ezt a szinte vallásos hitet adta nekik: gyűlölni kell a gazdagokat, s nem vizsgálni azt, hogy a tehetségük, szorgalmuk, erőn fölül vállalt értékteremtő munkájuk-e az oka a gazdagságnak!
Talán ezért is érthetetlen a józanul gondolkodók számára az, hogy miért tűrik el Gyurcsányt maguk között, amikor velük énekli az internacionálét: „föl, föl ti rabjai a földnek, föl, föl te éhes proletár”? Nem csak eltűrik, hanem tőle várják a közjót megvalósító megoldást?
A kérdés jogos, de vajon nem kellett volna a soha el nem évülő népellenes bűncselekményt elkövető, az ünneplő tömegbe lövető milliárdos miniszterelnököt bíróság elé állítani?
Ma ugyanis Gyurcsány futni hagyásának és az „egy a tábor, egy a zászló” elvnek a közös hatása alatt el fogja veszíteni a Fidesz-KDNP azokat a szavazókat, akik nélkül nem lesz kétharmad, de még megnyugtató többség sem. Az pedig az országunk végzete lehet.
Bár ne lenne igazam. Ám én 2002 januárjában is megjósoltam Bayer Zsoltnak és Lovas Istvánnak a választási vereséget, s akkor sem hittek nekem. Abban biztos vagyok, hogy ha Orbán Viktor nem is, de a tanácsdói elfelejtették a Bibó kollégium névadójának az örökbecsű mondatát:
„A hatalom demoralizál, tehát ellenőrzésre szorul.”
Szükség lenne tehát egy pártokon kívüli ellenőrző közösségre, akik nem hajolnának egyik szekértábor felé sem, hanem a józan paraszti ész logikájával segítenék a kormányzást!
Kennedy elnök gondolatával zárom soraimat:
„A tolarencia nem azt jelenti, hogy az ember nem elkötelezettje a saját meggyőződésének. Sokkal inkább azt jelenti, hogy elítéli más meggyőződésének elnyomását, vagy üldözését.”
SGB