160 éve hunyt el báró Wesselényi Miklós, Kézdivásárhely díszpolgára, a könyvtár névadója
„K. – Vásárhelyt többször dúlta ellenség, többször pusztította tűzvész, a többi közt 1834-ben egészen leégett, mikor Wesselényi Miklós 1000 forintot adott fölsegélésükre, miért a város polgárai közé sorozta, s az Ezereskertnek (mert ott nagyon sokan birtak) egy telkét megvásárolván, a nagy hazafinak ajándékozták. Küldöttség vitte el Wesselényinek a birtokívével a polgári oklevelet, s ő igéretet tett, hogy a nyert telekre casinot fog építeni;” – Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
Élet- és jellemrajz
Wesselényi a legnagyobb magyar politikusok egyike volt. Senki nem ismerte fel olyan tisztán, mint ő azokat a veszélyeket, amelyek végül is Magyarország, a magyar nemzet szétdarabolásához vezettek. 1848-ban az unió és a polgári világ megteremtéséért küzdött, hogy a veszély elkerülhető legyen. Nem véletlen, hogy Kossuth Wesselényi Miklós tanítványának vallotta magát. Szoros barátság fűzte a „legnagyobb magyarhoz”, Széchenyi Istvánhoz, akit ő tanított meg a magyar nyelvre.
Wesselényi 1796. december 30-án született a partiumi Zsibón, nagymúltú arisztokrata családban. Apja, idős Wesselényi Miklós, a nemzeti irodalom pártolója s az Erdély jogait védő ellenzéki politizálás egyik képviselője volt. Kiváló nevelőkkel taníttatta, és a legendás testi nevelés következtében kivételesen erős fizikummal bocsátotta életútjára egyetlen életben maradt fiát. Az ambiciózus fiatal földesúr tovább gyarapította tudását, és fokozta fizikai erejét. A családtól örökölt, de a maga elképzelései szerint alakított zsibói kastély a magyarság megújítását célzó reformmozgalom találkozóhelyévé vált: nem volt valamirevaló korabeli személyiség, aki ne fordult volna meg többször is Zsibón, vagy ne csatlakozott volna az ő köréhez hoszszabb vagy rövidebb ideig, a reformkor, illetve a forradalom valamelyik szakaszában. Politikai éleslátása az 1830-as években Erdély első emberévé tette.
A legtömörebb élet- és jellemrajzot Wesselényiről Kemény Zsigmond fogalmazta meg: „Ő mint gyermek csoda, mint ifjú hasonlíthatatlan, mint férfi csak kitűnő volt. Wesselényi, miként mondani szokás, féllábbal székely volt. Húzott is teljes szívéből a Székelyfölhöz, ahol népszerűsége már az 1830-as évek elején oly nagy volt, hogy egy külhöni, Erdélybe beházasodott európai, Auguste de Gerando szerint arcképe a tiszta szobák falán, a mázas bokályok között függött.”
A fiatalon elhunyt, igen tehetséges Szentiványi Mihály jegyezte fel Gyaloglat Erdélyben című útirajzában, hogy Székelyföldön jártában-keltében elég volt így bemutatkoznia, hogy „Wesselényi szorította meg kezemet”, s máris feloldódtak az idegennel szembeni jogos bizalmatlanság fenntartásai, felderültek az arcok, megterültek az asztalok. Ugyancsak ő jegyezte meg, hogy mikor „Kézdivásárhely égés által szörnyű pusztulást szenvedett, felsegélésükre Wesselényi 1000 pengőforintot adott.”
Ezer pengő rénes forint adomány
Ezer pengő rénes forint adománnyal ketten emelkedtek ki: Estei Ferdinánd főherceg, Erdély királyi biztosa, valamint báró Wesselényi Miklós. Az ő adománya annyira meghatotta a várost, hogy képviselőtestülete Kézdivásárhely díszpolgárává választotta. Azonban a bürokráciába rejtőzködő osztrák hivatalosság a választást – azzal az indoklással, hogy a bárónak Kézdivásárhelyt nincs birtoka – nem hagyta jóvá. Az elöljáróság visszavágott: ezer pengő forinttal egy telket vásárolt Wesselényinek, melyet Ezereskertnek neveztek el. A főkormányszék kénytelen volt elfogadni a díszpolgárrá választottságot, melynek oklevelét küldöttség vitte Kolozsvárra a kitüntetetthez, aki azzal az ígérettel fogadta el, hogy saját költségén a telekre egy kaszinónak alkalmas épületet fog építtettni.
Wesselényi tervének megvalósítása akkor elmaradt, de az eszme élt, a megvalósítás élére Papp István református lelkész állt. 1842. karácsony napján – összefogással, felekezeti megosztottság nélkül – a város polgárainak képviselő közgyűlésén kimondták a „Kézdivásárhelyi Társalkodó” megalakulását egy emeletes ház földszintjén.
Kaszinó és könyvtár
Az alapszabályzat kimondta, hogy a Kaszinóhoz könyvtár is tartozik. Ez a könyvtár az őse a mai intézménynek, mely 1998. június 6-án vette fel a nemes báró, Wesselényi Miklós nevét, beteljesítve az ő kezdeményezését, ekként honorálva a hazai műveltség terjesztését szolgáló akaratát.
Wesselényi korának romantikus hőse, hiszen kiváló lovas, fogathajtó, vívó, úszó, legendás párbajozó, lányok-asszonyok kedveltje és kedvence volt, ugyanakkor konok műveltségterjesztő is, kaszinók létrehozója, iskolák anyagi pártfogója. Tudta, hogy a civilizáció és műveltség a feltétele a polgárosodásnak. Vallotta: „Hol valódi lelki míveltség van, s az ész világít, oszlani kell ott az előítélet homályának, nem uralkodhatik ott balvélemény.”
Bitay Éva – székelyújság
Nemzeti InternetFigyelő