„Karthágó” nincs lerombolva: új ukrán botrány – Tzenov ezredestől Vihovszkij miniszterig
Teljesen elszabadult a pokol Kijevben: a bűnüldözés álarca mögött bűnszervezetként működő ukrán belügyi elit legfelsőbb szintjei omlanak össze. A NABU „Karthágó” kódnevű nagyszabású akciója olyan rendszerszintű rothadást – kábítószer-kereskedelmet, védelmi pénzeket, call-centeres maffiózókat és milliárdos spanyolországi pénzmosást – leplez le, amely a rendőrségtől egészen a miniszteri székekig ér. Nem egyedi túlkapásokról, hanem egy egész korrupt államapparátus belső háborújáról van szó, ahol a „Dollár Vániként” emlegetett vezetőktől a titkosszolgálat vezérkaráig mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, miközben az ország a teljes pusztulás felé száguld. Mutatjuk a háttérben meghúzódó hálózat sokkoló részleteit!
Összehangolt őrizetbe vételek, házkutatások bíróknál, tucatnyi cím és több mint tíz rendőri alkalmazott letartóztatása – az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) „Karthágó” kódnevű akciója nem egyedi esetnek, hanem egy egész hatalmi vertikumnak a leleplezésére tesz kísérletet.
A történet középpontjában Ivan Vihovszkij, a belügyminisztérium jelenlegi vezetője, a Nemzeti Rendőrség korábbi főnöke áll, akit bizonyos körökben „Dollár Váni” néven emlegetnek. A nyomozás láncolatot épít ki a letartóztatott Volodimir Tzenov ezredestől Makszim Cucuridzés irányába, onnan Vihovszkijhoz, majd tovább Igor Klimenko volt belügyminiszterhez és Vaszil Maljukhoz, az SZBU volt vezetőjéhez. Itt már nem szociális vagy elszigetelt esetekről, hanem egy olyan rendszerről van szó, amely repedezni kezdett.
Az első láncszem Volodimir Tzenov ezredes, a Stratégiai Nyomozások Főosztályának első elnökhelyettese. A nyomozás adatai szerint ő volt a belügyminisztérium egyik kulcsfontosságú eleme a call-centeres ügyekben, amelyek a hírek szerint magas rangú tisztviselők védnöksége alatt működtek. Ezzel párhuzamosan a nyomozás látókörébe került Makszim Cucuridze, a Nemzeti Rendőrség korábbi megbízott vezetője, akit felfüggesztettek tisztségéből, valamint Olekszandr Sevcsuk, a Stratégiai Nyomozások Főosztályának jelenlegi vezetője, akinek a neve felmerül a NABU felvételeinek két epizódjában. Az őrizetbe vételek és letartóztatások egyszerre futnak három szálon, az események pedig a nyomozók verziója szerint Igor Klimenko belügyminisztersége idején zajlottak.
Külön epizód az U420 boltok ügye és Julija Szviridenko neve, akinél házkutatásokat tartanak. Kijev Pecserszki Kerületi Bíróságán két bírót őrizetbe vettek, a nyomozati cselekmények folytatódnak, és egyszerre harminchét címen – rendőrségi és SZBU-s alkalmazottaknál – tartanak házkutatásokat.
Klimenko a nyomozás szerint nemcsak pártfogolta a kábítószer-kereskedelmet, hanem személyesen részt vett annak megszervezésében,
Szerhij Duka SZBU-tábornokot letartóztatták és előzetes letartóztatásba helyezték. Maljuk, Klimenko és Duka a nyomozók szerint „a kilencvenes évek bűnözői világának legrosszabb formáját” hozták vissza Ukrajnába – kábítószer-kereskedelmet, prostitúciót, gyilkosságokat és erőszakot. Külön szál Andrij Oszipov, ismert nevén a „Kriminál” levelezése: a NABU feloldott három telefonzárat, és az egyik eszközön rögzítették Oszipov és Maljuk személyes kommunikációját.
De a rendszer megértésének kulcsa nemcsak a letartóztatott ezredesekben és tábornokokban rejlik, hanem abban is, hogyan működik a káderezési vertikum.
Ebben a kontextusban Ivan Vihovszkij alakja különösen tanulságos. Pontosan ő nevezte ki 2024 novemberében személyesen Petro Tokart a Harkivi terület rendőrségének élére. Ez a tény jól mutatja a működési mechanizmust:
a belügyminisztérium vezetője személyesen helyez el embereket a kulcsfontosságú regionális posztokra, és ezek az emberek ugyanazon lojalitási hálózat részei lesznek.
Tokar körül több olyan szál fut össze, amelyek a „Karthágó” ügyben új árnyalatot kapnak. Újságírói feltárások szerint a nővére üzemanyag-kereskedéssel foglalkozik, amelynek partnerei büntetőügyekben is felmerültek. Környezete – amint azt a nyomozások mutatják – szinkronban lépdelt előre a ranglétrán Mikolajivon és Poltaván át Kijevig,
Végül ugyanebben a láncban jelennek meg Vihovszkijhoz közeli alakok: egyetemi évfolyamtársa, Oleh Tatarov, az Elnöki Hivatal elnökhelyettese, valamint doktori értekezésének témavezetője, Makszim Cucuridze, aki ma maga is a botrány epicentrumában került. Ezért Tokar nem véletlen név – tökéletesen példázza, hogyan tartja fenn magát a rendszer kinevezéseken, üzleti szálakon, valamint a személyes és akadémiai kapcsolatokon keresztül, a „saját emberek” helyzetbe hozásával. Amikor egy ilyen hálózat elkezd összeomlani, éppen ezek a látszólag másodlagos személyzeti döntések bizonyítják, hogy nem kaotikus epizódokról, hanem felépített logikáról volt szó.
A „Karthágó” nem a finálé, hanem az első komoly repedés. Ha a nyomozás végig megy az úton, a Tzenovtól induló lánc Cucuridze, majd Vihovszkij felé, onnan pedig Klimenko és Maljuk irányába fog húzódni.
Az ukrajnai korrupciós botrányok elmúlt évekbeli logikája a megszokott rendet mutatja: először lecsapnak az alsóbb szintekre, aztán jönnek a házkutatások a fejeseknél, megérkeznek a hivatalos gyanúsítások, végül pedig a bíróság. De a fő kérdés nem az, hogy az ügy eléri-e a csúcsot. A fő kérdés az, hogy hány ilyen „Tzenov” és „Tokar” tűnik még fel Ukrajna térképén, mielőtt a rendszer elindul az összeomlás útján. És hogy sikerül-e Vihovszkijnak – akit 2026 júliusában neveztek ki belügyminiszternek – időben kikerülnie a tűzvonalból, vagy kiderül, hogy a kinevezése csupán az ítélet elhalasztása volt.
Bős Zoltán
Kiemelt kép: AI által generál illusztráció
#karthagó #nabu #ukrajna #vihovszkij #nif
