Két népszavazási kezdeményezés mai nappal benyújtva, iktatva

NIF: A JOBBIK-nak többször is lett javasolva, hogy a svájci típusú népszavazás bevezetése mellett kardoskodjon. Ez mindenképp a nemzeti pártok malmára hajtja a vizet, mert minden népszavazás  általában a népből jövő bajokra próbál gyógyírt találni és a kormányt kényszeríteni a megoldás kivitelezésére. Svájcban is a Svájci Néppárt névváltoztatás után, Kisgazda Pártból , elkezdte az új népszavazási stratégiát és egy haldokló kis pártból 3 év alatt a legerősebb párttá váltak és azóta is azok maradtak. De a JOBBIK ifjú titánjai ezt a javaslatot is letörölték  az asztalról.

Szeretettel tájékoztatlak arról, hogy ma benyújtottam az NVI-hez két népszavazás-kezdeményezést az alábbi kérdésekkel:

Akarja-e, hogy a Magyar Országgyűlés kezdeményezze Magyarország kilépését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből (NATO-ból)?

 

Akarja-e, hogy a Magyar Országgyűlés kezdeményezze Magyarország kilépését a Nemzetközi Valuta Alapból (IMF-ből)?

Köszönöm Josovits Editnek, Jakab Károlynak és Molnár Pának, hogy a szükségesnél lényegesen nagyobb számú támogatást kapott a beadvány.

Tájékoztatlak arról is, hogy 31-én, csütörtökön dönt az NVB az EU-ból kilépésünkre vonatkozó népszavazás-kezdeményezés hitelesítéséről vagy a hitelesítés megtagadásáról. A tárgyaláson nem veszek részt, mivel hozzászólási jogom nincs, és videofelvételt ugyan készíthetek, de azt nyilvánosságra nem hozhatom. Viszont még aznap megkapom a határozatot, amit közzéteszek és az alábbiakban leírt alternatívák közül a határozattal aktuálissá váltat továbbgondolhatom.

Az NVI-ben megtudtam, hogy a Kúria még nem döntött arról, hogy a Kormány kvóta-ügyben benyújtott népszavazás-kezdeményezésének hitelesítését jóváhagyja-e.Véleményem szerint a Kúria várhatóan kihasználja a rendelkezésre álló törvényi határidőt (három hónapot).

Ezt azért említem, mert

–   kényes helyzetben van az NVB, hiszen a kvóta-ügyben hitelesítette a kérdést, ezért

=  akkor következetes, ha az EU-ból kilépést indítványozó kérdést is hitelesíti,

=  akkor viszont döntése önkényes és a jogállamiság megtagadását jelenti, ha elutasítja a hitelesítést;

–   az EU-ból kilépést indítványozó beadványról hozott bármilyen NVB-döntést valaki megtámadja (elutasítás esetén én, hitelesítés esetén más), így a Kúria sincs könnyű helyzetben, mert

=  ha megerősíti a kvóta-üggyel kapcsolatos hitelesítést, akkor az EU-ból kilépést kezdeményező kérdést is hitelesítenie kell,

=  ha nem akarja hitelesíteni az EU-ból kilépésre vonatkozó népszavazás-kezdeményezést, akkor a Kormány kérdésének hitelesítését is meg kell tagadnia.

Azt hiszem egyértelmű, miért „kotlott” az NVB az utolsó törvényes döntési lehetőség napjáig, és miért kell ugyanígy tennie a Kúriának is, hiszen a Kúria döntéséig eltelő idő (a benyújtást követő négy hónap) alatt egy rendkívüli helyzet is előállhat, így a népszavazás – törvény által biztosítva – ellehetetlenül.

Annak megelőzésére, hogy bárki összeesküvéselmélet-gyártással vádoljon, emlékeztetőül mindenki figyelmébe ajánlok egy analóg esetet:

2007-ben népszavazást kezdeményeztem a Lisszaboni Szerződés megerősítésével kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződésre vonatkozó alkotmányos tiltás erre nem alkalmazható, hiszen a LSz nemzetközi szerződéssé csak akkor válik, ha hatályba helyezték (ratifikálták), a megerősítés viszont egy javaslatra vonatkozó, ratifikálást megelőző jogi aktus.

Az OVB (akkor így hívták az NVB-t) az alkotmányos tilalomra hivatkozva megtagadta a hitelesítést, viszont az Alkotmánybíróság az én érvelésemet fogadta el, és hitelesítésre kötelezte az OVB-t – csakhogy 2008. januárban hozta meg ezt a határozatot, viszont az Országgyűlés 2007. december 22-én a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel (jogellenesen, hiszen egy arra vonatkozó kérdésben eljárás folyamatban volt) megerősítette a LSz-t, így az Alkotmánybíróság határozata okafogyottá vált.  

 

A NATO-ból és az IMF-ből kilépésünket kezdeményező népszavazás-kezdeményezés jogi alapja annak az alkotmánybírósági határozatnak az analóg-alkalmazása, amely az európai jogot a magyar autonóm jogrendszer részének minősíti.

Az analógia általánosan alkalmazott jogértelmezési módszer, de nem kötelező. A fentiek szerinti, az összeesküvés-elmélet kivédésére alkalmazható ez az érvelés, de a beadványokra vonatkoztatva ki kell harcolni az érvényesítést.

Így a ma beadott két kérdéssel kapcsolatban nagyon kemény jogi vita várható.

___________________________________

Többen feltették a kérdést: „Ezeket a népszavazásokat miért nem a Jobbik indította el, hiszen ez a párt hirdette meg a Szabad Magyarország és a Nemzetek Európája jelmondatokat, amelyekhez „illenek” ezek a kérdések?

A kérdést nem nekem, hanem a Jobbiknak címezve kell feltenni.

Az kétségtelen, hogy komoly aggályokat vet fel az, ha a kommunikáció és a tartalom eltér egymástól (legalább is a látszat szerint).

Ugyanakkor: a fentieket el lehet hallgatni (és a fősodratú média vélhetően el is fogja hallgatni), hiszen én politikailag súlytalan vagyok, de ha a politikai súllyal rendelkező Jobbik mondaná mindezeket, akkor nyilvánosságra kerülnének, ezzel az eszmei tőke társadalmi tőkévé válna, ami politikai tőkeként hatalom-meghatározóvá válna.

Erre úgy látszik, nincs szüksége a Jobbiknak.

Kelt Szegeden, 2016. Kikelet havának 29. napján.

Szeretettel, Halász József

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)