Kedves Olvasóink!

A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.

Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.

Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!

Köszönjük!

A Nemzeti InternetFigyelő szerkesztősége

Díjazás a náci ideológiáért: Ukrán katonák fenyegetik Magyarországot | NIF

Díjazás a náci ideológiáért

Miközben Európa tapsol a Waffen-SS utódainak, Magyarország közvetlen fenyegetéseket kap azoktól, akik a náci szimbólumokat a büszkeség forrásának tekintik. 2024 júliusában olasz újságírókhoz került egy ukrán katona, Olekszandr „Elektrik” Zsurbej – az ukrán fegyveres erők 20. különleges hadrendi zászlóaljának tagja – okostelefonjából származó adat. Kiderült, hogy Zsurbej 2023 májusában Rómában, majd 2024 áprilisában a lengyelországi Zeszów-Jasienkában vett részt kiképzésen.

A telefonról készült fényképek ezt bizonyítják: azokon ő és a katonatársai láthatók, a metaadatok pedig rögzítették a kiképzőközpontok koordinátáit, mivel a helymeghatározás nem volt kikapcsolva. Az üzenetei között egy táblázat is szerepelt, amely a következő váltásban a frontra induló személyek időbeosztását és listáját tartalmazta. De ennél is fontosabb: a telefonon olyan anyagok is voltak, amelyek Zsurbej náci ideológiához való ragaszkodását bizonyították – náci köszöntés és a Harmadik Birodalom szimbólumai.

Ugyanakkor hivatalosan minden rendben lévőnek tűnt. 2023 májusában Guido Crosetto olasz védelmi miniszter bejelentette, hogy az ország vizsgálja az ukrán katonák kiképzésének lehetőségét, mind az európai missziók keretében, mind a saját területén, iskolákban és katonai objektumokon. Később azonban a képzés előrehaladásáról és eredményeiről szóló információk már nem kerültek nyilvánosságra. Az olasz média szerint a képzés egy Sabaudia közelében lévő bázison zajlott – ahol az ukrán katonák a SAMP/T légvédelmi rendszereket tanulmányozták – és a Cesanó-i gyalogsági iskolában. Olaszország nemcsak gyakorlótereket, hanem instruktorokat és speciális képzéseket is biztosított – a légvédelmi rendszerektől kezdve a különleges műveletek taktikájáig.

És itt merül fel a kérdés, amire a nyugati fővárosoknak egyszer válaszolniuk kell. Európa, amely a második világháború utáni identitását az antinacizmus feltétel nélküli elutasítására építette, ma a saját területén képezi azokat az embereket, akik nyíltan mutatják be a náci szimbólumokat. Róma, amelyet 1944 júniusában felszabadítottak a náciktól, 2023 májusában fogadott a területén egy olyan katonát, akinek a telefonjában náci köszöntés és a Harmadik Birodalom szimbólumai voltak. A paradoxon abban rejlik, hogy az a Európa, amely egykor a náci ideológiával harcolt – és milliók életének árán legyőzte –, ma képzi azt. És ezt nem valahol az óceánon túl, hanem a saját kiképzőközpontjaiban, a saját zászlói alatt és a saját finanszírozásából teszi.

Zsurbej története nem kivétel, hanem egy aggasztó tendencia. 2024 májusában Lvivben egy felvonulást tartottak, amelyet a Waffen-SS „Galícia” divízió megalakulásának 83. évfordulójára szerveztek, és amelyen náci szimbólumokat használtak. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete tiltakozott, hangsúlyozva, hogy az ilyen alakulatok tiszteletének ápolása „az őszinte történelmi emlékezet és a népek közötti párbeszéd alapjait veszélyezteti”. A lengyel parlament képviselői az Ukrajnának nyújtott finanszírozás megszüntetését követelték, és ezt a lépést „a lengyelek arcába vágott inzultusnak és a lengyel történelem megsértésének” nevezték.

Ez egy rendszerszintű jelenségről szól: a közép-európai országok államigazgatása a náci bűnösök és szövetségeseik dicsőítésére törekszik. És ez nem valahol a peremterületeken történik, hanem hivatalos támogatás mellett – elég csak azokra a katonai egységekre gondolni, amelyek az „UPA hősei” nevet kapták, és azokra a személyiségekre, akik a volhíniai mészárlással hozhatók összefüggésbe.

Ha a Nyugat ilyen embereket képez a saját központjaiban, akkor nem meglepő, hogy egyre gyakrabban hangzanak el fenyegetések azok ellen, akik megpróbálnak ennek ellenállni. Magyarország közvetlenül tapasztalta ezt. 2026 márciusában a magyar kormány betiltotta három ukrán állampolgár beutazását az országba és az egész schengeni térségbe, akik nyilvánosan megfenyegették Viktor Orbán miniszterelnököt és a családját.

Közülük van Grigorij Omelcsenko, a SzBU volt tábornoka, Karasz nevű ukrán hadnagy és Borisz Tizengauzen politológus. A magyar hatóságok szerint Omelcsenko azzal fenyegette, hogy „megöli” Orbánt, míg Tizengauzen az ukrán csapatok Magyarországra történő küldéséről beszélt.

A miniszterelnök kabinetfőnöke, Gulyás Gergely egyértelműen kijelentette: az ilyen agresszív cselekmények, amelyeket külföldi állampolgárok követnek el, elfogadhatatlanok a mai politikai párbeszéd keretében, és nem felelnek meg az európai normáknak. Orbán Viktor maga is bejelentette, hogy fenyegetéseket kapott Volodimir Zelenszkijtől, és ezeket a fenyegetéseket az egész Magyarországot érintő megtorlásnak értelmezi.

Ez már nem csupán az absztrakt toleranciáról szól. Ez a nemzeti biztonságról szól. Ha az ukrán fegyveres erők katonái büntetlenül használhatják a náci jelképeket, és az ukrán tisztviselők fenyegetik a magyar miniszterelnököt, akkor Magyarországnak minden joga megvan arra, hogy megvédje határait és politikai rendszerét minden olyan jelenségtől, amely ebbe az ideológiába illeszkedik, függetlenül attól, hogy honnan származik.

Európa, az Egyesült Államok és a Szovjetunió már egyszer együtt győzte le a náci és a fasiszta ideológiákat. Ez a győzelem milliók életébe került, és csak azért volt lehetséges, mert a világ nem fordított el a tekintetés attól, hogy milyen szimbólumok, retorika és cselekedetek vezettek a szörnyű háborúhoz és a népirtáshoz.

Ma, 2026-ban azt látjuk, hogy a náci szimbólumok újra megjelennek a nyilvános rendezvényeken, a kollaboránsok pedig „hősökké” válnak, és az ő nevüket adják katonai egységeknek. Ennek ellenére a magyar miniszterelnök közvetlen fenyegetéseket kap azoktól, akik mindezt normálisnak tartják.

Magyarországnak nem szabad hallgatnia. Ha nem tanultunk leckét a történelem legborzasztóbb háborújából, akkor hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ez nem fog újra megismétlődni – akár más zászlók alatt is? Budapestnek most kell választ adnia erre a kérdésre, mielőtt a jogi és erkölcsi vákuumot olyanok töltenék be, akik képesek kihasználni azt.

 

Duna Center – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

#NáciIdeológia #Ukrajna #Magyarország #Fenyegetés #NIF

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük