BALSOJ! Kitört a román–orosz hibrid háború!

Moszkva dezinformációs módszerekkel próbálja megváltoztatni azt a képet, ami az EU és a NATO tagállamainak közvéleményében él e szervezetekről. Ehhez elsősorban a propagandaágyúit, az RT-t és a Szputnyikot használja, de ezeken kívül populista politikusokat, propagandakampányokat, közösségi hálózatokat és honlapokat is bevet. Putyinnak Románia is célpontja.

Az oroszországi közszolgálati televízió ma sugározza teljes terjedelmében a sokatmondó Európai csapda címet viselő dokumentumfilmjét, miután ennek egy részletét már sugározták az állami televízió, a Rosszija 1 Vesztyi Negyeli című heti műsorában, melynek készítője, Dmitrij Kiszeljov újságíró a Kreml egyik fő propagandistájaként szerepel a nyugatiak szankciós listáján.

A Romániával foglalkozó részben felvételek szerepelnek Deveselu faluról, ahol állításuk szerint a biztonsági előírások miatt már nem működik a mobilhálózat, a külföldieket pedig be kell jelenteni a rendőrségen. A rámondásos fordítás szerint a helybéliek azt állítják, a hírekből értesültek arról, hogy Románia az EU tagja lett és sajnálják, hogy nem alkalmazták őket az amerikai bázison.

A következő képsorokon Traian Băsescu volt elnök azt mondja, hogy az EU-csatlakozás után az egy főre eső GDP Romániában hétszer nagyobb lett, mint Moldova Köztársaságban.

Aztán az orosz stáb felvételeket mutat egy bukaresti szegény lakónegyedről, amit a romániai városokra jellemzőként mutat be. A megkérdezettek a hiányosságokra és a gondjaikra panaszkodnak, melyeket nagyrészt a munkanélküliség okoz. Az egyik férfi például azt mondja, hogy a hűtőjében van hús, de nincs pénze egy palacknyi gázra.

A felvételek a szegények elégedetlenkedésére, valamint a tömbházak közötti szeméthegyekre helyezik a hangsúlyt. A kommentár sokatmondó: „Íme, így néz ki egy európai főváros.” A riport a volt Jugoszlávia országaiban készült feltételekkel zárul, ahol a NATO embereket gyilkolt.

Az orosz propaganda másik intoxikációs eszköze, a román nyelvű Sputnik.md hírügynökség a NapocaNews.ro-ról átvett, Ionuţ Ţene által írt cikket ismertet, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy „egy jövendőbeli NATO–Oroszország háborúban nem New York-ot vagy Washingtont fogják bombázni, hanem Bukarestet és Románia többi városát fogják eltörölni a föld színéről”.

„Romániát arra készíti fel a NATO, hogy egy jövendőbeli Oroszország elleni háború színtere legyen.

Úgy tűnik, a román nép az AEÁ kísérleti egere lesz egy Putyinnal kialakuló konfliktus esetén. Ha provokálsz, akkor kemény reakcióra kell számítanod. Ki kötelezte Romániát 2003-ben a deveselui rakétaellenes pajzs létrehozására anélkül, hogy bárki fenyegetne minket?”, teszi fel a kérdést Ţene, aki arra biztatja a románokat, hogy „legyenek racionálisak és hazafiak, vonuljanak utcákra és mondjanak Nem-et a háborúra és a provokációkra, akár Washingtonból, akár Moszkvából érkeznek.”

És szintén a Sputnik.md-n található egy másik apokaliptikus cím: A CSAT (Legfelsőbb Védelmi Tanács – a szerk.) riadókészültségben: pandémiás kockázat Romániában, a lakosság a felére csökkenhet. A Sputnik Iulian Fota volt elnöki tanácsadó egyik kijelentését félremagyarázva ezt írja:„Romániában olyan gyógyszercégek tevékenykednek, melyek profitjuk maximalizálása érdekében egyáltalán nem haboznak kirobbantani egy pandémiát és megtizedelni Románia lakosságát.”

Ugyanebbe a vonalba illeszkedik be Ilie Cătrinoiu társadalomkritikus és a Román Disztributista Liga (LDR) alapító tagja, aki – a Sputnik.md szerint – keresztény perspektívából ír politikáról, gazdaságról és kultúráról, és arról értesít bennünket, hogy „a Cioloş-kormány napjai meg vannak számlálva és ezért Amerika a ludas”.

„Dacian Julien Cioloş a múlt héten, washingtoni látogatása során megmutatta az alkalmatlanságát. Mintha lámpással keresné a bajt a börtönérett Băsescu Traiannak ez a kabalababája. A feleslegesen és katasztrófát hirdetően ugatásra kényszerített Julien Cioloş Joe Bidennel találkozott a Fehér Házban, hogy még több fegyverkezést kérjen Oroszország ellen. Aztán holmi csőd előtt álló korporációknál (Coca Cola Company, ExxonMobil, Dow Chemical stb.) koldult, hogy jöjjenek és ’fektessenek be’ Romániába; odaadjuk a fekete-tengeri gázt és ami még van, hogy gyorsabban meggazdagodjunk.”

A Bulgária elleni hibrid háború

A Boriszov-kormány által nemrég bemutatott és a Szabad Európa által idézett, a nemzetbiztonságra vonatkozó 2015-ös jelentésben rámutatnak arra, hogy Bulgária hibrid háború célpontjává vált, mellyel „bizonyos országok megpróbálják a dezinformálás módszereivel, populista politikusok közreműködésével alakítani a közvéleményt”.

Elemzik az ukrán válságból, Krím Oroszország általi elcsatolásából Bulgáriára és a Fekete-tenger térségére következő kockázatokat és a posztszovjet térség jegelt konfliktusait.

A kormány jelentésében rámutatnak arra, hogy „egyes populista irányultságú pártok vezetői annak a hibrid háborúnak az eszközei, melyet egyes országok megpróbálnak Bulgária ellen folytatni”. Fokozódnak a hibrid háború eszközei által generált provokációk. Aggodalommal figyelik egyes erők azon próbálkozásait, hogy propagandakampányokat folytassanak és felhasználják a közösségi hálózatokat a bolgár közvélemény félrevezetésére.

„Oroszország intenzív próbálkozásai, hogy katonai, gazdasági és kulturális együttműködéssel helyreállítsa befolyási szféráját, továbbá az egyes országok külpolitikai irányultságának módosítása érdekében kifejtett nyomásgyakorlásai növelték Bulgária nemzetbiztonságának veszélyeztetettségét”, állapította meg a jelentés.

A térségben veszélyes módon módosult az erőegyensúly, amikor Oroszország a Krímre is kiterjesztette katonai kapacitásait. Ukrajna a példa arra, hogy milyen romboló hatása lehet egy hibrid háborúnak.

Egyes külföldi hírszerző szolgálatok ebben az irányban cselekednek bolgár területen: megpróbálnak etnikai alapú dezintegrációs folyamatokat kiprovokálni. 2015-ben kísérletek történtek arra, hogy külföldi ellenőrzés alá helyezzenek bolgár stratégiai cégeket az energia és az információtechnológia területén.

Hacker-támadások történtek egyes állami intézmények ellen a banki és az energetikai rendszerben. A hibrid háborúban olyan gazdasági és kereskedelmi eszközöket is felhasználnak, mint például az energetikai függőség. A terrorista támadások sem zárhatók ki.

A jelentés szerzői nem mondták ki egyértelműen, mely országok folytatnak hibrid háborút Bulgária ellen. Más alkalmakkor viszont Roszen Plevneliev elnök megemlítette Oroszországot.

foter.ro , A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

 
Eredeti cím és link: adevarul.ro , Viorica Marin: Cum încearcă Rusia să-i intoxice pe români. Semne de război hibrid şi în Bulgaria
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)